A II. világháború után, összességében 200 ezer magyar embert kényszerítettek erőszakosan felvidéki szülőföldje elhagyására. A Szövetség a Közös Célokért és alapító tagszervezetei, mint a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok, a Magyar Szövetség, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség február 27-én fekete szalag viselésére hívják fel a felvidéki magyar közösség minden tagját, családjait, fiataljait, iskoláit, civil szervezeteit és egyházi közösségeit.
A II. világháború után, összességében 200 ezer magyar embert kényszerítettek erőszakosan felvidéki szülőföldje elhagyására. A Szövetség a Közös Célokért és alapító tagszervezetei, mint a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok, a Magyar Szövetség, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség február 27-én fekete szalag viselésére hívják fel a felvidéki magyar közösség minden tagját, családjait, fiataljait, iskoláit, civil szervezeteit és egyházi közösségeit.
Február 27-e legyen az emlékezés napja! 80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá Budapesten a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményt, amely jogalapot teremtett a felvidéki magyarok szervezett kitelepítéséhez – hívja fel a figyelmet Somogyi Alfréd, a Szövetség a Közös Célokért felvidéki társulás elnöke.
Az egyezmény nyomán 1947 áprilisától több tízezer magyar embert hurcoltak el erőszakosan szülőföldjéről, családjától, közösségétől – falvakat, településeket tizedeltek meg, évszázados gyökereket szakítottak ki.
A kezdeményezők kérik, hogy a fekete szalag viselésével közösen emlékeztessenek a felvidéki magyarok a kitelepítettek szenvedésére és veszteségére, és fejezzék ki szolidaritásukat azokkal, akiket elszakítottak otthonuktól. Az együvé tartozás jelképe is lehet a szalag, amellyel a szülőföldön való megmaradás melletti elköteleződésüket is kifejezhetik.
A szülőföldjükről elűzött magyarok és leszármazottaik hiányoznak a sorainkból: falvainkból, városainkból, szervezeteinkből, templomainkból, felvidéki magyar közösségünkből – húzza alá felhívásában a felvidéki szervezet.
Áldozatuk parancsa ma is él – ők hiányoznak, mi pedig maradjunk meg, őrizzük szülőföldünket, anyanyelvünket, intézményeinket! Ezért tűzzük ki február 27-én a fekete szalagot – a hiányuk, a gyász, a tisztelet és a kitartás jelképeként. – fogalmaz a Szövetség a Közös Célokért.
Nem felejtünk! – Hiányoztok! – Maradunk!
Kérik, hogy ezen a napon minél többen tűzzék ki a fekete szalagot ruházatukra, autójukra, otthonuk ablakára – iskolákban, munkahelyeken, köztereken, magyar intézményeken, hogy látható jele legyen: a kitelepítettek emléke nem múlt, kötelez minket a jelenben és a jövőben is.
A SZAKC és tagszervezetei továbbra is elkötelezettek a közösségi összefogás mellett, hogy erős, intézményes magyar képviselete legyen a felvidéki magyarságnak – jogaik, gyermekeik és unokáink jövőjéért s hogy ne fordulhasson elő még egyszer az a gyalázat, ami a második világégést követően történt. Február 27. legyen az a nap, amikor ezt közösen felvállaljuk és együtt tesszük láthatóvá! – fogalmaz felhívásában a SzaKC.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
