Az ozsdolai közbirtokossági erdők visszaállamosítása csak a kezdet – ez borítékolható. Az államosítás megtörténtének vitatása, korabeli dokumentumok kétségbe vonása még apró hógolyó, amely sok mindent elsöprő lavinává dagadhat, erdők, legelők, kúriák, kastélyok kerülhetnek újra a román állam tulajdonába, jó néhány hasonló per van folyamatban, és félő, az ozsdolai ügy olyan precedens lesz, amelynek következményei beláthatatlanok.
Ugyanakkor, amit nem tudnak visszavenni, azt anyagilag lehetetlenítik el. Az idéntől életbe léptetett új szabályozás olyan területadót vet ki a közbirtokosságokra, amelyeket megfizetni képtelenek. Egy-egy polgármester viszonyulhat jóhiszeműen, de mi történik ott, ahol nem ezt teszi? Közösségeket fosztanak meg ősi jussuktól, felszámolnak egy jól bevált, jellegzetes székely, magyar birtokformát a pénz eszközével. Hiszen ha nem fenntartható a gazdálkodás, ha nem jövedelmet hoz, hanem ráfizetésessé válik a tulajdonlás, sokan lemondani kényszerülnek majd arról, és amit csak ideiglenesen tudott semmissé tenni a kommunista rendszer, azt végleg felszámolhatja az újkori román vadkapitalizmus.
De nem csak a közbitokosságok, az egyházi ingatlanok is áldozattá válhatnak. A jog igencsak megkérdőjelezhető erejét láthattuk a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításánál, és megtapasztalhatjuk most a nagyváradi premontrei apátság ügyében. A kilakoltatást tegnap elhalasztották ugyan, de ezzel a több szempontból is felháborító helyzet egyáltalán nem rendeződött. Az önkormányzat telepedett rá és kiáltotta ki magáénak a több mint 800 éves múlttal rendelkező magyar egyházi rend tulajdonát, és a sürgősségi eljárás okán még a végleges ítélet megszületése előtt, akár karhatalommal távolítaná el onnan Fejes Rudolf Anzelm apátot. „Mindez nyíltan jelzi a jogállami garanciák kiüresedését, valamint azt, hogy egy történelmi egyházi közösség intézményi autonómiája bármikor feláldozható politikai és gazdasági érdekek mentén” – állapította meg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. „A premontrei rend nagyváradi jelenléte nem adminisztratív részlet és nem ingatlanhasználati kérdés. Ez több évszázados jogfolytonosság, közszolgálat, oktatási és lelkipásztori tevékenység, amely túlélte birodalmak, államformák és politikai rendszerek váltakozását. Most viszont egy modern európai államban az a helyzet állt elő, hogy mindez nem jelent védelmet” – írják közleményükben, és azt is megjegyzik: veszélyes precedenst teremt, hogy egy „közérdekű beruházásra” hivatkozva a hatóságok félreállíthatnak egy működő egyházi közösséget. Ugyanilyen érveléssel a jövőben akármelyik autonóm intézmény – egyházi, civil vagy kisebbségi – felfüggeszthető, kiüríthető, majd később „újradefiniálható”.
Támadás alatt hát a romániai magyar közösség, nehezen visszaszerzett javai jogi, pénzügyi szorításban, és addig kellene a román politikába jól beágyazódott RMDSZ-nek lépnie, megállítania a kártékony, káros folyamatokat, amíg még van, amit menteni. A hallgatás, tehetetlen vállvonogatás édeskevés, mert ismét a jövőnk alapjait készülnek kihúzni talpunk alól.
Kilakoltatásra várva. Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát. Fotó: Facebook / Istoria Ordinului Premonstratens din Oradea
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
