Lengyelország a következő öt‑hat évben szeretné utolérni az Egyesült Királyságot az egy főre jutó, árparitáson számolt GDP tekintetében – jelentette be Andrzej Domański pénzügy- és gazdasági miniszter. A cél nemcsak ambiciózus, hanem jól jelzi azt a gazdasági önbizalmat, amely az elmúlt két évtizedben látványosan megerősödött Varsóban. Közben az európai agytrösztök teljesen új alapokra helyeznék Közép-Európa gazdasági fejlődési modelljét.
A miniszter a Varsói Értéktőzsdén beszélt arról, hogy a 2004-es EU‑csatlakozás óta Lengyelország gazdasága több mint ötszörösére nőtt dollárban számolva, és 2023-ban először lépte át az 1 billió dolláros GDP‑határt. Donald Tusk miniszterelnök korábban már arról beszélt, hogy az ország gyorsan zárkózik fel olyan fejlett gazdaságokhoz, mint Japán vagy Izrael – Domański szerint azonban itt az ideje magasabbra tenni a lécet.
A fogyasztás helyett a beruházás lehet a növekedés motorja
A lengyel gazdaság 2025-ben 3,6%-kal bővült, amit elsősorban az erős belső kereslet hajtott. A kormány azonban úgy látja, hogy a korábbi, fogyasztásvezérelt modell már nem elegendő a gyors felzárkózáshoz. Domański szerint 2026-ban az beruházások veszik át a vezető szerepet: a kabinet 10–11%-os növekedést vár ezen a területen, ami több mint kétszerese a 2025-ös ütemnek.
A tervezett kiadások között szerepel 200 milliárd zloty védelmi fejlesztésekre, több mint 25 milliárd zloty úthálózat-fejlesztésre, 14 milliárd vasúti beruházásokra, valamint jelentős összegek energiahatékonysági programokra és az első lengyel atomerőmű előkészítésére. Emellett új központi repülőtér, kikötői fejlesztések és önkormányzati projektek is szerepelnek a listán.
A térségben szélesebb trend is kirajzolódik: a bérek gyors növekedése és a munkaerőhiány miatt a vállalatok egyre inkább az automatizáció és a technológiai fejlesztések felé fordulnak. A Capital Economics elemzői szerint Lengyelország az utóbbi időben különösen jól teljesített, részben az EU‑s források újrainduló áramlásának köszönhetően.
Felzárkózás, de még mindig lemaradás Nyugat‑Európához képest
Bár a közép- és délkelet-európai EU‑tagállamok gyorsabban növekedtek, mint nyugati társaik, a legtöbb ország még mindig jelentős távolságra van a nyugat-európai életszínvonaltól. A Világbank adatai szerint a régióból mindössze Csehország, Szlovénia és Litvánia előzte meg Portugáliát az egy főre jutó GDP (PPP) alapján. A legtöbb ország ugyanakkor már megelőzi Görögországot.
Csehország továbbra is a térség egyik legsikeresebb gazdasága, amely mélyen integrálódott a német ipari láncokba, és az EU legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával büszkélkedhet. Szlovénia szintén stabilan a legfejlettebb posztszocialista államok között van, míg a balti térségben Litvánia számít a leggyorsabb felzárkózónak. Bulgária és Románia ugyan továbbra is a legszegényebb EU‑tagok, de az elmúlt évtizedben ők is látványos növekedést értek el.
Új növekedési modyllre van szükség
A bécsi wiiw intézet elemzői szerint a régió korábbi sikermodellje – az olcsó munkaerőre épülő export és a nyugati ellátási láncokba való beágyazódás – kifulladóban van. A geopolitikai feszültségek, a növekvő bérköltségek és a gyengébb német kereslet miatt a közép-európai országoknak új pályát kell találniuk.
A wiiw előrejelzése szerint a térség 2026–27-ben átlagosan 2,6–2,7%-kal növekedhet, ami továbbra is gyorsabb, mint az eurózóna üteme. Lengyelország akár 3,7%-os bővülést is elérhet, de a hosszú távú felzárkózás kulcsa az lesz, hogy a beruházások valódi termelékenységnövekedést hozzanak, ne csupán importnövekedést.
A kérdés tehát nemcsak Lengyelország, hanem az egész régió számára adott: képesek lesznek-e túllépni Európa „meghosszabbított munkapadjának” szerepén, és technológiailag fejlettebb, magasabb hozzáadott értékű gazdasági modellre váltani.
Körkép.sk, Intellinews.com
Nyitókép forrása: canva/illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
