Hamvazószerdával – amely idén február 18-ra esett – megkezdődött a nagyböjti szent negyven nap. A püspöki székhelyeken végzett szertartásokról az egyházmegyék beszámolói alapján adunk körképet.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Hamvazószerdán ünnepi szentmisével vette kezdetét a nagyböjti időszak Debrecenben, a Szent Anna-székesegyházban. A szentmisét Krakomperger Zoltán általános helynök, a székesegyház plébánosa mutatta be. Az ünnepi liturgián részt vettek a Szent József Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákjai és pedagógusai is, akik közösségben kezdték meg a húsvétra felkészítő negyvennapos szent időt.
Homíliájában az általános helynök hangsúlyozta: a nagyböjt az élet gyarapításának ideje, amelyben Isten kezdeményezése találkozik az ember szabad válaszával. Arra hívott, hogy ne kampányszerűen, hanem életformaként engedjük be Istent mindennapjainkba.
A három evangéliumi gyakorlat – a jótékony cselekedetek, az imádság és a böjt – olyan út, amely Istenhez tesz hasonlóvá. A jót választani, akár áldozatok árán is, az önzetlenségben való növekedést jelenti, s ezáltal Istenben gazdagodunk. Az imádság által az élet forrásából merítünk, és megtapasztaljuk, hogy az Istennel való kapcsolat az ember legmélyebb, legszellemibb valóságát érinti.
A nagyböjt célja, hogy életünk egyre inkább beteljen Istennel, s közösségben, az Egyház tagjaiként engedjük, hogy ő gazdagítson bennünket.
A homíliát – amely ITT meghallgatható – a hamvazkodás követte.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
*
Egri Főegyházmegye
Hamvazószerdán az egri bazilikában mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek. Homíliájában a főpásztor kiemelte: a nagyböjt évről évre egy új kihívás és lehetőség, hogy új lendületet vegyen keresztény életünk.
A főpásztor rámutatott: Jézus az evangéliumban magas mércét állít tanítványai elé.
Jó cselekedeteinkkel, imádságunkkal és böjtünkkel nem az emberek elismerését kell keresnünk, hanem Istentől várni a jutalmat. Jézus arra tanít: az alamizsna legyen csendes, rejtett és őszinte.
A hamuval való meghintés nem a szomorúság vagy a reménytelenség jele, hanem egyszerre fejezi ki bűnbánatunkat és reményünket. Emlékeztet mulandóságunkra, ugyanakkor arra is, hogy
A nagyböjt negyven napja arra hív, hogy hitünkben megerősödve, belsőleg megújulva készüljünk a húsvét ünnepére
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Domán Vivien/Egri Főegyházmegye
Fotó: Szent István Televzió
*
Győri Egyházmegye
Február 18-án főpásztori szentmisével kezdték meg nagyböjti lelki készületüket húsvét ünnepére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban összegyűlt hívek. Veres András győri megyéspüspök a szentmise keretében megáldotta a tavalyi virágvasárnapi barkák hamvát, majd sor került a hamvazás szertartására.
A szentmisén koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános; Császár István, a Brenner János Hittudományi Főiskola Kollégiumának igazgatója, valamint Hencz Márton püspöki titkár.
„Emlékezz ember, hogy porból vagy, és porrá leszel” (vö. Ter 3,19). A hamvazás szertartásában elhangzó felhívás alázatra és bűnbánatra hív . Az Egyház bölcs tanítóként minden évben emlékeztet bennünket a homlokunkra hamuval rajzolt kereszttel: az elmúlás az életünk természetes része – mondta Veres András püspök. – A hamu már az ószövetségi hagyomány böjti gyakorlatának része volt.
Mindnyájan rászorulunk újra és újra az őszinte bűnbánatra, mert ha Istentől bocsánatot kérünk bűneinkért, elnyerhetjük a lélek szabadságát, örömét. A túlzó önszeretettel eltéveszthetjük a szeretet irányát és mértékét is.
Az Egyház által kért egyszerű böjti gyakorlatok mellett vizsgáljuk meg életünket: mi az, ami fogva tart, amitől nem tudok szabadulni. Lehet rossz gondolkodás, cselekvés, szükségtelen beszéd; ezt már a nagyböjt kezdetén fontos átgondolnunk – hívta fel a figyelmet a főpásztor. – Akkor lesz számunkra üdvösséges ez a böjti idő, ha hétköznapi béklyóinkkal leszámolva kívánunk egyre tisztábban élni.
A győri megyéspüspök Szent Pál apostol szavaival zárta elmélkedését: „Nézzétek, most van itt az alkalmas idő! Most van itt az üdvösség napja” (2Kor 6,2).
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ábrahám Kitti
*
Kaposvári Egyházmegye
Hamvazószerdán Varga László kaposvári megyéspüspök mutatott be szentmisét a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban, ahol jelen voltak a Nagyboldogasszony Iskolaközpont diákjai, akik a ministráns- és zenei szolgálatban is részt vettek.
A főpásztor prédikációjában két szót helyezett a jelenlévők szívére: rejtekben és örömmel.
„Szelfiegyház” vagyunk, hiszen a katolikus keresztények is szelfiznek – fogalmazott Varga László püspök. – Ilyen a kereszténységünk: középpontba tesszük magunkat, mindenhol otthagyjuk a névjegyünket.
És azt is kéri tőlünk, hogy amikor böjtölünk, ne látsszon rajtunk; csináljuk derűsen, örömmel; továbbá azt is kéri, hogy amikor odafordulunk a szegényekhez, szenvedőkhöz, ne látványosan tegyük, hanem alázattal és rejtekben.
„Nem mi vagyunk a középpont. Jó lenne, ha ebben a nagyböjtben nem körülöttünk forogna a világ – figyelmeztetett Varga László. – Ebben a nagyböjtben újrakezdhetünk az Istennel való kapcsolatunkban, az önmegtartóztatásban, hogy ne legyünk mindennek a középpontja, és újrakezdhetünk az irgalmasság cselekedeteiben, különösen a szenvedők, a szegények felé.”
A szentbeszéd után a hamvazkodás szertartásával folytatódott a szentmise.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk
*
Pannonhalmi Főapátság
Mintegy hatvan lelkész és lelkésznő vett részt a hetedik alkalommal megtartott hagyományos hamvazószerdai ökumenikus bűnbánati liturgián a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilikájában február 18-án, ahol a bencés szerzetesközösség, a testvéregyházak képviselői – ortodox, evangélikus, református, metodista, pünkösdi közösségekből, valamint a Magyar Apostoli Egyházból és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségből érkeztek lelkészek és lelkésznők – és a bencés diákok együtt ünnepelték nagyböjt kezdetét.
Igét hirdetett és hamvazás rítusát végezte Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
A vesperás zsoltárainak éneklését együtt végezték, a vendégek pedig a hamvazás rítusának végzésébe is bekapcsolódtak; valamint ők olvasták a bazilika oltáránál a vesperás könyörgéseit: tíz fohászban imádkoztak a megtérés ajándékáért, a békéért, a teremtett világ védelméért, az üldözött keresztényekért, a vallásüldözések áldozataiért és az Egyház egységéért.
A bűnbánati liturgia elején Hortobágyi T. Cirill főapát emlékeztetett: minden keresztény hívő ember bűnbánattal készül húsvét ünnepére, ez az időszak kezdődik el hamvazószerdán. A hamu „a bűnbeesés, az Istentől való elszakadás és a halál hatalmának a jele”, a sötét figyelmeztetés pedig így hangzik: „por vagy, és visszatérsz a porba”.
A pannonhalmi főapát bevezető gondolataihoz csatlakozva Fekete Károly püspök így folytatta: „Az Ószövetség embere hamut szórt saját fejére, hogy a jel segítségével elmondja, mennyire megtört, mennyire bánja bűneit, és bűnbánata mennyire őszinte.” (…) Rámutatott:
A hamvazószerdai ökumenikus vesperáson Máté evangéliumából hangzott el részlet. A felolvasott szakaszban Péter kérdése indítja el Jézus példázatát: „Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek még hétszer is?” – kérdezi Péter, mire Jézus így válaszol: „Mondom neked, nem hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.”
Az igehirdetés után megáldották a hamut, amellyel előbb Fekete Károly püspök és Hortobágyi Cirill főapát hintette meg egymás fejét kereszt alakban, majd a társegyházak lelkipásztorai, a szerzetesközösség és az egybegyűltek is fogadták a hamu jelét.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Hajdú D. András
*
Pécsi Egyházmegye
Felföldi László megyéspüspök a pécsi székesegyházban mutatta be a nagyböjti idő kezdetét jelző hamvazószerdai szentmisét február 18-án. Koncelebrált Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa és Molnár Erik püspöki titkár.
A főpásztor emlékeztetett: a nagyböjt a készület ideje, amikor a lemondás és a vállalás az erőnk forrása, melynek minden mozzanata arra irányít, hogy elcsöndesedve Istenre figyeljünk. A böjt nem látványos, nem hangzatos, nem tesszük a kirakatba. Hogy megtaláljuk böjtölésünk személyes módját, a keresztúti imádság is a segítségünkre lehet.
Felföldi László szentbeszédében a keresztút ötödik állomására irányította a figyelmet, amikor Cirenei Simon segít Jézusnak hordozni a keresztet. Kik azok, akikért hálát adunk, akik segítenek nekünk vinni életünk keresztjét? Kik állnak mellettünk, kikben bízhatunk? – tette fel a kérdéseket a pécsi megyéspüspök.
A mérleg másik serpenyőjébe bele kell helyezni azt is, mi hol vagyunk a másik ember életében, ki számíthat ránk, kinek vagyunk mi a felebarátja, kinek vagyunk a segítségére. E kérdésekre választ keresve érthetjük meg Cirenei Simon mindnyájunkat formáló történetét, bensőséges üzenetét – mutatott rá a püspök.
Az Egyháznak nincs a hívektől független arculata. A világ most Istent keresi, vágyik az Istennel való találkozásra: az emberek arra vágynak, hogy meghívjuk és befogadjuk őket, mert vágynak az élő, az értük szenvedő és őket megváltó Jézus Krisztussal találkozni. Ehhez le kell győzzük magunkban az önzést és a rivalizálást.
– zárta szentbeszédét a főpásztor.
Felföldi László püpsök a tanítás után megáldotta az előző év virágvasárnapján megszentelt barka hamuját, majd a szentmisén koncelebráló papok keresztet rajzoltak a hívek homlokára: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
*
Szombathelyi Egyházmegye
Nagyböjtben minden szerdán és pénteken Szombathelyen a város más-más templomaiban gyűlnek össze a katolikus hívek, hogy úgynevezett stációs szentmisén vegyenek részt. Február 18-án, hamvazószerdán az oladi Fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve és Boldog Batthyány-Strattmann László tiszteletére épült templomban kezdte meg a stációs szentmisék sorát Székely János szombathelyi megyéspüspök.
Szentbeszédében a főpásztor XIV. Leó pápa nagyböjti üzenetéhez kapcsolódva kiemelte:
Leó pápa arra is felhívja a figyelmet, hogy lássuk a világot Isten szemével, lássuk meg a szenvedők fájdalmát, halljuk meg a szegények kiáltását.
Székely János kiemelte a „Mustármagnyi szeretet” programot, amelyben afrikai célokra – óvodák, iskolák építésére – gyűjtenek, és emlékeztetett: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése nyomán nagyböjt első két hetében Kárpátalja számára tartanak gyűjtést a templomokban.
Nagyböjti üzenetében konkrét feladatot is adott Leó pápa: tartsunk szóböjtöt, azaz tartózkodjunk a sértő, bántó szavaktól, amelyek mérgezik a családot, a társadalmat, közösségeinket.
A Szentatya harmadik felhívása, hogy együtt járjuk a nagyböjti utat. Székely János püspök ezért a következő hónapokban arra hívott mindenkit az egyházmegyében, hogy jöjjenek össze, és beszéljenek arról, hogyan válhat egy-egy plébánia elevenebben imádkozó közösséggé, vizsgálják meg, mit tehetnének azért, hogy valóban átadják az evangélium örömhírét.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Kiemelt kép: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
