Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban úgy vélekedett, a magyar-szlovák dízelstop Ukrajna felé erős kártya, amivel Ukrajna kerül lépéskényszerbe. Más kérdés, hogy Horvátország viszont Magyarországot sodorhatja nehéz helyzetbe, ha nem engedi át az Adria vezetéken az orosz olajat.
Magyarország és Szlovákia leállította a dízelüzemanyag-szállítást Ukrajnába. A magyar külügy- és külgazdasági miniszter Szijjártó Péter szerint a magyar export csak akkor indulhat újra, ha az ukrán fél ismét biztosítja a kőolajszállítást a Barátság vezetéken. Ez akkor szűnt meg, amikor az oroszok lebombázták a vonal egyik szakaszát.
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban a helyzetet elemezve először is felidézte: a vezetéket január 27-én érte a támadás, és a rendelkezésre álló információk alapján február 6-ára sikerült helyreállítani a vezetéket kiszolgáló infrastruktúrát, azóta mégsem jön rajta nyersolaj, mára több forrásból megerősítették, hogy ennek az az oka, hogy az ukrán vezetés szabotálja a vezeték újraindítását, politikai nyomást kíván gyakorolni a magyarokra és a szlovákokra.
Hogy kinek van erősebb pozíciója ebben a konfliktushelyzetben,
arról azt mondta, már az egy szomorú pillanat, hogy feljött ez a kérdés.
„Két évvel ezelőtt Ukrajna elkezdte Magyarországot több ízben zsarolni a Barátság vezeték leállításával, utána adminisztratív módon többször is felmerült az akadályozás kérdésköre, konkrét dróntámadások is érték a vezetékkiszolgáló infrastruktúrát, úgyhogy most már lépni kellett. Szerintem
Magyarország kezében erősebb lapok vannak, hazánk és Szlovákia nemcsak nagyszabású humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, hanem energetikai segítséget is”
– mutatott rá.
És ennek csak az első lépcsőfokát jelentik az üzemanyagok: Ukrajna a dízeligényének 10-20 százalékos arányát biztosítja a magyar és a szlovák fél, és vannak további energiahordozók – gáz, áram –, a tavalyi évben Ukrajna gázimportjának 45 százaléka Magyarországról érkezett, áramimportjának több, mint 40 százaléka szintén. Ha a két országot együttesen nézzük, akkor mind a kettő energiahordozóban az importon belüli részarány kétharmados volt, tehát Ukrajna rászorul a Magyarországról és Szlovákiából érkező energiahordozókra.
„Jó lenne, ha nem kellene ezekhez a lapokhoz nyúlni, és az ukrán vezetés jobb belátásra térne” – fogalmazott Hortay Olivér.
Hogy Ukrajna ki tudja-e váltani a magyar útvonalat lengyellel vagy románnal a beszerzés szempontjából, arról azt mondta, az ukrán vezetés most minden bizonnyal meg fog próbálni új beszerzési csatornákat szerezni abban az esetben, ha úgy dönt, hogy nem indítja újra a Barátság vezetéket, de ez nagyon jelentős logisztikai kihívásokat és többletköltségeket ró Kijevre.
„Azzal, hogy az ukrán vezetés szabotálja a vezeték újraindulását, politikai nyomást próbál gyakorolni, vélhetően azt gondolva, hogy van valamiféle haszna, hiszen szeretné rávenni Magyarországot, hogy hagyja jóvá a gyorsított európai uniós csatlakozását. Viszont azzal, hogy a magyar és a szlovák fél bevezette a dízelexport-korlátozást, költséget is tett e mellé a potenciális haszon mellé;
minél nagyobbá válik a politikai akció költsége, annál nagyobb az esélye, hogy az ukrán vezetést sikerül jobb belátásra téríteni”
– ecsetelte.
A magyarok most az Adria vezetéken keresztül igyekeznek pótolni a kieső szállításokat, amire válaszul a horvát gazdasági miniszter azt mondta: rendben, de nem orosz olajjal. E kérdésben Hortay Olivér úgy vélekedett, az Adria vezeték maximális kapacitását korábban még nem próbálták ki ilyen nagy üzemben, tartósan, hosszú távon nem is elegendő ez a vezeték a magyar és a szlovák igények megbízható ellátásához, de a mennyiségeket lehet rajta növelni, a vezeték elméleti kapacitása körülbelül 10 millió tonna évente.
„Magyarországnak mintegy 12-14 millió tonnára van szüksége. A Mol már megrendelt többletmennyiségeket az Adria vezetéken keresztül, ezek március elejére érkeznek tankerhajókon a kikötőkbe, és még körülbelül egy hét kell hozzá, hogy a Mol felhozza azokat a finomítóba. Ezért is kérte a Mol a stratégiai tartalékok egyharmadának felszabadítását, hogy erre az átmeneti időszakra legyen elegendő nyersolaja. Más kérdés, hogy a horvátok vajon át fogják-e engedni az orosz nyersolajat, ugyanis
ahhoz, hogy a Mol optimálisan tudja üzemeltetni a finomítóit, adott orosz-egyéb olaj bekeverési arányok kellenek,
tehát szüksége van orosz típusú nyersolajra is” – tette világossá.
Hozzátette még: Magyarország mentességet kapott a szankciók alól, tehát a horvátok át kellene, hogy engedjék az orosz nyersolajat az országon, az Adria vezetéken keresztül, de a nyilatkozatok alapján nem egyértelmű, hogy így fognak tenni, mentesség ide vagy oda.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
