Mégis bíróság elé kerül a dunaszerdahelyi Összetartozás Emlékmű ügye

Mégis bíróság elé kerül a dunaszerdahelyi Összetartozás Emlékmű ügye Kürthy Judit2026. 02. 18., sze – 15:17 Dunaszerdahely/Besztercebánya |

Immár hat éve húzódik a büntetőeljárás Ibolya Olivér és hat másik vádlott társa ellen, miután 2020. november 12-én felavatták a bástya alakú Összetartozás Emlékművet a Csallóközi Múzeummal szemben. A műemlék miatt ideológiák népszerűsítésével és terjesztésével vádolta meg őket a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI). A bűncselekmény tényét eddig jogerősen még nem mondták ki, a büntetőeljárás most a bíróság előtt folytatódik.

A Specializált Büntetőbíróság jelenleg négy tárgyalási napot tűzött ki februárban és márciusban, miután a Legfelsőbb Bíróság az ügyészi vádiratot elsőre elutasító Specializált Büntetőbíróság határozatát az ügyészi panasz hatására mégis a tárgyalás lefolytatását rendelte el.

A Kárpát-medencei összetartozásért

A zászlótartó Összetartozás Emlékmű felállításának gondolata egy, még 2010-ben elfogadott magyarországi jogszabályhoz kapcsolódik, amely június 4-ét a nemzeti gyásznap helyett Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Egy baráti társaság, melynek tagjai Csörgei László, Hencze Attila, Ibolya Olivér, Kiss András, Patassy Sándor, Zalaba Zoltán és Zirig Ferenc úgy döntöttek, hogy emlékművet emelnek, ám magánszemély nem bérelhetett ehhez telket Dunaszerdahely városától. Így vette bérbe a területet a Kondé Miklós Polgári Társulás, melynek elnöke Ibolya Olivér, aki az Új Szó kérdésére elmondta: a kezdeményezés nem kizárólag a magyar közösségre vonatkozik, hanem a Kárpát-medencében élő összes nemzet összetartozását kívánja jelképezni.

Az avatást eredetileg 2020. június 4-re, Trianon századik évfordulójára tervezték, ám a koronavírus-járvány és az építési csúszások miatt végül csak novemberben sikerült átadni az emlékművet. Ezt követően érkezett meg a ZSI feljelentése, amely nyomán elindult a jelenleg is zajló büntetőeljárás. Ibolya Olivér mellett a baráti társaság további hat tagját is vádlottként hallgatják meg a tárgyalások során.

Döbbenet és értetlenség

Az érintettek az eljárást megdöbbentőnek és nehezen értelmezhetőnek tartják.

„Felfoghatatlan, hogy egy emlékmű felállítása miatt szélsőségességgel és más súlyos vádakkal hozzanak összefüggésbe minket”

– nyilatkozta lapunknak Ibolya Olivér. Védőjük, Mazács Ferenc ügyvéd megkeresésünkre elmondta: a folyamatban lévő büntetőeljárás részleteiről nem nyilatkozhat. Azt azonban közölte, hogy a védelem kizárólag a nyomozati szakaszban beszerzett és az ügyiratban rögzített bizonyítékokra épít. A tárgyaláson ezek alapján kívánják bizonyítani a vádlottak ártatlanságát.

„A bíróság előtt lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye lesz a döntő”

– fogalmazott, hozzátéve: a tárgyalás során a bizonyítékokat ismételten megvizsgálják, és reményeik szerint az ott feltárt tények képezik majd az ítélet alapját.

Kapcsolódó cikkünk Gúta |

A Legfőbb Ügyészségnek címzett panaszt a két éve létező Szlovák Értelmiségiek Egyesülete (Združenie slovenskej inteligencie, ZSI) jegyzi. Halász Béla (független) polgármester lapunknak elmondta, továbbra sem lát kivetnivalót a magyar himnusz eléneklésében.

A november 22-én tartott gútai alakuló ülés – amelyről lapunk is beszámolt – annak rendje és módja szerint a szlovák himnusszal kezdődött. A magyart nem egész 40 perc múlva, Halász Béla kérésére énekelték el, miután az újonnan beiktatott polgármester befejezte a beszédét.

„Magyar revizionizmus”

A magyar himnusz elhangzásáról a Felvidék.ma hírportál tudósításából szerzett tudomást a ZSI – legalábbis erre a cikkre hivatkoznak a honlapjukon a napokban közölt szövegben. Ebben többek között az áll, hogy

„a magyar revizionizmus folyamatában résztvevő aktivisták sajnos az állami közintézmények szintjén sem haboznak megszegni a Szlovák Köztársaság törvényeit”.

A ZSI szerint a magyar himnusz eléneklésével Gútán megsértették az állami jelképeiről és azok használatáról szóló törvény 13. paragrafusának második bekezdését. Itt ugyanis az szerepel, hogy egy másik állami himnusz akkor hangzik el Szlovákiában, ha az adott helyszínen jelen van annak hivatalos delegációja – ám ez nem érinti a fizikai és jogi személyek arra való jogát, hogy ezt mégis megtegyék. A ZSI szerint ugyanakkor a gútai képviselő-testület az államhatalom közfeladatot ellátó szervének minősül, s ezért nem vonatkozik rá az utóbbi kitétel. Így pedig megsértették az alkotmány 34. cikkelyének harmadik bekezdését, mely szerint „a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ezen alkotmányban lefektetett jogai nem vezethetnek a Szlovák Köztársaság területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetéséhez és a többi lakosság diszkriminációjához”. Emiatt a ZSI veszélyeztetve látja Szlovákia területi integritását, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy Gútán még a büntető törvénykönyv közfeladatot ellátó személyek bűncselekményeiről szóló szakaszát is megsértették. A Legfőbb Ügyészséget arra kérik, hogy folytasson le részletes vizsgálatot az ügy kapcsán, ha pedig bebizonyosodik a törvényszegés, szükségesnek látják a megfelelő büntetőjogi és személyi következmények megtételét.

Halász: nincs alapja a panasznak

Az eset kapcsán állásfoglalást kértünk Halász Bélától. „Mindig megnézzük, hogy ki az, aki a feljelentést teszi. Szerintem őket minősíti, ami az internetes oldalukon látszik. Szerencsétlen csoportosulásnak tartom ezt. Próbálják meglovagolni ezt a dolgot” – mondta az Új Szónak a gútai polgármester, majd hozzátette, szerinte teljesen természetesnek kell lennie annak, hogy egy magyarok lakta településen a szlovák mellett a magyar himnuszt is eléneklik a képviselők, Gútán pedig ez teljesen spontán módon zajlott. A ZSI cikkében olvasható jogi hivatkozásokat már jogászokkal is megnézették, s úgy látják, nincs alapja a panasztevésnek – mit több, valójában a szlovák egyesület kelti rossz hírét a városnak és polgármesternek, amely szintén büntetőjogi következményeket vonhat maga után.

„Megvárjuk, hogy egyáltalán érkezik-e valami a Legfőbb Ügyészségtől ezzel kapcsolatban. Ha nem, akkor nem foglalkozunk vele, nem szeretnénk piedesztálra helyezni ezt a csoportosulást”

– mondta Halász.

Az eset kapcsán megkerestük a ZSI-t és a Legfőbb Ügyészséget is. Ha válaszolnak, azzal majd külön cikkben foglalkozunk.

Mi az a ZSI?

A polgári társulásként működő szervezet honlapja (aki szeretné, itt elmélyülhet az előzményekben) szerint 2020-ban alakultak, s jelenleg a Turócszentmártoni járásban található Szucsányban (Sučany) van a székhelyük. A honlapjukon közölt cikkek alapján különös figyelmet szentelnek a magyar nacionalizmusnak, amely szerintük Szlovákia területi integritását fenyegeti. Alelnökük idén számos szöveget közölt a témában. Emellett pedig például arról is cikkeztek már, hogy Jozef Tiso valójában nem volt háborús bűnös, míg az egyik első kiadványuk František Vnuk szlovák nacionalista szerző Aleksander Machról szóló könyvének harmadik kiadása volt. Mint ismeretes, Mach a klerofasiszta Szlovák Köztársaság belügyminiszteri, valamint a Hlinka-gárda főparancsnoki posztját is betöltötte.

Évek óta húzódó eljárás után bíróság előtt

Az eljárás 2020 óta tart, így nem egy hirtelen fordulat eredménye a mostani bírósági eljárás. A ZSI feljelentése után az ügyészség vádat emelt, amely a Specializált Büntetőbíróság elé került. Az elsőfokú bíró az iratanyag áttanulmányozása után úgy ítélte meg, hogy az ügy nem igényel tárgyalást, mivel nem történt bűncselekmény és az ügyet határozatával lezárta.

Ezt a döntést támadta meg panaszával az ügyészség, amely tovább ragaszkodott a bíróság előtti eljárás lefolytatásához. A Legfelsőbb Bíróság végül az ügyészi panasznak helyt adott, és az ügy érdemi tárgyalását rendelte el. Ibolya Olivér hangsúlyozta: a legfelsőbb bírói fórum nem mondta ki bűnösségüket, kizárólag az eljárás lefolytatásáról döntött.

„Ez részünkről nem nemzetiségi kérdés”

„Ha a bíróság igazságosan jár el, nem az alapján dönt, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem a bizonyítékok alapján”

– emelte ki Mazács Ferenc ügyvéd. Hangsúlyozta: a jogállami működés lényege, hogy az eljárás tárgya jogi kérdés, nem pedig identitáskérdés. A közvélemény számára is fontos, hogy az ügyet ne nemzetiségi konfliktusként értelmezzék és kezeljék, hanem jogi eljárásként, amelynek kereteit a büntetőjog szabályai határozzák meg.

Kapcsolódó cikkünk Bős |

Újabb feljelentést tett a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI), ezúttal Fenes Iván, Bős polgármestere ellen, akit május végén ki is hallgattak emiatt Nagyszombatban. A szervezet a Bősön található 1848–49-es emléktáblát, a turulmadár oszlopot és a polgármester 2023-ban elhangzott trianoni beszédének tartalmát nehezményezte.

Fenes Iván kihallgatását a Büntető törvénykönyv alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásának népszerűsítését tartalmazó passzusra hivatkozva rendelték el.

Több pontban is gyanúsították

A nyomozati osztály kétoldalas idézése alapján három tettével követhetett el bűncselekményt.

Elhelyezett egy, az 1848–49-es szabadságharcban kivégzett magyar tábornokokat ábrázoló emléktáblát az Egészségügyi Központ homlokzatán,mellette egy turulmadarat ábrázoló emlékművet állíttatott,valamint a 2023. június 4-én a Bős város által szervezett trianoni békeszerződés aláírásának 103. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott beszédének tartalmát is vizsgálták.

Amennyiben nem jelent volna meg a kihallgatáson, 1660 euróig terjedő pénzbírságot is kiszabhattak volna rá.

Nem veszélyeztetné az ország szuverenitását

Megjelentem a kihallgatáson, ahol elmondtam, hogy a turulmadár egy mitológiai élőlény, a 13 tábornok pedig, akiket kivégeztek, a szabadságért haltak meg. A beszédemet is lefordították, amiről szintén kérdeztek. Ahogy arról is, hogy veszélyeztetni akarom-e az ország szuverenitását és akarom-e, hogy a magyarok által lakott régió elszakadjon Szlovákiától. Elmondtam, hogy nem. Maga a kihallgatás nem is tartott sokáig, tiszteletteljesen bántak velem

– osztotta meg lapunkkal a polgármester. Mindemellett rákérdeztek arra is, hogy bősi ünnepségeken eléneklik-e a Himnuszt és felhúzzák-e a zászlót, azt felelte, igen, hiszen a Himnusz is a miénk, a zászló pedig nemcsak Magyarországé, hanem minden magyaré.

Egyelőre nincsenek további kérdések

A kihallgatáson készült jegyzőkönyvet elküldték az ügyésznek, további kérdések esetén, visszatérnek még az ügyhöz. Amennyiben igazat ad a feljelentőnek a bíróság, az e cikkelyt megszegő állampolgárokat a törvény értelmében enyhébb esetben 5, súlyosabb, a nyilvánosság előtt elkövetett bűntény esetén pedig akár 8 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik.

A „Felvidék” sem tetszett

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármesterét hasonló feljelentést követően hallgatták ki ez év elején, aki a Felvidéki Vágta és a Felvidéki Fesztivál kifejezések használatáért került bajba. Az állítólagos bűncselekményt azzal követte el, hogy a 2023. július 8-án hetedik alkalommal Dunaszerdahelyen megrendezett sport- és kulturális esemény a „Felvidéki Vágta – Žitnoostrovský galop” nevet viselte. A feljelentő ebben az esetben is a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) volt, akik szerint a „Felvidék” kifejezésnek revizionista jelentése van.

Ez a szervezet korábban, 2022 decemberében is tett hasonló feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, akkor a magyar himnusz eléneklése miatt, amit a november 22-én tartott gútai alakuló testületi ülésen énekeltek el a megválasztott polgármester beszéde után.

Kapcsolódó cikkünk

Hírdetés

Felvidék. Az elmúlt napokban ismételten középpontba került a kifejezés, ami sokak számára semleges jelentéstartalmat hordoz, sokan úgy gondolják, nemzeti identitásuk kulcsfogalma, megint mások meg provokációnak tekintik. De mit jelent valójában a Felvidék szó és miért lehet problémás a használata?

Ahogy arról beszámoltunk, Dunaszerdahely polgármesterét, Hájos Zoltánt a Felvidék szó használata miatt hallgatták ki rendőrök. A feljelentést a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) tette, mivel szerintük a kifejezés revizionista jelentéssel bír, a dunaszerdahelyi önkormányzat pedig két rendezvényének nevében is ezt használta: Felvidéki Vágta és Felvidéki Fesztivál. Hogy bűnösnek találják-e Hájost alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásában, kérdéses. Maga az eset viszont jól rávilágít egy létező problémára:

helyénvaló vagy jogtalan a Felvidék kifejezés?

Mit jelentett?

A történelmi tények alapján eredetileg a „Felvidék”, illetve korábbi változatai, mint a „Felföld” vagy „Felső-Magyarország”, földrajzi kifejezések voltak, amelyek a történelmi Magyarország északi, illetve hegyvidéki területeire utaltak.

Liszka József néprajzkutató szerint a „Felvidék” szó első említése konkrétan Kossuth Lajostól származik 1848-ból, amikor

a történelmi Magyarország északi, főként szlovákok és németek lakta részeit illette ezzel a névvel.

A 19. század második felében viszont beállt egy jelentésváltozás, vagy legalábbis a fogalom politikai töltetet kapott.

Hogyan vált terheltté?

Grünwald Béla magyar nacionalista politikus 1878-ban például A Felvidék. Egy politikai tanulmány címmel jelentetett meg röpiratot, és ebben már tükröződik egyfajta lenéző attitűd a szlovák közösség felé.

„Ebben Grünwald meghatároz egy programot, amelynek lényege kettős. Egyrészt Magyarország erőteljes központosítását javasolja a nemzetiségi régiók nagy száma miatt. Másrészt arra mutat rá, hogy amikor ő ezt 1878-ban megírta, Magyarországon nagyjából 8 millió nem magyar és 7 millió magyar élt.

Ezért szerinte a 19. század végi magyarság missziója »nem az, hogy hódítsunk, terjeszkedjünk az országon kívül (…) A mi missziónk az ország határain belül van, s abban áll, hogy töltsük be az államot legvégső határáig.«

Azaz nem gyarmatosítani kell valahol Afrikában és a Távol-Keleten, hanem az országot kell magyarrá tennünk” – mondta Grünwlad felfogásáról Szarka László történész, hozzátéve:

„Ennek érdekében az akkori országgyűlési képviselő szerint az iskolákat olyanná kell tenni, mint egy gép.

Ebbe az egyik oldalon be kell tenni a tót fiúcskát, a másik oldalon pedig előjön belőle egy magyar úriember.

Grünwald szélsőséges nacionalista okfejtése miatt a Felvidék szó használata erősen irritálta a szlovák közösséget” – fejtette ki a történész, milyen hatást gyakorolt Grünwald publikációja.

Arról van szó tehát, hogy a Felvidéket mint kizárólag csak magyarokat illető vagy magyarok lakta területi egységet próbálták láttatni egyesek. Ez pedig, mint eredeti használata is suggalja, távol állt a valóságtól, mivel ahogy Liszka is írja:

„a »Felvidék« (már ha egyáltalán pontosan körvonalazható ez a térség, amit kötve hiszek) multietnikus régió, s nem csak magyarok lakják”.

A helyzet tovább bonyolódott Csehszlovákia létrejöttével 1918-ban. Ekkor a magyar közvélemény számára a Felvidék már egyértelműen a Magyarországtól elcsatolt északi területeket jelentette.

1938-ban pedig, amikor a magyar többségű dél-szlovákiai területek visszakerültek Magyarországhoz, a magyar sajtó „a Felvidék visszatéréséről” írt, ami tovább erősítette a kifejezés politikai konnotációját.

Mit jelent ma?

Ma főként a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megnevezésére használják a kifejezést. Érdemes ezzel együtt tudatosítani, hogy politikailag mennyire terhelt, jelentése folyamatosan változott és mára nem egy behatárolható földrajzi területet, hanem sokkal inkább identitást jelöl.

A Felvidék szó mára – tetszik vagy nem tetszik – olyan területi önmegjelölés, amelyet a szlovákiai magyarság használ, a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő területre. Hivatalosan dél-szlovákiai magyarok vagyunk, de nemzeti önmegjelölésként mára egyre gyakrabban felvidékieknek nevezzük magunkat

– véli Szarka.

Előfordul viszont az is, hogy a magyar nyelvhasználatban időnként Szlovákia egészére alkalmazzák, ami szlovák részről joggal válthat ki ellenérzéseket, mivel sokan ezt a magyar történelmi narratíva folytatásának vagy a magyarosítási törekvések visszaidézésének tekintik. És egyébként is hiba lenne nem belátni: Szlovákia teljes területére Szlovákiaként hivatkozni nemcsak pontosabb, de értékítéletmentes.

„Vannak, akik egész Szlovákiát továbbra is Felvidéknek nevezik, s még az is előfordul, hogy délfelvidéki magyarokról beszélnek, amit én abszurdnak tartok.

Az viszont szerintem teljesen rendben van, ha önmegjelölésként felvidéki magyaroknak nevezzük magunkat.

Sajnos itthon és az egynyelvű Magyarországon sokan nem tudnak mit kezdeni ezekkel a jelentésbeli árnyalatokkal és különbségekkel, ezért fontos, hogy ezt a történelemoktatásban és magunkban is tisztázzuk” – hangsúlyozta a történész.

A dunaszerdahelyi eset árnyalatai

Hájos feljelentésénél azt mindenképpen figyelembe kell venni, ki is jelentette fel egy szó miatt. A Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete egy szlovák nacionalista szervezet, amely nem először vádaskodik etnikai, nemzeti alapon magyar többségű falvak önkormányzatai vagy azok képviselői ellen. 2022-ben az szúrta a szemüket, hogy a gútai képviselő-testület alakuló ülésén a jelenlévők a magyar himnuszt is elénekelték. Az pedig pláne kontextusba helyezi a történteket, hogy a Komunita Dunajská Streda polgári társulás, amely évek óta a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért dolgozik a dunaszerdahelyi régióban, egyértelműen kiállt a város polgármestere mellett. Azt tehát kijelenthetjük, hogy a ZSI hungarofób módon aktivizálta magát.

A magyar mint szitokszó?

A kormányellenes tüntetések során nem volt példa nélküli a hungarofóbia. Valósággal szokássá vált az aktuális szlovák kormány képviselőit párhuzamba állítani a magyarországi kormánnyal. Ez viszont nem mindig történt egyértelműen: jó példa erre a „Fico egy magyar disznó” transzparens. Mert egy dolog Robert Fico miniszterelnököt magyarországi kollégájához, Orbán Viktorhoz hasonlítani, és megint másik általánosan, szitokszóként használni a magyar jelzőt. Hasonló véleményen van Gyenge Veroni slammer is, aki Rastislav Káčer, volt külügyminiszter fogalmazásmódján háborodott fel:

Úgy használta a Felvidék szót, hogy gyakorlatilag egyenlőséget tett a magyarországi és a felvidéki magyarok közé, ráadásul Orbánnal hozta összefüggésbe a fogalmat

– mondta az aktivista, majd kifejtette, hogy ő a problémát az információhiányban látja.

A gond, hogy nincs valódi párbeszéd a két fél között. Szerintem annyi kéne, hogy tisztázzuk azt, ennek van történelmi meg mostani jelentése is. Mert jelenleg ez egy olyan szó, ami összeköt minden magyart Szlovákiában

– fogalmazott.

Akaratlanul is káros hatású lehet

Az ügyvéd elmondta: személyes tapasztalatai alapján a mindennapi életben nem érzékel érdemi nemzetiségi feszültséget. Úgy véli, a magyarok és szlovákok többsége elsősorban a napi megélhetésre, a gazdasági kihívások kezelésére és a mindennapi boldogulásra koncentrál – mindemellett nem feledkeznek el identitásuk ápolásáról sem.

Éppen ezért tartja különösen érzékenynek az olyan pereket, amelyek – akár akaratlanul is – alkalmasak lehetnek a nemzetiségi kérdések újraélesztésére a közbeszédben.

„Az ilyen eljárások könnyen olyan irányba terelhetik a közvéleményt, amely nem szolgálja a társadalmi nyugalmat és a nemzetek közötti békés együttélést”

– fogalmazott. Ezért tartja fontosnak, hogy a per szakmai mederben maradjon.

Az első tárgyalása

Az első tárgyalási nap február 20-án lesz a besztercebányai Specializált Büntetőbíróságon. Az ügy további alakulása meghatározó lehet mind az érintettek, mind a tágabb közösség számára.

Kapcsolódó cikkünk

Dunaszerdahely polgármestere, Hájos Zoltán csütörtök este a közösségi oldalán számolt be róla, hogy kihallgatták a Felvidéki Vágta, valamint a Felvidéki Fesztivál rendezvények miatt. A városvezetőt az események megnevezése miatt kérették be.

A polgármester bejegyzésében arról ír, hogy csütörtökön gyanúsítottként hallgatták ki Nagyszombatban. A kihallgatását Büntető törvénykönyv alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásának népszerűsítésére hivatkozó passzusa alapján rendelték el. A törvény értelmében az érintett enyhébb esetben 5, súlyosabb, a nyilvánosság előtt elkövetett bűntény esetén pedig akár 8 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

A bűncselekményt állítólag azzal követtem el, hogy a 2023. július 8-án hetedik alkalommal megrendezett sport- és kulturális esemény Dunaszerdahelyen a Felvidéki Vágta – Žitnoostrovský galop nevet viselte. A feljelentő, a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) szerint a felvidék kifejezés revizionista jelentéssel bír

– írta Hájos Zoltán, aki szerint a feljelentő nem vette figyelembe, hogy a Felvidéki Vágtáról egy szlovák lovas is kvalifikálta magát az akkor még Budapesten megrendezett Nemzeti Vágtára, amelyen többek között az Egyesült Királyság, Franciaország, Csehország, Szlovénia, valamint az Egyesült Államok, Katar és Kína lovasai versenyztek. A feljelentőt egyébként az augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén tartott ún. Felvidéki Fesztivál elnevezése is aggasztotta.

Milyen célt szolgálnak ezek a feljelentések? A szlovákiai magyarokat akarják megfélemlíteni, vagy ki akarják őket szorítani Szlovákia területéről? Mi a céljuk ezzel?

– tette fel a kérdéseket Hájos, aki szerint ezek a lépések biztosan nem járulnak hozzá a szlovákok és magyarok közötti békés együttéléshez.

Lapunk felvette a kapcsolatot Hájos Zoltánnal is. A polgármester kommunikációért felelős munkatársa jelezte, további információkkal egyelőre nem szolgálhatnak.

Már Gútán is rémeket látott az egyesület

Nem a dunaszerdahelyi az első alkalom, hogy a ZSI etnikai, nemzeti alapú feljelentést tesz magyar nemzetiségű önkormányzatok vagy azok képviselői ellen. Korábban az szúrt nekik szemet, hogy 2022 novemberében a gútai képviselő-testület alakuló ülésén a jelenlevők a magyar himnuszt is elénekelték.

Az eset kapcsán törvény- és alkotmánysértésre hivatkozva feljelentést tett a ZSI. Az eljárás azonban végül gyorsan elhalt. Halász Béla (független) polgármester lapunknak a dunaszerdahelyi eset kapcsán elmondta, a kihallgatást követően az illetékes ügyész tárgytalannak minősítette a gútai ügyet, így tárgyalásra végül nem is került sor.

„Úgy gondolom, helyi szinten mindenhol kell lennie »jóakaróknak« – nálunk és Dunaszerdahelyen is – ahhoz, hogy ez az egyesületig eljusson, majd az ügyet kreáljon belőlük“

– állapította meg a gútai polgármester.