Ezeket a gyerekkönyveket érdemes figyelni – shortlistes kedvenceink Havran Kati2026. 02. 17., k – 14:44
Melyek a legszebb könyvek, a leginkább kiemelkedő műfordítások vagy éppen a legjobb ismeretterjesztő kötetek a magyar gyerekkönyvpiacon? Mutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj shortlistjére került kötetek közül néhány kedvencünket – itt a második, szubjektív válogatásunk.
A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum tizenegyedik alkalommal adja át idén az Év Gyerekkönyve Díjat. Míg az egyes kategóriák teljes shortlistjei itt érhetők el, mi néhány kötetet mutatunk be a jelöltek közül.
A korosztályokra bontott kategóriák jelöltjeivel nemrég már foglalkoztunk, most az elsőkönyves, illusztrátori, műfordítói és ismeretterjesztő kategória jelöltjeiből válogattunk.
Anne-Laure Bondoux: Amíg életben vagyunk
Az ifjúsági történeteivel ismertté vált francia írónő főhősei gyakran útra kelnek. Maguk mögött hagyják megszokott környezetüket, hogy elinduljanak az ismeretlen felé, miközben önmagukról is sokat megtanulnak.
Az Amíg életben vagyunk sokrétegű, erősen szépirodalmi jellegű szöveg, amelynek különleges hangulatát Száz Joli fordítása – a kötet műfordításként versenyez az elsőkönyves szerzők kategóriájában – és Simonyi Cecília érzékeny, a fény és az árnyék játékára épülő illusztrációi emelik ki.
A történet középpontjában Bo és Hama sorsszerű szerelme áll. Egy gyárban dolgoznak, egymást váltó műszakban, és első pillantásra összetartoznak.
Amikor azonban katasztrófa pusztítja el addigi világukat, menekülniük kell – ezzel kezdetét veszi különös utazásuk.
„Regényem hősei folyamatosan elveszítenek valamit vagy valakit: szerelmet, hiedelmet, illúziót… nincs ennél fájdalmasabb. És mégis, újra és újra talpra állnak, és mennek tovább, míg el nem jön az a pillanat, amikor a fájdalomból belső erő kovácsolódik. Ahogy az életben is” – írja Anne-Laure Bondoux.
Az Amíg életben vagyunk kétségkívül a tavalyi gyerekirodalmi termés egyik gyöngyszeme. Az Esti Kérdés Kiadó a 13 éven felüli olvasóknak ajánlja a kötetet.
Judith Kerr: Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat
A műfordítások között versenyez Judith Kerr életrajzi ihletésű ifjúsági regénye, amely egy kislány, Anna és családja menekülését követi nyomon, akik 1933-ban voltak kénytelenek elhagyni németországi otthonukat.
A német származású brit szerző több mint tíz nyelvre lefordított, megfilmesített regénye a 20. század második felének egyik legfontosabb gyerekkönyve – a magyar kiadás mégis több mint ötven évet váratott magára.
Nem is csoda, hogy a tavalyi év egyik leginkább várt műfordítása volt, amelyet az olvasók a Pagony Kiadó gondozásában, Demény Eszter tolmácsolásában vehettek kézbe.
A megjelenés óta eltelt több mint fél évszázad alatt a történet semmit sem vesztett üzenetének fontosságából. Hiszen gondoljunk bele, mennyi család kényszerül arra, hogy külföldön próbáljon szerencsét, vagy hogy más városba költözzön: a költözés, az újrakezdés rengeteg kihívással jár egy gyerek számára. Kerr története a hovatartozásról, az összetartozásról és az alkalmazkodásról szól, miközben nem bagatellizálja a mindennapi élet nehézségeit.
Az illusztrációk kategóriájában rekordmennyiségű, több mint 40 kötet nevezett, közülük 8 jutott a shortlistre – mi kettőt mutatunk be.
Máray Mariann: Így megy ez
Máray Mariann kötete csendeskönyv, azaz szöveg nélküli kötet, amelyben a képek válnak főszereplővé. A Csimota Könyvkiadó erős kínálattal rendelkezik ebben a különleges műfajban: a csendeskönyvek lehetőséget adnak arra, hogy mindenki saját fantáziájával és érzéseivel egészítse ki a történetet, megalkotva saját, egyedi olvasatát. Így minden lapozás egyszeri élménnyé válik. A csendeskönyv ráadásul minden korosztály számára befogadható.
Máray Mariann illusztrációi ebben a kötetben finom érzékenységgel tárják fel a körforgás, az elmúlás és az újjászületés motívumait.
Nényei Pál: József Attila – A libasülttől a csillagos égig
Szintén az illusztráció kategóriában kapott jelölést Nényei Pál Az irodalom visszavág sorozatának ötödik, József Attiláról szóló kötete, Baranyai (b) András illusztrációival.
A sorozat tíz éve indult, két évvel ezelőtt jelent meg a Petőfiről szóló része, míg a József Attila – A libasülttől a csillagos égig című kötet tavaly látott napvilágot a Tilos az Á gondozásában. A sorozat célja, hogy játékos formában hozza közelebb az irodalmat – egy-egy szerzőt vagy korszakot – az olvasókhoz, másképpen, mint a kronológiai sorrendet követő iskolai irodalomoktatás.
Nényei a József Attila verseiben felbukkanó visszatérő motívumok mentén vezeti be az olvasót az életműbe – legyen az a libasült vagy éppen a csillagos ég.
Baranyai (b) András illusztrációi távol állnak a klasszikus tankönyvi látványvilágtól. Inkább a popkultúrából merítenek, így a kötet egyfajta oktató képregényként, poénos kultúrkalauzként működik.
Návai Péter: Jöttünk, láttunk, itt maradunk
A Jöttünk, láttunk, itt maradunk humorosan vetíti az olvasó elé a magyar történelem első háromszáz évét. Szerzője Návai Péter, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola történelemtanára.
„Hogy kerültek a magyarok a Kárpát-medencébe? Mi volt ez a rengeteg hatalmi harc az Árpád-ház körül? Mi ez az egész az Aranybullával, a tatárokkal meg a kiskirályokkal?”
– a fülszöveg ígérete szerint mindezeknek utánajárhatunk.
A történelmi kontextus megértését Herbszt László illusztrációi segítik (a kötet az illusztrációk shortlistjén is szerepel).
A Pagony Kiadó ezzel a kötettel indította Végtelen történelem sorozatát, amelynek célja, hogy azok is kedvet kapjanak a magyar történelemhez, akik kevésbé figyeltek a történelemórákon. A könyvet ismeretterjesztő kategóriában jelölték az Év Gyerekkönyve Díjra.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
