Lehűtötte a magyar várakozásokat a zágrábi kormány az Ukrajna felől leállt orosz kőolajszállítás pótlásával kapcsolatban. Andrej Plenković horvát miniszterelnök szerint ugyan létezik uniós mentesség Magyarország számára, az amerikai szankciós rendszer ezzel ellentétes irányba mutat. A politikus hangsúlyozta: készek megvizsgálni a magyar kérést, de szigorúan csak a nemzetközi szabályok betartása mellett.
A helyzetet bonyolítja a két ország közötti, évek óta húzódó vita az Adria-vezeték kapacitásairól. Plenković úgy véli, a mostani szituáció éppen azt igazolja, hogy a horvát hálózat eddig is képes lett volna kielégíteni a magyar importigényeket (nem volt képes, de Horvátország érdekelt abban, hogy tovább emelje a már most is 8-szorosra emelt tranzitdíjat – a szerk.). Szerinte a Magyarországnak adott orosz olajra vonatkozó mentesség eleve szükségtelen volt.
A Mol közben nem vár a diplomáciai megoldásra, és megkezdte a finomítók tengeri úton történő ellátását. A szállítmányok a horvátországi Omišalj kikötőjébe érkeznek, várhatóan március elején. Innen további 5–12 nap szükséges ahhoz, hogy a nyersanyag eljusson a magyar és szlovák feldolgozóüzemekhez.
Stratégiai tartalékokhoz nyúlna a Mol
Komoly ellátási kockázatot jelent, hogy a Barátság kőolajvezetéken január vége óta szünetel a tranzit. A Mol tájékoztatása szerint január 27. óta egyetlen hordó nyersanyag sem érkezett ezen az útvonalon Lviv térségéből. A leállást egy orosz dróntámadás és az azt követő biztonsági intézkedések okozták.
Robert Fico korábban jelezte, hogy a leállás mögött politikai nyomásgyakorlást lát és a magyarországi választások külső befolyását. Az oroszok szintén azt állítják, hogy nincs technikai akadálya a szállításnak, Ukrajna egyszerűen nem adja ki az engedélyt. Akárhogy is, képtelenség megjósolni, meddig marad fenn a jelenlegi helyzet.
A finomítók működésének fenntartása érdekében a magyar olajvállalat a stratégiai készletek részleges felszabadítását kérte a kormánytól. Amennyiben a vezetékes szállítás rövid időn belül nem indul újra, mintegy 250 ezer tonna tartalék felhasználására lehet szükség. A tengeri beszerzés ugyanis lassabb és költségesebb folyamat, mint a csővezetékes import.
A horvát állami vezetéküzemeltető, a Janaf jelenleg is szállít nem orosz eredetű kőolajat a Molnak. A magyar vállalat azonban korábban többször kritizálta partnere kapacitáskorlátait és a szokásosnál magasabb díjszabását. Ezeket a vádakat a horvát fél rendre visszautasította, politikai síkra terelve a szakmai vitát.
Körkép-vélemény:
Ne legyenek illúzióink, Horvátország egyszerűen több bevételt akar realizálni Magyarország és Szlovákia kárára, miközben nem tudja garantálni a szállítási volumeneket, mert a jelenlegi csővezetékrendszere nem rendelkezik kellő kapacitással. Állítólag folyamatban van a bővítés, de ahhoz is pénz kell, az EU pedig nem ad, mert érdekében áll Közép-Európa megszorongatása politikai célokból.
Brüsszel a diverzifikációt sürgeti
Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság is megszólalt az ügyben, elvárva a tagállamoktól a folyamatos egyeztetést. Anna-Kaisa Itkonen energetikai szóvivő megerősítette: Brüsszel figyelemmel kíséri a fejleményeket, de az ellátásbiztonságot tartja elsődlegesnek. A Bizottság álláspontja szerint a kialakult helyzet is az alternatív útvonalak kiépítésének fontosságát igazolja.
Az uniós testület technikai akadályát nem látja a szállítás újraindításának, de a döntés joga az ukrán fél kezében van. Brüsszel nem kommentálja harmadik országbeli vállalatok – jelen esetben az ukrán vezetéküzemeltető – belső döntéseit. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az uniós készletszabályozás éppen az ilyen válsághelyzetek kezelésére szolgál.
Az EU nyilatkozata lényegében azt jelenti, hogy nem fognak beavatkozni a két uniós tagállam érdekében Ukrajnával szemben.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: MTI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
