A hétvégén elhunyt Maurer Dóra, a magyar képzőművészet egyik legfontosabb alakja Havran Kati2026. 02. 16., h – 09:19
Festészetet, grafikát, fotót, filmet, akciókat és térbeli installációkat egyaránt használt már akkor, amikor az interdiszciplináris megközelítés még újdonságnak számított. Február 14-én elhunyt Maurer Dóra, a magyar képzőművészeti élet egyik legfontosabb, nemzetközi szinten is legismertebb női művésze.
Pályája az 1960-as évek elején indult, amikor organikus és groteszk formavilágú rézkarcokat és fametszeteket készített. Az évtized végére figyelme a konceptuális irányok felé fordult: ekkor a fotográfia és a személyes akciók felé nyitott, valamint különféle természetes és hétköznapi anyagokkal kezdett kísérletezni.
Alkotásait a rendszerszerű gondolkodás jellemzi: a matematikai logikát használja struktúrák, sorozatok és átalakulások vizsgálatához. Ez a szemlélet szorosan kapcsolódott a konceptuális és analitikus művészeti törekvésekhez. Mauer munkái nem egyszerűen formákat mutatnak be, hanem azt kutatják, hogyan jön létre a forma, hogyan változik, és hogyan érzékeljük.
Ágak, kalászok és nádszálak rendszerezésével matematikai logikát követő tárgyegyütteseket hozott létre. Ezeket geometrikus absztrakcióval vetítette át képre, illetve reliefekre. A mozgás és az időbeliség kérdéseit fotóval, illetve filmmel vizsgálta, rövidfilmeket is készített.
A hetvenes évek közepén indította el Kvázi-képek sorozatát, amelyben egy geometrikus raszter részleteit emelte ki, majd síkbeli és térbeli elhelyezésük révén új vizuális összefüggéseket hozott létre. Ezek a képek később színessé váltak, és kiléptek a síkból a térbe. Az 1980-as években ezek a vizsgálatok a Zsilipekhez, illetve a fény és a folyadék struktúraformáló szerepének elemzéséhez vezettek.
Munkái párbeszédet folytatnak a művészettörténettel is. A Claude Monet munkásságára reflektáló Hommage à Monet-sorozatban a modern festészet hagyományait értelmezte újra kortárs, analitikus gondolkodással.
Munkáit bemutatták egyebek között Grazban, Utrechtben, Zágrábban, Bécsben, Stockholmban, Pozsonyban, Nürnbergben, Stuttgartban, Londonban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, valamint Budapesten az Ernst Múzeumban és a Ludwig Múzeumban. Legutóbbi fontos tárlatai közé tartozik a 2017-es Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílt meg, illetve a 2023-as A struktúra tematizálása című a balatonfüredi Vaszary Galériában. Művészetpedagógiai és kiállításszervezői tevékenysége szintén jelentős.
Művészetét 1995-ben Munkácsy Mihály-díjjal jutalmazták, a Kossuth-díjat 2023-ban vehette át nemzetközileg is elismert alkotásaiért és kiállításaiért, valamint nagy jelentőségű művészi és pedagógiai munkásságáért.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
