A váltó és a közjegyzői okirat mint biztosíték Mészáros Richárd2026. 02. 14., szo – 14:13
Ha kölcsönadunk valakinek pénzt, s az illető nem törleszti időben a tartozását, mit tehetünk? Hogyan hajthatjuk be az adósságot? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Már 16 éve, hogy egy adósomnak kölcsönadtam egy komolyabb összeget 1 évre. Szerződést is kötöttünk arra az esetre, ha netán nem adná vissza a kölcsönt időben. A pénzt a cége nevére kölcsönözte, de mivel az nem fizette vissza az összeget, utólag (2013 végén) az adós saját kezével aláírt nekem 2 db váltót. Azóta is csak ígérget – hol szóban, hol írásban –, időközben (2023 őszén) pedig aláírt egy közjegyzői elismerést is, amiben kijelenti, hogy az adósságát 2025 júliusáig megfizeti, de sajnos ez sem történt meg. Mivel idősebb vagyok, és az utóbbi években az egészségem is megromlott, szeretném tisztázni a dolgokat. Milyen jogi lehetőségeim vannak arra, hogy visszakapjam a pénzem?
Olvasónk ugyan kellemetlenül régen várja pénzének visszafizetését, az viszont mindenképp a javára válhat, hogy a kölcsönszerződés mellett több jogi biztosítékkal is érvényesítheti követelését. Kérdésére ezért a levélben említett biztosítékok ismertetésével válaszolunk.
Az első említett biztosíték az adós által aláírt 2 db váltó. A váltó egy szigorú formai követelményekhez kötött értékpapír, amely egy konkrét személyt arra kötelez, hogy (1) saját ígéret alapján (ún. saját váltó), vagy (2) a váltó kibocsátójának felszólítása alapján (ún. idegen váltó) a megjelölt időpontban megfizesse a váltó összegét annak kedvezményezettje részére. Amennyiben az adós a váltóban szereplő teljesítési feltételek alapján nem fizeti meg a váltó kedvezményezettjének az ígért összeget, a váltó összege követelhető az illetékes bíróságon, akár egy ún. fizetési meghagyási javaslat alapján is.
Az olvasói levélből nem derül ki, hogy az adós mint természetes személy vagy mint az eredetileg adós cég nevében eljáró személy (ügyvezető) írta-e alá a váltókat. Ha ugyanis mint az eredetileg adós cég ügyvezetője tette azt, akkor gyorsított elektronikus fizetési meghagyási javaslat is benyújtható az illetékes bíróságra (amely a Besztercebányai Járási Bíróság), ha pedig mint természetes személy, akkor egy klasszikus fizetési meghagyási javaslat benyújtása jöhet szóba arra a kerületi székhelyen lévő járási bíróságra, amely kerületben az adós állandó lakhelye található.
Az említett eljárások valamelyikét azonban csak akkor érdemes kezdeményezni, ha az olvasónk által említett másik jogi biztosíték, a „közjegyzői elismerés” nem jogosítja fel őt arra, hogy követelésével egyenesen a végrehajtóhoz forduljon. A Tt. 233/1995 sz. Végrehajtási Rendtartás 45/2/c. §-a szerint ugyanis, ha az említett közjegyzői okirat az adósság teljesítési kötelezettsége mellett tartalmazza az adós beleegyezését az adósság azonnali behajthatóságára is arra az esetre, ha ő azt nem teljesítené, ez az okirat közvetlen végrehajtási jogcímnek minősül. Ez azt jelenti, hogy olvasónknak nem kell egy jogerős fizetési meghagyást vagy egyéb bírósági döntést beszereznie a követelése igazolására, hanem egyenesen fordulhat az illetékes végrehajtási bírósághoz (amely szintén a Besztercebányai Járási Bíróság), hogy az indítson végrehajtást adósa ellen a beleegyezését tartalmazó közjegyzői okirat alapján.
Olvasónk tehát (főleg a közjegyzői elismervény aláírásának köszönhetően) többféle módon is behajthatja követelését, még ha követelése már régebbi is; a jogeszközök (fizetési meghagyási javaslat vagy végrehajtási javaslat) közti választás pedig csakis attól függ, hogy a közjegyzői elismervény tartalmazza-e az adós említett végrehajtásba való beleegyezését is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
