Egy évvel J.D. Vance amerikai alelnök emlékezetes kirohanása után a müncheni biztonságpolitikai konferencia résztvevői új utakat keresnek. Washington európai partnerei igyekeznek önállóbb irányt szabni, miközben megpróbálják egyben tartani a nyugati szövetséget. Az idei találkozó számos konfliktus, köztük az ukrajnai és gázai háború árnyékában zajlik. Wolfgang Ischinger, a fórum vezetője szerint soha nem látott mértékű, egyidejű válsággal nézünk szembe.
A transzatlanti kapcsolatok alapjait megrendítette az elmúlt év amerikai „romboló politikája”. Donald Trump intézkedései, mint a venezuelai beavatkozás vagy Grönland annektálásának felvetése, komoly aggodalmat keltettek a szövetségesekben. Európa válaszul növelte katonai kiadásait, de a függőség az amerikai védelemtől nem szűnik meg egyik napról a másikra. Friedrich Merz német kancellár szerint „a kontinens végre megmutatta, hogy képes kiállni az értékeiért, és visszanyerte önbecsülését”. Ez azonban nem több politikai nyilatkozatnál.
Merz péntek délután nyitja meg a rendezvényt, ahol rekordszámú, mintegy 70 állam- és kormányfő jelenik meg. A résztvevők között ott lesz Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök is. Idén először az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde is felszólal, jelezve a gazdaság és a biztonság összefonódását. Oroszország nem képviselteti magát, az iráni meghívókat pedig a tüntetések elleni erőszakos fellépés miatt visszavonták.
Vance idén távol marad, az amerikai delegációt Marco Rubio külügyminiszter vezeti. Tőle békülékenyebb hangnemet várnak, bár a szakértők szerint a mélyebb feszültségek nem oldódtak meg. A konferencia egyik fő tétje, hogy sikerül-e garanciákat szerezni Ukrajna további támogatására. A cél egy olyan tartós tűzszünet előkészítése, amely nem ágyaz meg azonnal egy következő háborúnak.
Körkép.sk, Reuters
Nyitókép forrása: SITA/Boris Roessler/dpa via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
