A szerelmesek védőszentjének miséjét a házasság hetében, Szent Bálint napjához kapcsolódva Horváth Achilles OFM ferences szerzetes, káplán mutatta be a budapesti országúti ferences templomban február 11-én. Homíliájában Gorove László állandó diakónus, a Családok Jézusban Közösség (CSJK) vezetője nehéz élethelyzeteink megoldásának kulcsát öt pontba foglalta.
A Római Birodalomban a katonák csak a szolgálati idejük leteltével házasodhattak meg, különleges kegynek számított, ha valakinek előbb engedélyt adott erre a császár, mondta el Horváth Achilles OFM a mise elején, és hozzátette, hogy a Kr. u. 269-ben vértanúhalált szenvedett Szent Bálint a római császár parancsa ellenére titokban esketett össze katonákat a szerelmükkel, és a legenda szerint a friss házasokat a saját kertjéből származó egy-egy szál rózsával ajándékozta meg. „Franciaországban már a 14. században divat volt, hogy Szent Bálint (Valentinus) napján a szerelmesek apróságokkal lepték meg egymást. Szeretnénk a világi szokások előtt újra meghonosítani a szerelmesek védőszentjének miséjét és együtt ünnepelni veletek” – mondta a káplán.
Szent Bálint vértanú, a szerelmesek pártfogója február 14-ei ünnepnapjához közeledve idén is sokan eljöttek a szertartásra. Immár 21 éve ajánlják fel e szentmisét a házasságok, szerelmek megújításáért és megerősítéséért, a szerelmesekért, együtt járó párokért, házastársakért és jegyespárokért.
De mi is a szerelem? Milyen az ember, ha szerelmes? Oly sokan, ezerféleképpen próbálták már megfogalmazni: lírában, dalban, lányregényben vagy épp nagy ívű filmben. Mindezekben lehet igazság, de ahányan vagyunk, annyiféle módon élhetjük át, tapasztalhatjuk meg ezt az érzést, amely lehet egekig emelő, lángoló vagy épp pusztító.
Rozi és Bernát tiszta tekintetű, mosolygós szemű fiatal pár – öröm rájuk nézni, sugárzik róluk, hogy boldogok. Negyedik gyermeküket várván – két kislányuk és a kisfiuk után újra kislány érkezik a családba – külön szervezést igényelt, hogy időben elinduljanak és meg is érkezzenek. Kilenc éve ismerik egymást, házasságuk hetedik évében vannak. Abban a bizonyos, sokak szerint a párkapcsolatokban vízválasztónak számító, krízishelyzeteket hozó hetedik évben. „Harmadszor veszünk részt ezen a szentmisén. Ma azért is jöttünk el, hogy egy kicsit kettesben lehessünk és külön áldásban is részesüljünk, hogy így az előttünk álló esetleges nehézségeket könnyebben átvészelhessük – mondja Rozi. „Korábban is ide, a Margit körúti templomba jártunk az esti fél nyolcas misére, de amióta néhány éve kiköltöztünk az agglomerációba, ritkábban jutunk el. De ma mindenképpen szerettünk volna eljönni”– mondja Bernát.
A krízis
Már kisgyermekként megtanulhattuk a Hupikék törpikék rajzfilm főcímdalából: „életünk nem csak játék és mese”. Felnőve pedig megtapasztalhatjuk, hogy még e fennkölt érzelem megélésében is tele lehetünk kétségekkel, kérdésekkel, kerülhetünk megoldhatatlannak tűnő, feldolgozhatatlannak ítélt – krízishelyzetekbe. Erről elmélkedett Gorove László, aki ez alkalomra a karácsonyi evangéliumot választotta, amelyben Józsefnek álmában megjelenik az angyal. Felvázolta az alaphelyzetet: József és Mária – ahogyan ma mondanánk – párkapcsolati krízisben voltak, hiszen Mária az esküvő előtt már gyermeket várt. De József nem akarta megszégyeníteni és kitenni állapota következményeinek Máriát, akire súlyos büntetés várt volna.
A legfontosabb azonban az volt, hogy végtelenül szerette őt. Ezért próbált olyan emberi mértékkel mért kiutat találni, amit ő abban a helyzetben a legmegfelelőbbnek gondolt: „Elbocsátom titokban, hogy ne bántsák.”
Mert ha nem így érez és tesz, nem is láthatta volna meg, nem is hallotta volna meg az angyal szavát: „József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát”. Amit az angyal javasolt, az Józsefnek nem jutott eszébe: „Át kellett ugrania a saját árnyékát, és megtenni, amit az angyal mond. Hinnie az angyalnak, és nem a saját maga által legjobbnak tartott megoldásnak” – emelte ki Gorove László.
A megoldás öt feltétele
József döntéséhez nagy bátorság is kellett. Legyünk hát mi is bátrak, bízzunk Istenben, nyitott szívvel és füllel őrá figyelve éljünk. Ahogyan Gorove László kifejtette: „Csodálatos ez a folyamat: végtelenül szeretni a másikat, keresni a lehető legjobb megoldást. Észrevenni, elfogadni és végrehajtani azt a megoldást, amire én nem is gondoltam, és amire csakis és kizárólag a Szentlélek által Isten tud indítani. Mert minden kapcsolati krízisben, nehézségben ott van számunkra ez a lehetőség.” A megoldás utolsó feltételeként kiemelte, mennyire fontos az is, hogy mivel foglalkoztatjuk a gondolatainkat. Felidézte a szentleckében hallottakat, és arra figyelmeztetett, hogy
„Ezen az ünnepen próbáljunk egy kicsit erre fókuszálni: min és merre járnak a gondolataink, és tényleg minden nehéz helyzetben képes vagyok-e végtelenül szeretni a páromat, akit az Isten mellém rendelt” – zárta gondolatait a diakónus.
Az ünnepi mise végén a szerelmespárok – először a férfiak, majd a nők – társuk fejére téve kezüket e szavakkal áldották meg egymást: „Hálát adok érted Urunknak, Istenünknek. Köszönöm, hogy megismerhettelek, hogy szeretsz. A mindenható Atya arcának fénye ragyogja be életedet! Vezessen téged igaz útján Jézus Krisztus, aki az út, az igazság és az élet. A Szentlélek Isten vezesse lépéseidet a szeretet és a hűség útján! Áldjon meg téged a Szentháromság Egy Isten, aki Atya, Fiú és Szentlélek. Ámen.”
A szentmisét a zenei szolgálatot adó, a CSJK tagjaiból álló ének- és zenekar az Énekek énekéből vett szövegrészre írt dallal zárta, mely akár a szerelmespárok jelmondata is lehetne: „Tégy engem szívedre pecsétül. Tégy engem pecsétül karodra.”
Fotó: Merényi Zita
Ujváry-Radics Gabriella/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
