A belgiumi Alden Biesen kastélyában zajló uniós csúcstalálkozó névleg a gazdasági versenyképességről szól, a mélyben azonban komoly diplomáciai helyezkedés zajlott. Franciaország és Olaszország vezetői egymást túllicitálva igyekeztek bizonyítani, hogy ők Friedrich Merz német kancellár első számú szövetségesei – írja az Euractiv.com. A találkozó hangulatát azonban beárnyékolta egy szűkebb körű különmegbeszélés, amelyből több fontos tagállam is kimaradt.
Emmanuel Macron francia elnök látványos gesztusokkal próbálta demonstrálni a francia-német tengely szilárdságát. A kék szőnyegen Merz kancellár oldalán vonult végig, majd közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol az egységet hangsúlyozta. Macron kiemelte, hogy Párizs és Berlin egyetért a sürgős gazdasági lépések és a tőkepiacok integrációjának szükségességében.
A színfalak mögött azonban korántsem volt teljes az összhang. A két vezető között a közelmúltban feszültség alakult ki a közös európai kötvénykibocsátás és az iparstratégia kérdésében. Merz korábban élesen bírálta Macron „európai preferencia” javaslatát, amely előnyben részesítené az uniós cégeket az állami támogatásoknál. A kancellár a sajtó előtt diplomatikusan csak annyit mondott: „Örülök, hogy Emmanuel Macron és én, ahogy az szinte mindig lenni szokott, egyetértünk ezekben a kérdésekben.”
Olasz-német motor és a „kirekesztettek”
Miközben Macron a sajtónak pózolt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök stratégiai győzelmet könyvelhetett el. Januárban Rómában fogadta Merzet, ahol a franciák nélkül egyeztettek az európai gazdaság újraindításáról. Meloni most magabiztosan nyilatkozott a német kapcsolatról: „Határozottan működik egy német-olasz motor, és közelednek az álláspontok Merz kancellárral” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez nem mások kirekesztéséről szól.
Ennek ellenére a csúcstalálkozó egyik legfőbb konfliktusforrása éppen a kirekesztés volt. A hivatalos kezdés előtt Merz, Meloni és a belga házigazda, Bart De Wever egy külön egyeztetést hívott össze 19 ország részvételével. A találkozóról feltűnően hiányzott Spanyolország, az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdasága, valamint Portugália és Írország is.
A meghívottak listája erős jobboldali dominanciát tükrözött, ami diplomáciai feszültséget szült a szocialista vezetésű Spanyolországgal. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök nem kapott meghívást, amit Madrid nehezményezett. Egy diplomata szerint a spanyolok jelezték Rómának: az ilyen formátumok inkább távolítják az uniót a megoldásoktól, mintsem közelebb vinnék azokat.
Politikai törésvonalak a gazdaságpolitikában
A „csúcs előtti csúcs” szervezői – Merz, Meloni és De Wever – a hasonló gondolkodású vezetők közötti konszenzusépítéssel indokolták a különutas találkozót. Meloni később a közösségi médiában megerősítette, hogy ez a „munkacsoport” a jövőben is ülésezni fog, legközelebb március közepén. A résztvevők között volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, de hiányzott António Costa, az Európai Tanács elnöke (Costa portugál szocialista jelölt, von der Leyen viszont német néppárti jelölt).
A kimaradók reakciója vegyes volt. Míg Spanyolország diplomáciai úton tiltakozott, Micheál Martin ír miniszterelnök nem tulajdonított nagy jelentőséget a távolmaradásnak. „Ez egy hosszú nap… Nem látom ennek a szükségességét” – nyilatkozta röviden. A helyzet azonban rávilágít arra, hogy a gazdasági válságkezelés során egyre élesebbé válnak a politikai törésvonalak az uniós tagállamok között.
Bart De Wever belga kormányfő elismerte, hogy vannak különbségek a német és a francia álláspont között, de optimistán nyilatkozott a megoldásról. „Kompromisszumokat kell kötnünk. Pragmatikus vagyok, úgy gondolom, össze tudjuk egyeztetni a kettőt” – mondta a házigazda. A kérdés már csak az, hogy a Spanyolországhoz hasonlóan kihagyott szereplők mennyire lesznek partnerek ezekben a kompromisszumokban.
Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
