Felháborodtak a rendőrök, csökkent a fizetésük a megszorítások miatt Nagy Roland2026. 02. 12., cs – 11:49 Pozsony |
A kormány konszolidációs csomagja kifejezetten negatívan érinti a rendőröket, börtönőröket, a tűzoltókat és a mentősöket, a megemelkedett adó- és járulékterhek miatt idén kevesebb pénzt tehetnek zsebre, mint tavaly. A belügyminisztérium azt ígéri, ebben az évben rendezi a helyzetet.
Peter Jakubík, a Szlovák Rendőrségi Szakszervezet (OZP) elnöke elmondta, miután egyeztetett a Országos Tűzoltó- és Mentőszolgálat (HaZZ), valamint a Büntetés-végrehajtási Testület (ZVJS) képviselőivel, kiderült, a kormány konszolidációs csomagja miatt a rendőrök és a tűzoltók januári fizetése több tíz vagy akár száz euróval, a börtönőröké pedig 16–30 euróval csökkent.
„Felháborodott rendőrök és tűzoltók hívnak fel. Ez a nettó bér valódi csökkenése, amely már az idei első fizetésekben is megmutatkozott, és nem jár semmilyen kompenzációval”
– közölte Jakubík.
A minimálbérnél is kevesebbet keresnek
A szakszervezeti képviselők továbbá arra is figyelmeztetnek, hogy aránytalanság figyelhető meg a minimálbér és a közigazgatásban használt bértáblák között, hiszen míg az előbbit folyamatosan emelik, addig az utóbbinál állandóan megfeledkeznek az alsó csoportokról.
Ennek eredményeként 2026-ban a minimálbér összege eléri a 915 eurót, míg például a tűzoltóságnál és a mentőszolgálatóknál a legalsó besorolási osztályban a két évnél rövidebb gyakorlattal rendelkező alkalmazottak kezdő bére 837,50 euró, illetve 886,50 euró. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kezdő mentősök és tűzoltók kevesebbet keresnek, mint a törvényben garantált minimum.
A rendőrök sem állnak sokkal jobban, az ottani legalacsonyabb bér (1000,50 euró) is közel van a minimálbér összegéhez.
Kapcsolódó cikkünk
Hiába a kormány által ígért ötezer eurós juttatás, a tapasztalt rendőrök tömegével vonulnak nyugdíjba. A szakértők szerint a belügyminiszter javaslata stabilitás helyett szabályos exodust eredményezett, ami az ország közbiztonságára is hatással lesz. A helyzet egyes, a szlovákiai magyarok által lakott régiókban is kritikus.
Hogyan próbálta orvosolni a személyzeti hiányt a Fico-kabinet;Működött -e Ficóék taktikája;Milyen következményekkel járhat a rendőrök tömeges távozás;Mely régiókban okoz kifejezetten nagy gondot a rendőrhiány;
A rendőrség évek óta komoly személyzeti hiánnyal küzd, az utóbbi egy évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. Mindössze kilenc hónap alatt 1 165-én távoztak a rendfenntartó szervek kötelékéből. Ezzel szemben az újonnan érkezők száma nem haladta meg a 600 főt, így már Robert Fico kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül a kérdést. A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) stabilizációs juttatást javasolt, a legfrissebb adatok azonban egyértelműen jelzik, hogy az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Hosszútávú emelés helyett egyszeri bónusz
A rendőrök fizetésemelésre számítottak, ehelyett azonban egyszeri juttatást kaptak a politikusoktól, amely kifizetésének feltételeit mindössze az érintettek egy bizonyos csoportja teljesíti. A kormány ugyanis a stabilizációs és felvételi támogatások mellett tette le a voksát. A stabilizációs juttatás értelmében azok a rendőrök, akik 2025 júliusáig fel tudnak mutatni legalább 20 szolgálatban eltöltött évet, 5 000 eurót igényelhetnek, ha vállalják, hogy még legalább 3 évig nem hagyják el a rendfenntartó szervek kötelékét. A feltétel beépítésére azért volt szükség, mert a politikai változások mellett a szolgálati nyugdíjak nagyvonalú valorizációja (14,5 százalék) miatt egyre többen vonulnak civilbe.
A toborzási támogatás összege ugyancsak 5 000 euró, amelyet azt követően folyósítanak, hogy az érintett befejezte a szükséges képzést és hivatalosan is munkába állt. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az 5 000 euró mindkét esetben bruttó összeg, az érintettek tehát ennél jóval kevesebb pénzt kapnak kézhez, mivel előtte megadózzák azt.
A parlament emellett az eddigi 500 euróról 700 euróra emelte a lakhatási hozzájárulást. Az érintettek szerint rendszerszintű megoldásra lenne szükség, a kormány azonban ragtapasszal próbál ellátni egy nyílt sebet.
Beigazolódtak az ellenzék sejtései
Az ellenzék közvetlenül a kabinet terveinek bemutatása után arra figyelmeztetett, hogy a „stabilizációs juttatás a rendőrök megcsúfolása”, amivel „a koalíció Szlovákia biztonságát veszélyezteti, mivel a tömeges távozások miatt fennáll a veszélye a rendőrség meggyengülésének”. Az év végéhez közeledve megérkeztek a legfrissebb statisztikai adatok, amik arra engednek következtetni, hogy az ellenzék aggályai nem voltak alaptalanok.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint 2024. október 31-ig mindössze 2 650 személynek folyósították a stabilizációs juttatást. A szaktárca egyúttal azt is megerősítette, hogy a távozók száma novemberre 2 053-ra emelkedett, ez pedig még mindig nem a végleges adat, decemberben ugyanis több tucatnyian tervezik beadni a felmondásukat.
Ezt akár úgyis értelmezhetnénk, mintha egy egész regionális igazgatóság eltűnt volna a térképről
– nyilatkozta korábban az Aktuality-nek a rendőrszakszervezet vezetője, Pavol Paračka, aki azt próbálta érzékeltetni, mennyire drasztikus a személyzeti hiány.
Összeomlás nem, komplikációk igen
„Az, hogy senki nem válaszolna a 158-as segélyhívón, valószínűleg nem fog megtörténni. A körzetek összevonására viszont reális esély van. Egy ilyen lépés még inkább leterhelné a rendőröket, ami a gyakorlatban úgy nyilvánulhat meg, hogy a járőrök kevésbé lesznek elérhetőek. Elképzelhető ugyanis, hogy az, aki korábban 20 ezer lakost szolgált ki, 50 ezer lakosért lesz felelős” – mutatt rá Štefan Birmon rendőr nagyjából egy hónapja az általa szervezett tiltakozáson.
Birmon egyúttal azt is megjegyezte, növekszik majd az időtartam is, amíg a járőrök egy-egy bejelentés után a helyszínre érnek, de a bűncselekmények dokumentálása is elhúzódhat, bonyolódhat.
A lakosok a hívást követően nem egy, hanem akár két-három-négy órát is várnak majd
– figyelmeztet a szakszervezet vezetője is, aki szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a civilbe távozó rendőrök komoly tapasztalattal rendelkeztek, akiket nem lesz egyszerű pótolni.
Egyik régió sem áll túl jól
A rendőrhiány országos probléma, egyes régiók helyzete azonban még az átlagosnál is súlyosabb. Azt azonban nehéz megmondani, pontosan mely megyék vannak a legrosszabb helyzetben, mivel a belügyminisztérium konkrétumok helyett általánosít.
„A legnagyobb személyzeti hiány azokban a régiókban tapasztalható, amelyek nagyobbak, így több kisebb szervezeti egységből állnak össze” – fogalmaz rendszeresen hasonlóan homályosan a szaktárca a különböző közleményekben.
A szakszervezet vezetője, Pavol Paračka azonban árnyalta a képet.
Vegyük például Pozsony Óváros városrészét, ott szinte már nincs, aki szolgáljon. Nem tudom, van -e még elég rendőr arra, hogy járőrözzenek
– jelentette ki Paračka, aki azt is megjegyezte, hogy jelentős veszteségekre számíthat továbbá Nagyszombat (az álláshelyek csaknem 20 százaléka betöltetlen) és Nyitra megye, de a helyzet Kelet-Szlovákiában sem ideális.
A belügyminisztérium ígérget
A szakszervezetek elmondták, a belügyminisztériummal folytatott korábbi tárgyalások nem vezettek eredményre, de ők továbbra is nyitottak az egyeztetésre. Ha azonban belátható időn belül nem születik méltányos megoldás a kormány és a belügyi tárca részéről, akkor készen állnak minden törvényes eszközt bevetni az érdekeik érvényesítésére, még a nyilvános tiltakozás különféle formáit sem zárják ki.
Matej Neumann, a belügyminisztérium szóvivője azt mondta, a tárca tisztában van a megszorítások negatív következményeivel, ezért még idén szeretnének megoldást találni a fizetéseket érintő problémákra. Hangsúlyozta, a 2025-ös konszolidációs csomag ezt nem tette lehetővé.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
