Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke az elmúlt időszakban többször is kijelentette, hogy a Beneš-dekrétumok és a kisebbségi jogok kapcsán a progresszív PS a párt stratégiai partnere. Azt is mondta, hogy a kormánypártok elbukták az együttműködés próbáját a Btk-módosítással. Hamar kiderült azonban, mennyit ér a PS stratégiai partnersége éles helyzetben. Szerdán ugyanis az EP strasbourgi plenáris ülésén a szlovákiai jogállamiság is téma volt. A felszólaló PS-es képviselők pedig egyetlen egyszer sem említették a Beneš-dekrétumokat, de még a nemzeti kisebbségeket sem. Az ő jogaikról fél mondatban nem a PS, hanem meglepő módon a KDH-s Miriam Lexmann tett említést.
Ľudovít Ódor egy szóban említette a földmaffiát, a többi PS-es képviselő csak a korrupcióval és Robert Fico kormányának ekézésével folt elfoglalva. Arról győzködte a hallgatóságot, hogy Szlovákia lakossága valójában elutasítja Fico kormányát. Majd valóságos ódákat zengett az uniós intézményekről, amelyek szerinte a szlovákiai lakosság jogai felett őrködnek…
Ennek megfelelően a nyugati sajtóban (EUobserver, Politico) a nemzeti kisebbségekről egy szót sem ejtenek, a Fico-kormánynak elsősorban a Btk-módosítás bűnbánó tanúkra vonatkozó részét, a NGO-k átláthatóságáról szóló törvényt, az LMBTQ-jogokat (értsd: szivárványos szervezetek államit támogatásának megvonása) rótták fel. Homályos utalások voltak az emberi jogokra – ami brüsszeli szóhasználatban leginkább a szivárványos agenda rokonértelmű szava.
Daniel Fraund liberális EP-képviselő, Ódorék frakciótársa a Szlovákiának járó uniós források blokkolását javasolja, „mert egy újabb autoriter Magyarország-típusú tagállam létrejötte nem megengedhető”.
Mi az eredmény? Beszédes, hogy Raffaele Fitto, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, aki a kohéziós alapokért felel, találkozni akar Ficoval Pozsonyban.
A szlovákiai magyar nemzeti közösség helyzetéről tehát progresszív, vagy ha úgy tetszik EP-n belüli kormányzótöbbség részéről (néppártiak, baloldaliak, progresszívek), nem történt előrelépés. A nyilatkozatok pedig inkább a szlovák-magyar kapcsolatok rombolását szolgálta.
A magyarországi képviselők esetében már más a helyzet
Azt nem mondhatjuk, hogy a Beneš-dekrétumok kifejezés az ülésen nem hangzott el. De azt nem a Magyar Szövetség stratégiai partnere említette, hanem a magyarországi képviselők.
A Tisza Pártból Tarr Zoltán a felvidéki magyarságot említette, de a Beneš-dekrétumokat már nem. Dávid Dóra a földelkobzásokat említette, de nem a szlovákiai magyarok viszonylatában, hanem a jogbiztonság és befektetői bizalom szemszögéből. Dávid úgy fogalmazott, hogy „történelmi jogszabályokra hivatkozva vagyonelkobzások történnek, ami jogbizonytalanságot teremt, és a belső piac működését is veszélyezteti”.
Kapaszkodjunk meg, mert Dobrev Klára (DK) azonban említette Beneš-nevét. A külhoni magyarok elleni kirohanásairól ismert politikus ezúttal lehetőséget látott abban, hogy a felvidéki magyarokkal oldalba támadja a Fideszt. Mint fogalmazott: azzal, hogy a Beneš-dekrétumokat bírálókat börtönnel bünteti a szlovák állam, „óriási lépést tettek az orbáni úton”.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk mozgalom képviselője szerint a Beneš-dekrétumok a zsidó-törvényekhez hasonlítanak, amelynek diszkriminatív pontjait el kell törölni. „A kollektív bűnösség, a jogfosztás és önkényes vagyonelkobzás szembe megy az emberi jogokkal” – fogalmazott. Ugyanakkor felszólalt Brüsszel jogállamisági zsarolása ellen is, és kiemelte, hogy az Európai Bizottság „oszd meg és uralkodj” elv alapján firtatja a szlovák jogállamiság kérdését.
Vicsek Annamária fideszes képviselő felszólalásában kifogásolta, hogy a Beneš-dekrétumokról ígért vita szerinte ismét egy tagállam elleni politikai vitává alakult, miközben az őshonos nemzeti kisebbségeket érő igazságtalanságok nem kapnak érdemi figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy a Minority SafePack kezdeményezés több mint egymillió aláírása ellenére sem született jogalkotási javaslat.(via MTI)
Dömötör Csaba fideszes képviselő szerint politikai nyomásgyakorlás zajlik Magyarország és Szlovákia ellen, mert nem támogatják háborús politikát. Azt is bírálta, hogy bár a vita a Benes-dekrétumokról szólt volna, szerinte valójában nyomásgyakorlásról van szó. Hangsúlyozta: politikai közössége két évtizede kiáll az őshonos kisebbségek mellett, és elutasítja a kollektív bűnösség elvét. (via MTI)
Körkép.sk
Nyitókép forrása: europarl.europa.eu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
