Brüsszel az elmúlt négy évben mindent megtett, hogy kiszorítsa a kontinensről az orosz gázt. Eközben az uniós vezetők nem akarták észre venni, hogy az egyik függőségből a másikba esnek. Az európai eliteket végül Donald Trump elnöksége és kiszámíthatatlan politikája ébresztette fel.
Az Európai Unió 2025-ben mintegy 320 milliárd köbméter gázt fogyasztott, aminek negyede már amerikai LNG volt. Az orosz gáz aránya 13 százalékra zsugorodott, holott a háború előtt még évi 150 milliárd köbméter érkezett vezetéken. A kontinens sikeresen levált az orosz energiahordozóról, de a teljes szakítás új problémákat szül.
A tagállamok többsége nemrég megszavazta, hogy 2027-től teljesen leállítják az orosz LNG behozatalát, idén ősszel pedig a vezetékes gázt is. Szlovákia és Magyarország ellenezte a döntést, sőt, emiatt pert fontolgatnak Brüsszel ellen. A kelet-európai régiónak ugyanis a meglévő infrastruktúra miatt még mindig az orosz nyersanyag a legolcsóbb.
Drága ár és új kiszolgáltatottság
Az orosz gázt kiváltó amerikai cseppfolósított gáz (LNG) technológiai okokból jóval drágább. A cseppfolósítás, a tengeri szállítás és a visszagázosítás költségei miatt szakértők szerint az árak már nem térnek vissza a háború előtti szintre. Ez különösen fájdalmas a tengerparttal nem rendelkező országoknak, mint Szlovákia, Csehország vagy Magyarország.
Brüsszel gyorsan egyik nagyhatalom karjaiból a másikéba vetette magát: az USA ma már kétszer annyi gázt szállít Európának, mint Oroszország. A legnagyobb probléma azonban Washington kiszámíthatatlansága. Trump retorikája és a Grönland körüli diplomáciai feszültség rombolja a bizalmat az Atlanti-óceán két partja között.
Egyes elemzők már azért kongatják a vészharangot, mert az amerikai energiafüggőség károsabb lehet, mint az orosz volt. A Fehér Ház ugyanis politikai fegyverként használhatja a gázt, ami ráadásul alig érinti az amerikai gazdaságot. Míg a vezetékes orosz gáz kötött pályán mozgott, az amerikai LNG bármikor átirányítható Ázsiába, ha ott jobban fizetnek.
Körkép-vélemény:
Az amerikai veszélyt az elemzők Trumppal azonosítják, csakhogy itt nem egy emberről van szó, hanem az amerikai stratégiaváltásról, ami akkor sem fordul vissza, ha az amerikai Demokrata Párt adja majd a következő elnököt. Az USA igyekszik kivonni magát korábbi védelmi kötelezettségei alól, mert túl drága. Európa az ukrajnai háborúval akarta ebben megakadályozni az USA-t. Közben azonban túlságosan kiszolgáltatta magát. Grönland nem az amerikai adminisztráció kiszámíthatatlanságát bizonyította, hanem Európa gyengeségét. Európának egyensúlyoznia kellett volna az USA és Oroszország között, ám a háborús politika felvállalásával könnyű célponttá tette megát.
Kevés a járható alternatíva
Dan Jørgensen energiaügyi biztos szerint az unió aktívan keresi az alternatívákat, például Kanadában vagy Katarban. Az orosz szállítások nullára csökkentése és az amerikai kitettség mérséklése azonban szinte lehetetlen feladat egyszerre. A hiányzó, évi 70-80 milliárd köbméternyi mennyiség pótlása meghaladja a jelenlegi piaci kapacitásokat.
Katar ugyan növeli a termelését, de nem valószínű, hogy minden új szállítmány Európába érkezik majd. Ráadásul a Perzsa-öbölből származó gázra építeni kockázatos stratégia. A térség geopolitikai feszültségei és a Hormuzi-szoros esetleges blokádja bármikor elvághatja ezt az ellátási útvonalat is.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evan Vucci
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
