Új férőhelyet hozott létre Debrecenben a Hajdúdorogi Főegyházmegye az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára. A Tóbiás ház névre keresztelt külső férőhely már tavaly megkezdte működését. Az épületet február 5-én áldotta meg Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita.
A Tóbiás ház
Az intézmény a Szent Péter és Pál Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózatához kapcsolódva működik. A Tóbiás-házban elsősorban Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből érkező fiatal felnőttek számára biztosítanak támogatást tanulmányaik folytatásához, valamint az önálló életre való felkészüléshez.
Jelenleg tizenegy fiatal felnőtt él az épületben, akik középiskolai vagy felsőoktatási tanulmányokat folytatnak. A lakók ellátmányban részesülnek, amely fedezetet nyújt az étkezés, a ruházkodás, az egészségügyi ellátás, a tanulmányokhoz kapcsolódó költségek, valamint a kulturális, sport- és szabadidős tevékenységek kiadásaira. Az elhelyezés térítésmentes, a rezsiköltségeket és az alapvető működési feltételeket az intézmény biztosítja, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a fiatalok biztonságos, kiszámítható környezetben tervezhessék jövőjüket.
A Tóbiás ház létrejötte újabb fontos lépés a Hajdúdorogi Főegyházmegye gyermekvédelmi szolgálatának bővítésében, és azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok ne maradjanak magukra a nagykorúság elérése után sem, hanem biztos háttérrel, támogatással és személyre szabott segítséggel kezdhessék meg önálló életüket.
Nem engedjük el a fiatalok kezét
Február 5-án Kocsis Fülöp érsek-metropolita beszédében elsősorban a Tóbiás ház elnevezésének lelki és bibliai jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Tóbiás könyve az Ószövetség egyik legszebb, nyolc fejezetből álló története, amely egy fiatalember felnőtté válásának útját mutatja be, tele megpróbáltatásokkal, küzdelmekkel, ugyanakkor reménnyel, szeretettel és beteljesedéssel. A történetben Tóbiás útját Rafael arkangyal kíséri, aki nem erőszakosan irányít, hanem segít, támogat és tanácsot ad – ez pedig példaként szolgálhat mindazok számára, akik ebben az otthonban élnek vagy dolgoznak.
A főpásztor hangsúlyozta: mindenkinek megvan a maga élettörténete, amelyet Istennel együtt írunk, és minél inkább összhangba kerülnek a saját döntéseink Isten akaratával, annál teljesebb és gazdagabb lehet az életünk. Külön kiemelte, hogy a Tóbiás ház létrejötte annak a jele, hogy az Egyház nem engedi el a fiatalok kezét, hanem továbbra is kíséri őket az önálló élet felé vezető úton. Szimbolikusnak nevezte, hogy az otthonban tizenkét fiatal számára van férőhely, akárcsak az apostolok száma, ami azt üzeni: a szolgálat és a gondoskodás köre tovább-bővül.
A gyermekvédelem nem lehet kizárólag az állam feladata
„Az önálló élet alapja a biztonság, különösen azok számára, akik gyermekvédelmi gondoskodásból érkeznek, és most itt, ebben az otthonban kapják meg azt a stabil hátteret, amelyre a jövőjük építéséhez szükségük van” – fogalmazott Zsilinszky László helyettes államtitkár.
Rámutatott arra is, hogy a biztonság mellett legalább ilyen fontos a segítség elfogadásának képessége, hiszen egy közösség akkor működik jól, ha mindenki hozzáteszi a maga értékeit és erejét. A gyermekvédelem nem lehet kizárólag az állam feladata, hanem közös társadalmi felelősség, amelyben az egyházak, az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködése elengedhetetlen.
Értéket is közvetít a közösség
„Ez az otthon nem csupán lakóhely, hanem értéket közvetítő közösség, ahol a fiatalok iránymutatást, támogatást és valódi segítséget kaphatnak” – mondta Széles Diána alpolgármester.
Arra bátorította a fiatalokat, merjenek élni a felkínált lehetőségekkel, még ha korábbi életük sok csalódást és bizonytalanságot is hozott számukra. Kiemelte, hogy az állam és az Egyház közös védőhálót biztosít számukra, mind lelki, mind anyagi értelemben.
Újabb férőhelybővítés várható
A Hajdúdorogi Főegyházmegye jelenleg több mint ezer férőhelyen biztosít ellátást lakásotthonokban és nevelőszülői hálózatokban – ismertette Tőkés Margaréta, a gyermekvédelmi iroda vezetője. Hangsúlyozta, hogy az utógondozói ellátás különösen fontos, hiszen így a fiatal felnőttek számára is biztosított a továbblépés lehetősége, miközben újabb gyermekek kerülhetnek be a rendszerbe.
Szólt a jövőbeni tervekről is, többek között új férőhelyek kialakításáról Hajdúnánáson. „A legkisebbre is gondolva tizenhat férőhelyes, különleges gyermekotthon kialakítását valósítjuk meg, bízva abban, hogy tavasszal a 0–3 éves korosztályba tartozó csecsemők, kisgyermekek számára is tudunk majd szeretetteljes, biztonságos életet biztosítani.”
„Lépjetek a földön, de a szívetek legyen az égben”
„Pályám során újra és újra bennem a kérdés: mi történik azokkal a fiatalokkal, akik betöltik a 18. életévüket és kilépnek a rendszerből?” – mondta Terdik János pasztorális helynök.
Rámutatott, hogy persze a nevelőszülők és a lakásotthonok sokszor igyekeznek tovább is segíteni, de egy ilyen otthon létrejötte valódi, kézzelfogható biztonságot jelent a fiatalok számára.
Don Bosco gondolatát idézve – „Lépjetek a földön, de a szívetek legyen az égben” – arra biztatta a fiatalokat, hogy egyszerre legyenek gyakorlatiasak és reményteliek.
„Itt végre van jövő, nem csak holnap” – Szabó Tibor története
Szabó Tibor tizennyolc éves, a Tóbiás ház lakója. Egyéves korában került nevelőszülőkhöz, majd az évek során több helyen is élt: Tégláson, Nyíradonyban, nevelőszülőknél és lakásotthonban is. Volt, ahol jól érezte magát; volt, ahol kevésbé. „Nem igazán találtam a helyem” – mondta egyszerűen. A családjáról nem szívesen beszélt. Nem tartja velük a kapcsolatot, ezt tudatos döntésnek érzi. Azt mondja, sok mindenen ment már keresztül, és megtanulta, hogy nem mindig érdemes minden ajtót újra kinyitni. A Tóbiás házba néhány hónapja költözött be, és a hangján érezhető volt: ez most más. „Itt kifejezetten jól érzem magam” – mondta mosolyogva. Debrecen számára nemcsak egy város, hanem a lehetőségek terepe. Könnyebb tanulni, munkát találni, ügyeket intézni, és talán a legfontosabb: könnyebb előre tervezni. Jelenleg esti gimnáziumban tanul, hogy minél hamarabb megszerezze az érettségit. Korábban pénzügyi-számviteli képzésre járt, amit nem adott fel, csak időben átszervezte a céljai érdekében.
Tibor ugyanis nem az a típus, aki sodródik. Egyszerre vannak nagyon konkrét és nagyon merész tervei. Érdekli a közgazdaságtan, szívesen tanulna tovább egyetemen, akár külföldön is – Ausztria is szóba került. Közben viszont ott van a másik szenvedélye: a szépségipar, komolyan gondolkodik, hogy ebből egyszer vállalkozást építsen. „Jó, ha van egy biztos szakma, meg egy olyan vonal, ami igazán én vagyok” – mondta.
A lakótársairól is jó szívvel mesélt: érettebb közeg, kevesebb konfliktus, több megértés. „Olyan, mintha mindenki hasonló cipőben járna, mégis mind mások vagyunk. És ez így jó.” Tanulni, dolgozni, fejlődni akar. És ami talán a legfontosabb: hisz abban, hogy innen van tovább. „Itt nem csak egy szobám van. Itt van egy esélyem. Egy valódi indulás.”
Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Fotó: Tóthné Espán Margaréta
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
