„Zöld hősök” elnevezéssel valósítottak meg környezetvédelmi projektet a Semmelweis Egyetem szociális munka mesterszakos hallgatói egyéves gyakorlatuk során a Magyar Máltai Szeretetszolgálat monori intézményében, ahol fogyatékossággal élő fiatalokat látnak el.
A fogyatékossággal élő ellátottak számára 12 hónapon át tartó foglalkozássorozatot tervezett az egyetem négyfős csoportja; a program zárásaként pedig az ellátottakkal együtt madáretetőt készítettek, melynek rendszeres feltöltése új, állandó elfoglaltságot adott a nappali ellátásban érintett fiataloknak.
Mint mindenki, a fogyatékossággal élő emberek is megérdemlik, hogy az életüket színes programok tegyék változatossá – csak számukra ez sokkal nehezebben elérhető. A felismerésből egy konkrét program indult el a Semmelweiss Egyetem szociális munka mesterszakos hallgatóinak körében, akik közül négyen egyéves gyakorlatukat a Máltai Szeretetszolgálat monori intézményében valósították meg.
A négy hallgató – Bahram Laura, Jakab-Bede Bernadett, Sebőkné Báder Jázmin és Szabadosné Vastag Edina – témavezetőjük, Süki Szijjártó Szilvia mesteroktató irányításával azt az alapelvet követte, hogy a tervezés az ismerkedéssel kezdődik.
Első lépésként felkeresték a dolgozókat és a nappali ellátásban érintett fiatalokat, interjúkat készítettek, beszélgettek a hozzátartozókkal, és részt vettek egy szülőkkel szervezett találkozón is. Többek között arra kerestek választ, milyen környezeti, szemléletformáló, vagy közösségi fejlesztés lenne valóban hasznos az intézményben. A munka során három projektterv készült: egy komposztáló program, egy úgynevezett mezítlábas park és egy környezetvédelmi projekt, melynek középpontjában egy újrahasznosított anyagokból összeállított madáretető készítése szerepelt. Végül ez utóbbi, „Zöld hősök” nevű projektre esett a választás, mert ez a program nemcsak megfelelt minden előzetes kritériumnak, hanem élménypedagógiát és kreatív foglalkozásokat is lehetővé tett. Ettől függetlenül az intézmény a másik két projektterv módszertanát is megkapta.
A madáretető 2025 szeptemberében készült el, a foglalkozás egyszerre volt vizuális, lépésről lépésre követhető, játékos és jutalmazó. Az etető a kertbe került, feltöltése napi rutin lett, új elfoglaltságot és felelősséget hozott az ellátottak mindennapjaiba. Ez az alkalom az első volt a 12 hónapos tervből, amelynek többi része hosszabb távon is beépülhet az intézmény mindennapjaiba.
A projekt zárórendezvénye a Párbeszéd Házában zajlott, a hallgatók témavezetőjükkel és a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival, Szulyák Eleonóra szakterületi vezetővel és Kostyalik Katalin intézményvezetővel értékelték az egyéves projektet. Az egyetemisták arról számoltak be, hogy a közös munka számukra is élmény volt; az együttműködés nemcsak megoldandó feladatokból állt, hanem a személyes fejlődésüket is szolgálta. Emlékezetes élmény volt lehetőséget adni a fogyatékos fiataloknak, hogy aktívan formálják közvetlen környezetüket, és eközben egy kicsit a fenntartható világért is tegyenek valamit. A Máltai Szeretetszolgálat számára pedig az igazolódott vissza ez alkalommal is, hogy az egyetemi partnerségnek és az innovatív módszereknek helye van az intézményekben.
Szöveg: Greguss Anna
Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
