Šutaj Eštok szerint nem normális, hogy a korábbi kormány pótlás nélkül katonai felszerelést adott Ukrajnának Koleszár Linda2026. 02. 08., v – 15:03
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter a Ta3 vasárnapi vitaműsorában közölte, hogy nem tartja normálisnak, hogy a Heger-kormány katonai felszerelést adományozott a Ukrajnának anélkül, hogy pótolta volna azok hiányát. Michal Truban (PS) szerint rendben, törvényesen zajlott az adományozás, ezt a vizsgálat is igazolta.
A Ta3 V politike című vitaműsorának eheti vendégei Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és a Progresszív Szlovákia képviselője, Michal Truban voltak. A műsor témái között szerepelt a korábbi kormány ideje alatt történt katonai felszerelések Ukrajnának való adományozása, a PS vezetője, Michal Šimečka anyjának projekttámogatásainak esetleges visszaélése, illetve a Hlas népszerűségének csökkenése.
Šutaj Eštoknak sem tetszik az ügyészség döntése
Šutaj Eštok a műsorban hangsúlyozta, hogy a társadalom elvárta a járványhoz és a katonai technika adományozásához kapcsolódó ügyek kivizsgálását, ezért alakították ki a nyomozócsoportokat. Ugyanakkor nem tartja normálisnak, hogy a korábbi kormány Ukrajnának katonai technikát, köztük S-300 rakétavédelmi rendszert és MiG-29 vadászgépeket adományozott, anélkül, hogy azok pótlása biztosított lett volna.
A belügyminiszter elmondta, hogy az előző kormány hibája miatt, most az ország légtere védelem nélkül maradt, és a szomszédos országokra – Lengyelországra és Magyarországra – vagyunk szorulva.
Truban szerint az adományozás rendben és törvényesen zajlott, ezzel a koalíció is szembesült, amikor az ügyészség közölte, hogy az adományozás jogszerű volt. „Ismét egy helyettesítő témáról beszélünk, miközben minden releváns intézmény azt mondja, hogy probléma nem volt” – mondta a PS képviselője.
Csütörtökön a Pozsony Megyei Ügyészség felmentette Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert azon vádak alól, hogy megtévesztette a kormányt az S–300-as rendszer elajándékozásának jóváhagyása előtt. A nyomozás lezárását követően Rastislav Remeta ügyész közölte, hogy „a nyomozás igazolta, hogy a kormány tagjai nem azért döntöttek a haditechnikai felszerelések elajándékozásáról, hogy jogtalan előnyhöz jussanak, vagy mást ilyenhez juttassanak, nem sértettek törvényt, és nem lépték túl hatásköreiket”. Az ügyész hangsúlyozta, hogy hadiállapot esetén a fegyveres erők rendelkezésére álló légvédelmi rendszerrel és repülőgépekkel nem lehetett volna biztosítani kellően az ország légterének védelmét, ugyanis azok nem voltak a megfelelő állapotban.
Támogatási botrány a PS körül?
A vitaműsor során szóba került a PS vezetőjének anyját érintő esetleges támogatási botrány kérdése is. A belügyminiszter szerint az ellenzéki párt elnökének anyja, Marta Šimečková olyan lopás vádja merül fel, amilyet ő (a belügyminiszter – szerk. megj.) soha nem követne el.
Truban az ügy kapcsán elmondta, hogy nem hiszi, hogy Šimečková meggazdagodott volna a Kelet-európai Fórum projekt támogatásaiból. A képviselő ezt azzal magyarázta, hogy a nőt személyesen ismeri, tudja, hogy szerényen él és mindennap Detrekőcsütörtökben (Plavecký štvrtok) tanít roma gyerekeket.
A PS képviselője ezenkívül közölte, hogy Šimečková nem áll közvetlen kapcsolatban a párttal, majd hozzátette, hogy „fontos, hogy az érintett nem rejtőzik el, és együttműködik az auditálással. Ha lesznek következmények, szembenéznek velük”.
Kapcsolódó cikkünk
Rendőrségi nyomozás indult a Projekt Fórum korábbi számlázásai kapcsán. A civil szervezet pénzügyeire a kormány képviselői hívták fel a figyelmet és a visszaéléseket összefüggésbe hozták az ellenzéki PS vezetőjének anyjával.
A hatósági eljárásról az Állítsuk meg a Korrupciót (Nadácia Zastavme Korupciu) alapítvány adott hírt, a nyomozás a kormány kimondott kérésére folyhat.
A kormánykoalíciós politikusok – köztük Robert Fico miniszterelnök – vádjai szerint a Projekt Fórum a minisztériumi támogatásokkal visszaélve valósította meg a programjait, több tételt más tárcák felé is elszámolt, így dupla bevételekre tett szert. A civil szervezet egyik vezetője Marta Šimečková, Michal Šimečka PS-elnök anyja. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a vádak politikailag elfogultak és Ficót személyes bosszú vezérli.
Az ügyben egy kassai korrupcióellenes egység tagjai nyomoznak, a szerzőknek kifizetett honoráriumok mellett a szervezet többi kiadását is vizsgálják. A kettősen elkönyvelt kiadások között szerepel a weboldal átalakítására szánt egy 12 500 eurós tétel, az ügyre figyelmeztető alapítvány szerint a vádak részben megalapozottak lehetnek és maguk is figyelmeztettek a szabálytalanságokra. Egy tételt, a pozsonyi óvárosi vásárcsarnok kibérlését a Projekt Fórum a vádak szerint három minisztérium felé is elszámolhatta. A kormány szerint az okozott kár mértéke 138 ezer euró, a szervezet mindezt vitatja.
Kapcsolódó cikkünk
A civil szervezeteknek nyújtott 47,4 millió eurós támogatásból 236,8 ezer euró elköltésében talált hibát a kormányzati pénzügyi ellenőrzés. Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter is elismerte, hogy Michal Šimečka anyjának, Marta Šimečkovának a társulása volt a célkeresztben.
A kormány ma elfogadta a pénzügyminisztérium által készített jelentést a civil szervezeteknek nyújtott támogatások pénzügyi ellenőrzéséről. Az ellenőrzés a 2020-2025-ös időszakot vette alapul, vagyis jobbára az előző kormány időszakát, a parlament szeptemberben elfogadott határozatára hivatkozva. A koalíciós képviselők szerint ugyanis felmerült a gyanú, hogy egyes projekteket a szervezetek két támogatónak is elszámoltak, vagy a támogatást nem a célnak megfelelően használták fel.
Robert Fico akkor vette célkeresztbe Michal Šimečka anyját, Marta Šimečkovát, pontosabban annak a Projekt Fórum nevű nonprofit szervezetét, azt állítva, hogy egy projektet háromszor is elszámolt .
A jelenlegi ellenőrzés megállapítja, hogy a 2020-2025-ös időszakban az állam összesen 23, 7 milliárd euróval támogatott nem állami szervezeteket, ebben benne vannak az uniós támogatások is. Ebből az összegből a non-profit szervezetek 1,186 milliárd eurót kaptak, amiből több mint 5400 szervezet több mint 27700 projektje részesült.
22 hiba, 6 szervezetnél
A kormányzati ellenőrzés nem vizsgálta a teljes támogatást, 26 szervezetet választottak ki bizonyos szempontok szerint, amelyek összesen 47,4 millió euró támogatásban részesültek. Az ellenőrzés 22 esetben talált hiányosságokat, amelyek 6 szervezet elszámolásához kapcsolódtak, a rosszul felhasznált, vagy kétszeresen elszámolt összeg 236,8 ezer euró. A jelentés szerint az összeget a kormány visszaköveteli a szervezetektől.
A legnagyobb tétel éppen a Projekt Fórumot érinti, a jelentés szerint 69 ezer eurót számolt el kétszer a szervezet.
Az ellenőrzés azonban talált még további 63 ezer eurót, amit a szervezet jogosulatlanul használt fel, így a teljes visszaigényelt összeg 133,8 ezer euró.
Ezt a szervezetet emelte ki Richard Takáč (Smer), mezőgazdasági miniszter is, aki a kormány ülése után az elfogadott jelentésről is beszámolt. A sajtótájékoztatón azonban sem Robert Fico kormányfő, sem pedig Ladislav Kamenický pénzügyminiszter, a jelentés előterjesztője nem jelent meg.
Kapcsolódó cikkünk
Parlamenti határozati javaslattal folytatja a Smer a Marta Šimečková (Michal Simečka, a PS elnökének édesanyja) elleni támadást: a 2020–24 közti támogatások ellenőrzésére szólítanák fel a kormányt. Feljelentést viszont nem tett, mert Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke (és egyben volt rendőrfőkapitány) nem bízik a bűnüldöző szervek munkájában, de úgy véli, a civilektől visszakövetelt támogatások segíthetik a konszolidációt is.
A Smer kedd reggel folytatta a szombaton megkezdett támadását Marta Šimečková és az általa vezetett szervezet, a Projekt Fórum ellen. Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke nem is tagadta, hogy a támadás összefüggésben van a kormány sokat bírált konszolidációs csomagjával.
„A legerősebb ellenzéki párt, a PS elnöke, Michal Šimečka eszetlenül bírálja az egész folyamatot, és minden intézkedést, amit a kormány elfogad”
– vezette fel a témát Gašpar. Szerinte a PS és az egész ellenzék bírálata hamis, alaptalan.
Gašpar már milliós kárról beszél
Szerinte szombaton Robert Fico (Smer) miniszterelnök fontos információkat osztott meg, amelyek felvetik a büntetőjogi felelősséget is. A volt rendőrfőnök ezzel arra utalt, hogy a Projekt Fórum mintegy 130 ezer eurót kapott 2021-ben összesen három intézménytől: a Művészeti Alaptól (FPU), a kulturális tárcától és az igazságügyi minisztériumtól a Közép-európai Fórum 2021-es projektjükre.
„Még nekünk sincs elég információnk, ezért csak komoly gyanúról beszélek”
– mondta Gašpar. Azzal vádolják ugyanis a szervezetet, hogy bizonyos tételeket több támogatónak is elszámoltak, ráadásul ugyanarra a projektre kértek támogatást több támogatótól. Gašpar rövid fejszámolás után már milliós kárról beszélt a 2020–2023-as időszakban, amit szerinte ki kell vizsgálni.
Egyben kiterjesztette a vádakat más, meg nem nevezett civil szervezetekre, amelyek szerinte szintén törvényellenesen juthattak támogatáshoz. Úgy véli, ha ezeket a támogatásokat visszakérik a szervezetektől, az segítheti a konszolidációt. Egyben megvádolta az újságírókat és a sajtót is, hogy az ügyet elhallgatják, nem tájékoztatják az embereket. Kiemelte még az Mphilms Kft.-t, amely számlázott a Projekt Fórumnak könyvelési szolgáltatásokért, és a céget összekapcsolta Zora Jaurová (PS) parlamenti képviselővel, aki korábban mint producer dolgozott a cégnél.
A rendőrség helyett tárcaközi bizottság
Bírálta a bűnüldöző szerveket is, mint mondta, nem bízik a munkájukban. Szerinte eredményesebb lehet egy parlamenti határozat, amely arra kötelezi a kormányt, hogy vizsgálják ki a központi államigazgatás pénzfelhasználását 2020-2024 között. A munkát egy tárcaközi bizottságra bíznák, amely összehasonlítaná a kormányzat által nyújtott támogatásokat, azok felhasználását és elszámolását.
„Ez a határozat elindíthatja a szükséges ellenőrzést, és erről tájékoztathatja a nyilvánosságot, hogy a bűnüldöző szervek ezek alapján folytathassák a munkájukat”
– magyarázta Gašpar.
Koalíciós javaslat
Ján Richter, a Smer frakcióvezetője szerint a határozati javaslat a Smer, a Hlas és az SNS közös javaslata.
„Megállapítjuk, hogy 2020–2024-ben a központi államigazgatási szervek által nyújtott támogatások esetén felmerül a duplicitás, a gazdaságtalan támogatás vagy a jogtalan felhasználás gyanúja”
– olvasta a határozati javaslat szövegét Richter. A javaslatot várhatóan holnap délelőtt tárgyalja majd a parlament. Habár a parlament ma több programpontot is elnapolt, mert nincs ideje megtárgyalni a tervezett időben, Richter szerint a határozati javaslat tárgyalására mindenképpen lesz idő.
Šimečková: Fico számára értelmetlen projekt
Habár a Smer és a képviselő nem tettek feljelentést a Projekt Fórum szervezetnek nyújtott támogatások miatt, valaki más ezt már megtette. Erről Marta Šimečková tájékoztatott bejegyzésében a közösségi médiában. „Ugyan a feljelentést ellenünk nem Robert Fico, hanem valaki más tette meg, mi teljes mértékben együttműködünk majd azokkal a szervekkel, amelyek megkeresnek bennünket” – írta Šimečková.
Cáfolta azt is, hogy egy projektre, ugyanarra a tételre több intézménytől is kértek támogatást. Az viszont szerinte normális és megszokott, ha egy nagy projekt különböző részeit több intézmény támogatásával valósítják meg. Ilyen például, ha egy konferencia kulturális programját a Művészeti Alap támogatja, míg más részét más intézmény támogatásával valósítják meg.
„Robert Fico számára a Közép-európai Fórum egy teljesen értelmetlen projekt. Értem, mert ez pontosan az, ami számára teljesen értelmetlen: a demokrácia, mint a párbeszéd ünnepe”
– írta bejegyzésében Šimečková.
Michal Šimečka, a PS elnöke élesen elhatárolódott az anyját ért vádaktól, szerinte Fico megijedt a nyilvánosság reakcióitól a kormány megszorító intézkedései kapcsán. „Fico megszállottsága a családommal kapcsolatban nem normális, már minden határt átlépett” – jelentette ki az ellenzéki politikus.
Takáč: nem kell összekapcsolni a politikával
Takáč nem tudta megmondani, hogy miért pontosan ezt az időszakot ellenőrizte a pénzügyminisztérium, hiszen a civil szervezetek, köztük a Projekt Fórum is, kaptak támogatást a 2020-at megelőző időszakban, vagyis a korábbi smeres kormányok idején is.
„Ezt nem kell összekapcsolni a politikával”
– jelentette ki Takáč. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a legnagyobb összeget a Projekt Fórumtól követeli vissza a kormány.
A Smer már előre tudta az eredményt?
Marta Šimečková kiemelte, hogy a jelentés nem igazolta a kormányfő vádaskodását, vagyis, hogy „közpénzeken élősködtek” volna. A támogatásokat a Középeurópai Fórum projekt megvalósítására használták fel, ami már hosszú évek óta november 17-e alkalmából szerveznek. Elismeri, hogy a jelentés 6 esetben állapította meg a pénzügyi szabályok megszegését, és ezért összesen 133,8 ezer euró értékben ró ki szankciót. Kiemelte ugyanakkor, hogy az összeg euróra egyezik azzal az összeggel, amiről Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke már hónapokkal a jelentése elkészülte előtt beszámolt.
„Az ellenőrzés eredménye ellen védekezni fogunk, minden törvényes eszközt felhasználunk”
– jelentette ki Šimečková. A Projekt Fórum egyébként az ellenőrzött szervezetek közül szinte a legkisebb támogatást kapta az említett időszakban, összesen 314 ezer eurót.
0,5 százalék a visszakövetelt összeg
A kormányzati ellenőrzés eredményét alapvetően pozitívan értékeli a Demokráciáért Platform, amelyet civil szervezetek hoztak létre. A kormány által visszakövetelt 236,8 ezer euró csak mintegy 0,5 százaléka az ellenőrzött összegnek. A jelentés nem javasol büntetőfeljelentést sem, vagyis nem találtak csalásra utaló jeleket. Az összeget közigazgatási eljárásban akarják visszaszerezni.
A platform 13 ellenőrzött szervezettel áll kapcsolatban, közülük 3 esetében talált hiányosságokat az ellenőrzés.
„Úgy tűnik, a kormánykoalíció azon törekvése, hogy bebizonyítsa a civil, nonprofit szervezetek tömeges és rendszerszintű csalást követnek el, nem sikerült”
– emelte ki Filip Vagač, a szervezet programigazgatója. Kiemeli, hogy a legtöbb ellenőrzött szervezet a legkisebb probléma nélkül esett át az ellenőrzésen. „A feltárt hibákat is vitatják az érintett szervezetek, és készek arra, hogy bíróságon is bizonyítsák igazukat” – mondta Vagač.
Kapcsolódó cikkünk
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott szombat délelőtt Robert Fico (Smer) kormányfő. A politikus szerint a Projekt Fórum 2021-ben többszörösen is elszámolt egy pályázatával és anyagi kárt okozott az államnak – de saját maga nem tervez feljelentést tenni. A PS is reagálni fog az elhangzottakra.
Fico egy leleplezősorozat részének tekinti a bejelentést és kilátásba helyezte, hogy később is nyilvánosságra hoz hasonló ügyeket, melyek több tárcát érintő gazdálkodási visszásságokat érintenek.
Fico: többszörösen számláztak
A kormányfő a költségvetési megszorításokkal kapcsolatos kérdésekre nem reagált. A sajtótájékoztatón Boris Susko igazságügyi miniszter (Smer) és a kulturális tárca egyik képviselője is részt vett Erik Kaliňák, a párt EP-képviselője társaságában.
A miniszterelnök szerint a Michal Šimečka édesanyjához is köthető Projekt Fórum polgári társulás a 2020-as évek elején egy projekt kapcsán több minisztériumhoz is kiszámlázta egy programjuk kapcsolódó kiadásait.
A szervezet összesen 130 ezer eurós támogatáshoz jutott a Művészeti Alap (FPU), a kulturális tárca és az igazságügyi minisztérium révén, miközben a leadott számlák túlnyomó többsége egyezik – ami ellentétben áll a projekthez csatolt becsületbeli nyilatkozatokkal is.
A miniszterelnök szerint a sajtótájékoztató gyakorlatilag feljelentésnek számít és a főügyészségtől vár hasonló lépéseket, miközben a minisztériumoknál az elszámolt összegek visszaszerzését tűzte ki célnak. Fico úgy látja, hogy a pénz egy részét a pályázathoz nehezen köthető célokra költötték el, a kormányfő például kifogásolja, hogy miért egy Zora Jaurovához, a PS képviselőjéhez kötött, alapvetően filmkészítési és produceri tevékenységekkel foglalkozó cég foglalkozott a könyvelési feladatokkal. Az érintett vállalat, a MPhilms s.r.o. tevékenységi körébe egyébként a cégjegyzék szerint beletartozik a könyvelés, maga Jaurová pedig akkor még nem parlamenti képviselői minőségben, producerként ténykedett a cégnél.
Žilinka: ez nem feljelentés
A jelenleg azerbajdzsáni munkaúton tartózkodó Maroš Žilinka főügyész szerint a sajtótájékoztatón elhangzó bejelentéseket nem lehet feljelentésként értelmezni. A tisztviselő rámutatott arra, hogy pontos szabályai vannak a hivatalos eljárásnak, melyeket a büntető törvénykönyvben is leszögeznek – de egy nyilvános sajtótájékoztatót semmiképp sem lehet feljelentésként értelmezni.
Žilinka úgy gondolja, hogy a főügyészség tudatában van a törvényes kötelezettségeinek és eleget is tesz azoknak. Viszont abban az esetben, ha valaki úgy látja, bűncselekmény történt, akkor az eset részletes kivizsgálása a rendőrség feladata. A főügyész arra is elmékeztetett, hogy egy állami szervezetnek, mint a minisztérium, kötelessége azonnal feljelentést tennie a rendőrségen, amennyiben bűncselekményt tapasztalnak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány szerdán kiadott egy nyilatkozatot, melyben felszólították Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia elnökét, hogy hozza nyilvánosságra az összes családjához köthető civil szervezet bevételeit. Robert Fico (Smer) miniszterelnök aggasztónak tartja, hogy az EU illetékes hatóságai végrehajtási eljárást indítottak egy olyan szervezet ellen, melynek hivatalos képviselője a PS elnökének édesanyja.
A nyilatkozat alapján a kormány aggodalommal értesült arról, hogy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) végrehajtási eljárást indított a Projekt Fórum elnevezésű polgári társulás ellen. A Plus 7 Dní információi alapján az EACEA 160 ezer eurót követel vissza az említett szervezettől, egy 2010 és 2012 között meghirdetett pályázat miatt, melyben 12 író kapott támogatást arra, hogy különféle esszéket írjanak európai országokról. Az írók egy hónapot tölthettek el olyan országokban, mint Moldova, Törökország, Hollandia vagy éppen Szlovákia, majd ezen benyomásaik alapján írták meg a műveket.
A pályázat feltételei között szerepelt az is, hogy a szlovák állam társfinanszírozója lesz a projektnek, mégpedig 50 százalékban. Marta Šimečková, a Projekt Fórum vezetője elmondta, a pályázati anyag benyújtása előtt az egyik kapcsolattartójuk arra biztatta őket, hogy a magas állami részvétel ellenére is vágjanak bele, mert a szlovák kulturális minisztérium mindig jóváhagyja az Európai Bizottság által kiírt pályázatokat. Esetükben azonban nem történt így, a tárca mindössze 10 százalékot vállalt. Az EACEA pedig úgy ítélte meg, hogy a polgári társulásnak nem sikerült teljesítenie a pályázati feltételeket, ezért visszakövetelik a pénzt.
Még a lélegzet is eláll?
Visszatérve a kormány indítványához, Ficóék leszögezik, hogy az említett botrány komolyan károsíthatja Szlovákia megítélését az uniós források lehívásánál. Éppen ezért felszólították a PS elnökét, hozza nyilvánosságra az összes olyan civil szervezet bevételét 2010 és 2025 között, amelyek bármilyen formában a családjához kötődnek, valamint azt is tisztázza, hogy ezeket a bevételeket milyen célra használták fel.
A kormány meg van győződve arról, hogy a teljes összegtől elállna az állampolgárok lélegzete. A kormány továbbá elfogadhatatlannak tartja, hogy a jóhiszemű célra biztosított állami vagy európai forrásokból származó pénzeszközökkel visszaéljenek, és a szlovákiai politikai verseny befolyásolására használják ezeket
– olvasható a nyilatkozatban.
Šimečka: Fico visszaél a hatalmával
Michal Šimečka a fejlemények kapcsán hangsúlyozta, neki személyesen semmi köze a Projekt Fórum polgári társuláshoz. Úgy fogalmazott, már hozzászokott ahhoz, hogy Fico visszaélve a hatalmával különféle botrányokat kreál a lejáratására, de ahogy mindig, ezúttal is sikertelenül próbálkozik.
Egyébként is abszurd, hogy a kormányhivatal egy 2012-es elszámolási vitával foglalkozik, mely egy polgári társulás és az EACEA közt áll fenn. Mintha a szlovákiai emberek nem néznének szembe igazán komoly problémákkal
– vélekedett a PS vezetője.
Erre reagálva a kormányhivatal egy rövid közleményt adott ki, melyben ismét felhívták a figyelmet, hogy nem egy apró elszámolási vitáról van szó, hanem egy végrehajtási eljárásról egy olyan szervezet ellen, melynek hivatalos képviselője Šimečka édesanyja. Újra felszólították a PS elnökét, hogy hozza nyilvánosságra a családtagjaihoz köthető civil szervezetek bevételeit.
Fico nagy ellenségei: Šimečka és a civil szervezetek
Nem ez az első alkalom, hogy Šimečkát a családjával kapcsolatba hozható nonprofit szervezetek miatt támadja a Fico-kabinet. 2024 szeptemberében például azzal az ürüggyel váltották le őt a szlovák parlament alelnöki székéből, hogy a Šimečka család polgári társulásai megkérdőjelezhető módon jutottak hozzá állami támogatásokhoz. Gyakran használt érv az is, hogy Šimečka apja a Denník N szerzőjeként tevékenykedik.
Kapcsolódó cikkünk
Titkos szavazással a parlament kedden leváltotta Michal Šimečkát, az ellenzéki PS elnökét a parlament alelnöki posztjáról.
Šimečka leváltása mellett 76-an szavaztak, tehát éppen meglett a visszahíváshoz szükséges többség. Az ellenzéki pártok nem vettek részt a voksoláson.
A koalíció összesen 79 képviselővel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy hárman nem szavaztak Šimečka leváltására, méghozzá a Hlas politikusai, Roman Malatinec, Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš. Indoklásukban a sajtó munkatársainak azt mondták, egy olyan témáról van szó, amely feleslegesen polarizálja a társadalmat.
A leváltásról szóló rendkívüli ülés csütörtökön indult, a Šimečka menesztését a Smer és az SNS indítványozta. Indoklásuk szerint olyan alapítványok kaptak állami támogatást, amelyek Šimečka egyes családtagjaihoz kötődnek, és felmerült a manipuláció gyanúja a támogatások elosztása során. Azért is bírálták Šimečkát, mert szavaik szerint azért szervezett tüntetéseket a kulturális és az igazságügyi minisztérium vezetése ellen, mivel ezek vágják el a családjának nyújtott anyagi támogatások szálait. Šimečka visszautasította a bírálatokat, szerinte a túl jól végzett ellenzéki munkája miatti bosszúról van szó.
Šimečka azt üzente Robert Fico (Smer) kormányfőnek, hogy a parlament alelnökét leválthatják, az ellenzék vezérét azonban nem. Hozzátette: választáson akarja legyőzni Ficót. „Előre örülök a választási győzelmemnek. Most még több időm lesz az előkészítésére” – közölte a PS elnöke.
„Hát leváltottak. Ma megoldódott Szlovákia minden problémája. Olcsóbb lesz az élelmiszer, emelkedik a tanítónők és az egészségügyi nővérek bére, a fiatalok ezentúl nem menekülnek külföldre, autópályán mehetünk Kassára, és a víz kiszivattyúzza magát az elöntött pincékből” – reagált Šimečka. „Gratulálok Robert Ficónak. Bár 30 év »képviselősködésébe« és »miniszterelnökösködésébe« került, de végül megtalálta a szent grált, hogyan kell az emberek érdekei szerint kormányozni” – tette hozzá Šimečka.
(TASR)
Fico emellett a civil szervezeteket is egyre gyakrabban támadja. Tegnap számoltunk be arról, hogy a kormányhivatal levelet küldött az egyes minisztériumoknak, melyben arra kérik a tárcavezetőket, hogy küldjék el, milyen civil szervezeteket támogattak az elmúlt másfél évben. A levélre éppen Šimečka figyelmeztetett a Facebook-oldalán.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico (Smer) miniszterelnök levélben kérte az egyes minisztériumoktól, hogy küldjék el, milyen civil szervezetek kaptak támogatást az állami és az uniós forrásokból az utóbbi másfél évben. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke szerint botrányos, amit a kormányfő csinál.
Šimečka kedden a Facebook-oldalán tette közzé a levelet, amelyet szétküldtek az egyes minisztériumoknak, és amelyen a miniszterelnök aláírása szerepel. A kormányfő a levélben arra kéri a tárcavezetőket, dolgozzanak ki egy listát arról, mely civil szervezetek, polgári társulások, alapítványok és egyéb non-profit szervezetek részesültek az állami költségvetésből, illetve az EU-s forrásokból, amióta a negyedik Fico-kabinet hatalomra került. A miniszterelnök kéri a szervezetek nevét és azonosítószámát, valamint a nyújtott támogatás összegét, idejét, forrását és célját is.
A kormányprogramban leszögeztük, hogy nem fogadhatjuk el a politikailag elfogult civil szervezeteket, amelyek átláthatatlan módon befolyásolják a közvéleményt és a politikai versenyt
– érvelt a miniszterelnök a levélben.
Šimečka botrányosnak nevezte Fico lépését, illetve Elon Muskhoz, Donald Trump amerikai elnök tanácsadójához hasonlította a szlovák kormányfőt. Tegnap lapunk is beszámolt arról, hogy az USAID több ezer alkalmazottját elbocsátják, miután Trump és Musk feleslegesnek minősítették az ügynökséget, amely szerintük „liberális programokat támogat”.
Kapcsolódó cikkünk
Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) alkalmazottait vasárnap estétől szabadságra küldték, valamint megkezdik az Egyesült Államokban dolgozó alkalmazottak elbocsátását – közölte az ügynökség.
Vasárnap éjféltől „az USAID összes közvetlenül alkalmazott munkatársa – a küldetéskritikus funkciókért, az alapvető vezetésért és/vagy a speciálisan kijelölt programokért felelős kijelölt munkatársak kivételével – világszerte igazgatási szabadságra került” – közölte az ügynökség a honlapján. Hozzátették: „Ezzel egyidejűleg az USAID megkezdi a létszámcsökkentés végrehajtását, amely az USAID körülbelül 1600, az Egyesült Államokban szolgálati hellyel rendelkező munkatársát érinti”.
Az USAID a világ egyik legnagyobb segélyszervezete, amely mintegy 10 ezer embert foglalkoztat, akiknek kétharmada az Egyesült Államokon kívül dolgozik. Korábbi közlések szerint Donald Trump amerikai elnök kormányzatának célja az USAID globális létszámát kevesebb mint 300-ra, azaz 97 százalékkal csökkenteni.
Azon gondolkozom, vajon Fico továbbmegy-e Elon Musk másolásában – fel kell-e készülnünk a láncfűrésszel való integetésre vagy a karlendítésre? De mindenekelőtt, ezek a szerveztek már hosszú évek óta próbálják helyrehozni a Fico-kormányok mulasztásait, gondoskodnak az idősekről, a betegekről, a bántalmazott nőkről, oktatják a fiatalokat, védik a természetet, valamint a szabadságot és a demokráciát
– üzente a PS vezetője.
Hozzátette, ahelyett, hogy a miniszterelnök megköszönné a munkájukat, és elkezdene foglalkozni a szlovákiai emberek valódi problémáival, csak üldözi őket, és képzeletbeli szellemeket kerget.
Šimečka: ez minden határt átlépett
Az ügy kapcsán érintett Progresszív Szlovákia mozgalom még kora délután sajtótájékoztatót tartott a fejlemények kapcsán, Michal Šimečka pártelnök mellett több alelnök és ismert személyiség – köztük maga Jaurová is – megjelent a sajtótájékoztatón. A politikus élesen elhatárolódott az anyját érintő vádaktól és kifejtette, szerinte Fico megijedt a nyilvánosság reakcióitól a kormány megszorító intézkedéseivel kapcsolatban.
„Fico megszállottsága a családommal kapcsolatban nem normális, ez minden határt átlépett” – jelentette ki az ellenzéki politikus, aki azért is abszurdnak tartja a vagyonosodással kapcsolatos vádakat, mert éles különbséget lát a szerény életmódja és Fico luxusutai között. A politikus rámutatott, hogy az ügyben érintett születi továbbra is egy hetvenes években vett házban élnek, amely „Fico teraszánál is kisebb.” Šimečka úgy gondolja, ez éles kontraszban van azzal, hogy Fico a horvát villája és luxuslakása kapcsán sem tud érdemi magyarázatot adni a nyilvánosságnak. Elmondása szerint a család nem hagyja magát megfélemlíteni.
Šutaj Eštok nem izgul a Hlas népszerűtlensége miatt
Šutaj Eštok, a Hlas párt elnöke kijelentette, hogy nem foglalkozik a felmérésekben mért pártpreferenciákkal. „Nem kelek fel és nem fekszem le azzal, hogy a felmérésekben kilenc vagy tizenkilenc százalékot mutatunk” – mondta. Hozzátette, hogy a decemberben tartott szélesebb körű pártülésen senki sem kérte a leváltását, és szükség esetén készen állt a Hlas kongresszusának összehívására. „A pártban nyíltan beszélgetünk, és bizalmat kaptam” – közölte a belügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy mennyire nagy dolog a párt számára, hogy pártalapítójukból Peter Pellegriniből államfő lett.
Kapcsolódó cikkünk
Ha a parlamenti választást január közepén tartották volna, nyolc párt jutott volna be a törvényhozásba – derült ki az AKO ügynökség legfrissebb, a JOJ 24 számára készített közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint gyengülnek a koalíciós pártok, az ellenzéknek már nincs szüksége Matovičékhoz a parlamenti többségre.
A felmérés egyértelműen a jelenlegi kormánykoalíció támogatottságának további gyengülését mutatja, miközben az ellenzéki oldalon olyan elmozdulások figyelhetők meg, amelyek akár egy rendkívül szoros parlamenti többség kialakulásához is vezethetnek, immáron akár a Szlovákia Mozgalom nélkül is.
Továbbra is a PS vezet, erősödnek a Demokraták
A legerősebb párt továbbra is a Progresszív Szlovákia (PS) lenne, amely 23,2 százalékos eredménnyel 41 mandátumot szerezne. Az ellenzéki oldalon a PS mellett bejutna még az SaS (7,5%, 13 mandátum), a KDH (7%, 12 mandátum) és a Demokraták (6,3%, 11 mandátum). Ez a négy párt együtt éppen 77 képviselői hellyel rendelkezne, ami a 150 fős parlamentben gyenge többséget jelentene a Szlovákia Mozgalom (8%, 16 mandátum) nélkül.
A jelenlegi kormánypártok közül a Smer 16,9 százalékos támogatottsággal 30 parlamenti mandátumot szerezne, míg a Hlas 9,2 százalékkal 16 képviselői helyhez jutna. Az SNS 4,7 százalékos eredményével a felmérés szerint nem lépné át a parlamenti küszöböt, így kimaradna a törvényhozásból.
Továbbra is a bejutási küszöb alatt áll a Magyar Szövetség (4,3%), a Pravda (2,6%) és a Sme Rodina (2,3%) is.
Az előző felméréssel való összehasonlításból kiderül, hogy a legnagyobb támogatásnövekedést a Demokraták érték el, akik közel egy százalékponttal javítottak. Enyhén erősödött a KDH és a Republika (jelenleg 7,2%) is, míg a többi párt stagnált vagy gyengült.
A választók jelentős része bizonytalan
A felmérés azt is mutatja, hogy a megkérdezettek jelentős része még nem döntötte el, kire szavazna. A válaszadók több mint 21 százaléka jelezte, hogy még bizonytalan, további 12 százalék nem venne részt a választáson, 4 százalék pedig nem válaszolt.
Az adatfelvétel idején a határozott választók aránya 62,4 százalék volt.
Eltérőek a pártpreferenciák a nemek között
A felmérés jelentős különbségeket mutat a férfiak és a nők választási preferenciái között. A férfiak gyakrabban hajlanak a Smer, a Republika és a Szlovákia Mozgalom felé, míg a nőknél a PS lényegesen erősebb pozícióval rendelkezik. A férfiak körében a Smer szerezné a legtöbb szavazatot, megközelítőleg az ötödét, ezt követné a PS és a Republika.
A férfiaknál viszonylag erős támogatottsága van még a Szlovákia Mozgalomnak, az SaS-nek és a Demokratáknak is. Ezzel szemben a nőknél egyértelműen a Progresszív Szlovákia dominál, amelyet a válaszadók csaknem egyharmada választana. A második legerősebb párt a Smer, ezt követi a Hlas.
A női választók körében a KDH és az SaS is átlagon felüli támogatottsággal bír, míg a Republika a nőknél éppen a bejutási küszöb alatt mozogna.
Az idősebbek a Smer, a fiatalok a PS felé húznak
Jelentős különbségek láthatók az egyes korcsoportok között is. A 18–33 évesek körében egyértelműen a Progresszív Szlovákia dominál, amelyre a fiatal választók több mint 40 százaléka szavazna. Jelentős lemaradással követi őket az SaS és a Republika. A Smer ebben a korcsoportban csak marginális támogatottsággal rendelkezik.
A 34–49 évesek körében kiegyenlítettebb a preferenciák megoszlása. A legerősebb a PS, majd a Smer, az SaS és a KDH következik. Ebben a csoportban a Demokraták is számottevő támogatottsággal bírnak, öt százalék felett.
Az 50–65 éves választók körében már a Smer veszi át a vezetést, amely szorosan megelőzi a Progresszív Szlovákiát. Erős pozícióval rendelkezik még a Szlovákia Mozgalom, a Hlas és az SNS is, miközben több párt a bejutási küszöb körül mozog.
A legidősebb, 66 éves és idősebb korcsoport a Smer legerősebb bázisa, ahol közel a szavazatok egyharmadát szerezné meg. Ezt a Hlas és a PS követi. A többi párt ebben a kategóriában jelentősen lemarad, és csak néhány közelíti meg az öt százalékos küszöböt.
Kapcsolódó cikkünk
Január első napjai a Beneš-dekrétumok mellett a Republikáról szóltak. A szélsőjobboldali, parlamenten kívüli párt felé ugyanis látványosan nyitott a Smer és az SNS is. A közvélemény-kutatások szerint Robert Ficónak a jelenlegi erőviszonyok alapján a Republikával együtt is kevés esélye van a kormányzásra, nélküle azonban semmi.
Elsőként az év elején Andrej Danko SNS-elnök lebegtette meg, hogy a helyhatósági választások ürügyén el kellene kezdeni kialakítani a kormánypárti, Smer-Hlas-SNS-Republika blokkot, majd két vezető Smeres politikus, Tibor Gašpar és Robert Kaliňák is nyilatkozott a témában. Mindketten megerősítették, hogy nincs problémájuk a Milan Uhrík pártjával való együttműködéssel.
Kaliňák egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Republikának ugyan vannak kemény kijelentései, de a Matovič-kormányhoz képest ez is sokkal jobb alternatívának számít. A leggyengébb láncszem a Hlas: Matúš Šutaj Eštok pártelnök a közös listát ellenzi a párt antifasiszta hagyományaira hivatkozva, de nem határolódott el teljesen egyértelműen az együttműködéstől egy választás után.
Hiányzó százalékok
A Republika integrálásának szándéka mögött a kormánykoalíciós pártok egyszerű logikája áll: a szélsőségesek nélkül biztosan nem szereznének parlamenti többséget. Az év első felmérését szerdán megjelentető NMS szerint a Smer 17,8 százalékon áll, a Hlas 6,5 százalékra süllyedt, az SNS pedig stabilan az öt százalékos küszöb alatt, 2,8 százalékos eredményt érne el egy választáson. A Republika támogatottsága azonban nőtt, a párt 12,9 százalékon áll – ezzel a PS és a Smer után a harmadik legnépszerűbb pártnak számít.
Más releváns közvélemény-kutatók, mint a Focus, az Ipsos vagy az AKO egyelőre nem közölték a számaikat, de ha radikálisan nem változott a pártok megítélése, az adataik egybevágnak: a Smer és a Hlas közösen alig ötven mandátumot szerezne, ami messze elmarad a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségtől, azaz a hetvenöttől.
Az ellenzéknek is megvan a különbejáratú problémája – Igor Matovičnak hívják – de a PS-vezette blokk kilátásai sokkal jobbnak tűnnek, így a kormányváltás lehetősége is valós.
Robert Fico gondjait két lépés tudná legalább részlegesen megoldani. Az egyik az SNS elveszett százalékainak megtartása. Andrej Danko pártja önállóan menthetetlennek tűnik – hacsak nem áll össze a választásra egy népszerű függetlenekből álló lista. Amennyiben azonban a nemzeti párt feltűnne a Smer listáján vagy egy össz-kormánypárti jegyzékben, Fico számíthatna az SNS két-három százaléknyi törzsszavazójára.
Ennél is fontosabb azonban a Republika sorsa. Uhrík pártjának népszerűsége folyamatosan nő, képesek becsatornázni a csalódott kormánypárti választók egy részét is. A Republika a prognózisok alapján tíz százaléknál is jobb eredménnyel zárhatna a választáson, ami akár húsz képviselőt is jelenthetne a parlamentben. A Smer, a Republika, a Hlas és a listára felkéredzkedett SNS esélyei pedig egy blokkban már nem teljesen kilátástalanok.
Gesztusok a szélsőség felé
A Republika egyelőre nagyon óvatosan nyilatkozik az együttműködés módozatairól. Milan Uhrík az együttműködés margójára a Pravda napilapnak kijelentette, vannak közös témáik a jelenlegi kormánypártokkal, de ugyanennyire fontosnak tartják az oligarchák és a régi politikai elit ellen való fellépést is. Márpedig kevés olyan politikus fonódott össze a politikával, mint a közéletben huszonöt éve vezető szerepet vállaló Robert Fico.
A Republika ugyanakkor több témában is azonosul a kormánypártokkal: hangsúlyosan unióellenes vagy uniókritikus, vagy éppen fellépne az országban ténykedő külföldi szervezetek ellen és a nemzeti szuverenitás védelmében. Mivel a Smer hangsúlyosan eltávolodott a baloldali eszméktől és az antifasiszta örökség szavakban való hangozatásától, sokkal kevesebb akadálya van egy ilyen koalíciónak most, mint akár 2023 előtt.
A kormánykoalíció más módon is igyekszik a Republika tudtára adni a szimpátiáit. Az alkotmány megváltoztatása, a büntető törvénykönyv külföldi szervezetektől való befolyásolást büntető változtatásai mind olyan törvények, amelyek mögé egy parlamentben ülő Republika-frakció probléma nélkül besorakozna.
Legújabban pedig az SNS terjesztett be egy olyan tervezetet, amely a szélsőséges ideológiák terjesztéséhez kapcsolódó büntetési tételeket mérsékelné jelentősen. A fejlemények arra mutatnak, hogy a kormánykoalíció nyit és gesztusokat gyakorol a szélsőségek felé szavakban, valamint tettekben. A kérdés csak az, hogy mennyire lesz ez elég a választáson.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben a közéletben sok szó esik Robert Fico oroszpárti gesztusairól és az ellenzék kormányzási esélyeiről, a szlovákiai politikai élet egyik legaktívabb pártja továbbra is a parlamenten kívüli Republika. A szélsőjobboldal évekre része marad a hazai közéletnek.
Miközben Robert Ficónak és a Smernek, valamint két partnerének, a Hlasnak és az SNS-nek a hangvétele is radikalizálódik, a közvélemény-kutatások adatai szerint továbbra is egy olyan párt képes becsatornázni a választókat, amelyik nincs is a parlamentben: a közösségi médiában és a választói körében is kiemelten aktív Republika.
Öt százalékon felül
A közvélemény-kutatók egyetértenek abban, hogy a Marian Kotleba-féle ĽSNS romjain létrejött Republika egy idő előtti választáson bejutna a parlamentbe. A Focus áprilisi felmérése szerint a Milan Uhrík vezette párt népszerűsége 8,2 százalék körül mozog, az AKO hét százalékra méri a párt támogatottságát, az NMS 8,8 százalékot mutatott ki a pártnak. Szinte biztosnak tűnik, hogy a Republika benne van az ország legnépszerűbb öt pártja között.
A 2021 után, pártátnevezéssel létrejött, valójában azonban a Mi Szlovákiánk Néppárttól (ĽSNS) elüldözött képviselők résztvételével létrejött Republikának nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy már az előző, idő előtti választáson is a parlamentbe jussanak.
A párt a Smer és az SNS eredményes mobilizációjára fizetett rá: a bizonytalankodó választóinak egy része inkább a radikalizálódó Robert Ficót vagy Andrej Danko független személyiségekkel feltöltött SNS-listáját választotta, a Republika pedig 4,75 százalékos eredménnyel nem jutott be a parlamentbe.
A szélsőségesek később azonban javítottak, és nem kis mértékben ez is hozzájárult a láthatóságuk növekedéséhez. A Republika népszerűsége a 2024-es európai parlamenti választáson kilőtt, a párt 12,5 százalékot szerezve két brüsszeli mandátumot is szerzett magának, és azóta is kimondottan aktívnak számít az EP-ben. A Republika európai helyzete annyiban sajátságos, hogy „félig” a radikális pártokat tömörítő Szuverén Nemzetek Európája (ESN) platform tagja. Az ESN ugyanis befogadta Milan Uhrík pártelnököt, de a szélsőjobboldali nézeteiről elhíresült Milan Mazurek még ennek a pártcsaládnak is túlságosan radikálisnak bizonyult.
Uralják a Facebookot
A Republika az állami támogatásnak és az európai forrásoknak köszönhetően anyagilag is megáll a lábán, de a párt aktivitása a régiókban és a Facebookon mutatja, hogy alanyi jogon népszerűek. A Republika központi oldalán túl kifejezetten aktív és erős jelenléttel bír több képviselő is, Mazurek és Uhrík mellett például Miroslav Suját érdemes kiemelni.
Magyar szempontból érdekes fejlemény, hogy a Republika integrálta többek között az SNS exképviselőjét, Rafael Rafajt is, aki az elmúlt hónapokban a Szlovák Értelmiségi Szövetség munkájába besegítve több magyarellenes feljelentés háttéranyagainak összeállításában is szerepet játszott.
A párt vezető és visszatérő témái között szerepel az „oktatást eluraló liberális lobbiszervezetek” elleni küzdelem, az Európai Unió vezetésének kritikája és az európai parlamenti viszonyok bírálata, újabban a zöldpolitika kritizálása. A Republika EP-képviselői hangsúlyosan kiálltak Magyarország vétójogának megvonása ellen is, a nemzeti szuverenitás védelmében.
Néha egészen bizarr kombinációkat is eredményez a szélsőjobboldali hangvétel. Több képviselő például kimondottan pozitív hangnemben emlékezett meg a fasizmus elleni küzdelem emléknapjáról (a második világháború végéről) és koszorúztak is az ünnepségeken. A vonatkozó facebookos bejegyzések kimondottan népszerűek, organikus módon is – a politikusok híradásait jellemzően nem reklámozzák, ennek ellenére több százan kedvelik, a legeredményesebb bejegyzések a népszerűségükben pedig Robert Fico állásfoglalásaival versenyeznek. Milan Mazurek május 7-i uniókritikus beszédét például huszonnyolcezren kedvelték és hétezren osztották meg a Facebookon – nem is beszélve más, alternatív csatornákról, mint a Telegram vagy a párt Whatsapp-hálózata.
A Republika gyakorlati tömegmozgósító erejét mutatja, hogy a párt tevékeny szerepet vállalt a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) népszavazási kezdeményezésében. Az SHO többek között a párt aktivista hálózatának is köszönhetően 400 ezer aláírást gyűjtött össze és adott le május elején az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók eltörlése kapcsán – az elnöki irodának még májusban döntenie kell arról, mit tesz a javaslattal.
Nem barátai senkinek
Bár a Republika a legtöbb elemzésben a Smer és a jelenlegi kormánypártok lehetséges koalíciós partnereként szerepel, a két párt között egyáltalán nem felhőtlen a viszony. Még rosszabb a helyzet az esetleges harmadik partner, a Hlas kapcsán, amelynek képviselőit a szélsőségesek sok esetben egyenesen árulónak látják – Tomáš Drucker oktatási miniszteren például az esélyegyenlőségi aktivisták iskolai jelenlétét kérik számon.
A Republika az elmúlt hónapokban például hevesen bírálta a száj- és körömfájással kapcsolatos intézkedéseket, többek között az állatok tömeges leölését. Uhrík és Suja a járvány idején külön látogatást tett Dél-Szlovákiában: beszéltek többek között azzal a hölggyel is, akinek az állataival a tiltakozása ellenére végeztek a hatóságok – ezt a videót 1,2 millióan tekintették meg. A Republika emellett előszeretettel bírálja a tranzakciós adót és az ország gazdaságának állapotát is, vagy a környezetszennyezőnek vélt beruházásokat – például a Nagysurányba tervezett akkumulátorgyárat.
A politikai innováció több más téren is tetten érhető: a Csehországban előretörő Motoristáktól például a zöldpolitika bírálatát tanulták el, de a párt hivatalosan is motorostrikókat forgalmaz, ezzel jelezve, hogy nem kérnek a villanyautókból és a belső égésű motorok betiltásából.
A nézeteltérések miatt nem a legjobb a viszony a kormánypártokhoz kötődő influenszerek és a párt vezetői között sem. Daniel Bombic, a kormányközeli blogger és Suja például keveredett már ordítozásig fajuló konfliktusba, az előzetes letartóztatásban levő férfival kimondottan rossz a párt viszonya. A Republika úgy látja, hogy Bombic 2023 után Fico kedvéért elárulta korábbi szövetségeseit. Kérdés, hogy ezek a konfliktusok útjába állnának-e egy esetleges választási szövetségnek: a Republikától a többi hagyományos párt ugyanis még távolabb áll, mint a Smer.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
