A holtnak nyilvánítási eljárásról Kulcsár Péter2026. 02. 07., szo – 08:11
Ha valakiről hosszabb ideig nem hallunk semmit, s úgy tűnik, teljesen felszívódott, felmerül a kérdés: vajon él-e még egyáltalán? Eltűnt személyt mikor és hogyan lehet holttá nyilvánítani? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Apánk korán meghalt. A szülői ház felét bátyámmal együtt örököltük meg 1/4-1/4 arányban, anyukánk nevén pedig a ház fele maradt. Bátyám 2004 nyarán Londonba ment dolgozni, de sajnos 1 év után eltűnt, azóta sem tudunk róla semmit. A rendőrség az autóját egy tó partján találta meg, amit át is kutattak, de őt nem találták meg. Mivel bűncselekmény gyanúja is felmerült, a rendőrség büntetőeljárást indított, több embert kihallgatott, de az eljárás meg lett állítva. A Vöröskereszttel is kerestettük, de hiába. Időközben férjemmel lakást vettünk, anyu pedig egy szociális otthonba költözött. A házat szeretnénk eladni, de bátyám holttá nyilvánítása nélkül ez nem lehetséges. A kérdésem az, hogy hány évet kell várni ahhoz, hogy valakit holttá lehessen nyilvánítani, és a mi esetünkben külföldön vagy itthon, és hogyan kell eljárnunk?
A halál tényének igazolására általában a halottvizsgálat után kiadott orvosi bizonyítvány szolgál, amely alapján kiállítják a halotti anyakönyvi bejegyzést. Ha a halál tényének (ill. időpontjának és/vagy helyének) a bizonyítása nehézségekbe ütközik, úgy bírói holtnak nyilvánításra kerülhet sor. A holtnak nyilvánítás az a nem peres eljárás, amely során valakit jogilag (de jure) bírósági döntéssel halott személynek határoznak meg. A holtnak nyilvánítás jogi kerete a Tt. 40/1964 sz. Polgári törvénykönyv 7/2. §-ában található, amely szerint alapvetően két okból lehet egy természetes személyt holtnak nyilvánítani. Az első az, amikor a halál tényét nem lehet orvosi bizonyítvánnyal igazolni, de kétségtelenül bizonyítható, hogy a személy már nem él (pl. repülőgép-balesetkor röviddel a tragédia után megtörténhet a holtnak nyilvánítás).
Olvasónk esete a második ok alá sorolható, mivel a bíróság az eltűnt személyt is holttá nyilvánítja, ha minden körülményt tekintve arra lehet következtetni, hogy már nem él, főleg, ha már hosszabb ideje eltűnt. A törvény nem határozza meg a hosszabb távollét időbeli határát, azt mindig a konkrét eset alapján ítéli meg a bíróság, de olvasónk esetében vitathatatlan a hosszú idejű eltűnés, ha a testvérről több mint 20 éve nem tudnak semmit. Egyébként eltűnt személyek holttá nyilvánítása kapcsán a bírósági joggyakorlatban főleg olyan esetek fordulnak elő, amikor a személy egyáltalán nem ad hírt magáról, nem kommunikál a családjával, ismerőseivel, nem lehet vele kapcsolatba lépni, nem rendelkezik vagyonával, és az eltűnés időtartama miatt (ami egy emberöltő is lehet) biztosra vehető, hogy már nem él.
Eltűnt személy holttá nyilvánítására bárki tehet javaslatot, akinek az jogi érdeke. Esetünkben a jogi érdek a családi ház eladásának lehetősége. A kereset elbírálására az a járásbíróság az illetékes, amely körzetében az eltűnt személy utolsó állandó lakhelye volt, esetleg illetékes lehet az a járásbíróság, amelynek körzetében található az eltűnt személy vagyona.
A holttá nyilvánítás kezdetén a bíróság eseti gondnokot nevez ki, akinek képviselni kell az eltűnt személy érdekeit. Azután a bíróság nyilvános közleményt tesz közzé hivatalos hirdetőtábláján és honlapján, és felszólítja az eltűnt személyt, hogy 1 éven belül jelentkezzen, és felszólít mindenkit, hogy ha valami érdemlegeset tud az eltűntről, tudassa azt a bírósággal. Egy év után a bíróság, ha nem volt reakció a nyilvános közleményre, az eltűntet holttá nyilvánítja, és meghatározza a halál feltételezett napját. Ha a holtnak nyilvánított személy előkerül, a bíróság a holttá nyilvánítási döntést megsemmisíti.
Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az [email protected] e-mail-címre küldhetik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
