Az elmúlt hétvégén nagy érdeklődés mellett zajlott le – a Magyar Turán Alapítvány közreműködésével megrendezett – Magyar Nemzeti Múzeum Attila kiállításának megnyitója. Az elmúlt 40 év legnagyobb Attila kiállítása 2026. január 23. és július 12. között látogatható, amely 13 ország 64 múzeumának 400 műtárgyán keresztül idézi meg a nagy fejedelem alakját és korát. A kiállítás ünnepélyes megnyitójáról ide kattintva olvashatja cikkünket. Január 23-án nagyszabású konferenciát is tartottak múzeum Dísztermében.Az EURÓPAI HUNOK ÉS A SZTYEPPI RÉGÉSZET ÚJ EREDMÉNYEI című nemzetközi konferencián a sztyeppi régészet legújabb eredményeit mutatták be, a téma magyarországi és közép-ázsiai legkiemelkedőbb szakértőinek bevonásával.A köszöntőbeszédeket Dr. habil. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, Dr. Berik Abdigaliuly, a Kazak Köztársaság Nemzeti Múzeum igazgatója, Prof. Dr. Sahin Mustafaev, a Türk Akadémia elnöke és Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa mondták el.A konferencia előadásai igen érdekes témaköröket öleltek fel: Dr. Kiss P. Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi adjunktusa a A Hun Birodalom a Kárpát-medencében című régészeti előadást tartott. Dr. Gelegdorj Eregzen, a Mongol Tudományos Akadémia Archeológiai Intézetének igazgatója A mongóliai hsziungnu emlékek kutatásának újabb eredményeit mutatta be. Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus kutatója a Hun kori népességekhez köthető csontvázleletek antropológiai karaktereinek regionális összefüggései a sztyeppi régészetben című előadását tartotta meg.Dr. Akhan Onggaruly, a Kazakisztáni Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium Tudományos Bizottsága Margulan Régészeti Intézetének főigazgatója A szarmata–hun korszak régészeti kutatásainak új eredményeről számolt be Kazakisztánban.Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója A honfoglaló magyarság és a magyar uralkodó dinasztiák belső-ázsiai (ázsiai hun) kapcsolatai az eddigi archeogenetikai eredmények alapján ismertette a legújabb genetikai kutatások eredményeit.Dr. Farhod Maksudov, az Üzbég Tudományos Akadémia Nemzeti Régészeti Központjának igazgatója a Kora középkori nomádok a Tiansen nyugati előterében kérdéskörét vizsgálta.Rácz Zsófia, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet tanszékvezető egyetemi docense a Hun és avar eredetkérdés – archaeogenetika Magyarországon témáját járta körbe.Prof. Leyla B. Djansugurova, a Genetikai és Élettani Intézet Paleogenetikai és Etnogenomikai Központjának vezetője Kazakisztánból Az ősi ázsiai és európai hunok genomjainak vizsgálata alapján kimutatott rokonságot mutatta be.Prof. dr. Farhad Guliyev, az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia Régészeti és Antropológiai Intézetének igazgatója a Hun leletek Azerbajdzsán régészeti örökségében támáját tárta fel a közönségnek.Prof. Yilmaz Selim Erdal, Hacettepe Egyetem tanára Törökországból a Nyugat-eurázsiai türkök archeogenetikai adatainak első összehasonlító eredményeit mutatta be.Arman Z. Beysenov, a Kazak Köztársaság Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma Tudományos Bizottságának Margulan Régészeti Intézetétől a Közép-Kazakisztán, a hsziungnuk és a hunok: három kérdés az értelmezéshez – tárgykörében tartott előadást.Dr. Djangar Ilyasov, Művészettörténeti Kutatóintézet képviseletében Üzbegisztánból Az orlati csontlemezek: történeti és kulturális kontextusát mutatta be.Dr. Gáll Erwin, a Román Tudományos Akadémia régészének tervezett előadásának címe: A hunok az Al-Dunánál és a hun centrumok kérdése volt.A nemzetközi konferencia szorosabbra fűzte a keleti, illetve magyarországi hun kutatásban eddig is meglévő kapcsolatokat. A Magyar Turán Alapítvány újult erővel, tovább folytatja kutatásait a Kárpát-medencei, a Közép-ázsiai és Kelet-európai régiókban.A nagyközönség pedig július 12-ig tekintheti meg a nagyszabású Attila kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Konferencia az európai hunokról bejegyzés először Kurultáj-én jelent meg.
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
