Az ukrajnai háború egész Európában visszavetette a gyermekvállalási kedvet – emelte ki friss elemzésében a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), amely az Eurostat adatai alapján vizsgálta az uniós és a magyarországi demográfiai folyamatokat. Mint írták, a bizonytalanság és a háborús közeg minden tagállamban érezteti hatását a születésszámok alakulásában, ugyanakkor Magyarországon több olyan jel is mutatkozik, amely a következő időszakra nézve óvatos optimizmusra ad okot.
A kutatás megállapította: az ukrajnai háború kitörése óta valamennyi európai országban csökken a születések száma. Magyarországon 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, ami 7,1 százalékos visszaesést jelent 2024-hez képest. Ezer szülőképes korú nőre vetítve a csökkenés mérsékeltebb volt, 5,2 százalék.
A kutatásban megjegyezték: a háborúhoz földrajzilag közelebb eső visegrádi és balti országokban a visszaesés jellemzően nagyobb mértékű volt, míg Magyarországon a csökkenés feleakkora maradt, mint több kelet-európai országban.
Fotó: Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a születésszámok alakulását nemcsak a háborús bizonytalanság, hanem a szülőképes korú nők számának történelmi léptékű csökkenése is érdemben befolyásolja.
Mint megállapították, a 15–49 éves nők létszáma másfél évtized alatt 13 százalékkal csökkent, a születések döntő részét adó 20–39 éves korosztály létszáma pedig ennél is nagyobb mértékben esett vissza.
A KINCS szerint ez önmagában lefelé húzza a születések számát, hiszen jóval kisebb korosztálynak kellene több gyermeket vállalnia a növekedéshez.
Az Eurostat adatai alapján készült elemzésben hangsúlyozták: az Európai Unióban a születésszám-csökkenést részben ellensúlyozza a bevándorló hátterű anyák gyermekvállalása, mivel ma már minden negyedik újszülött külföldi származású anyától születik.
Magyarországon ugyanakkor a külső migráció nem befolyásolja érdemben a demográfiai folyamatokat
– emelte ki az intézet. Mint írták, a teljes termékenységi arányszámot döntően a honos nők gyermekvállalása határozza meg, miközben Magyarországon az egy nőre jutó termékenységi ráta meghaladja több visegrádi és balti ország mutatóit.
Fotó: Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)
A KINCS szerint a kedvezőtlen európai trendek ellenére Magyarországon 2025-ben több olyan jel is mutatkozik, amely a következő időszakra fordulatot vetíthet előre.
Megjegyezték:
Nőtt a házasságkötések száma, emelkedett a regisztrált várandósságok és a várandósságot megállapító ultrahangvizsgálatok száma is.
Az intézet értékelése szerint mindez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a házasságkötések és a gyermekvállalás között továbbra is szoros összefüggés figyelhető meg.
A kutatásban hangsúlyozták:
Az új vagy kibővített családtámogatási intézkedések – köztük az otthonteremtési programok és az adócsökkentési elemek – hozzájárulhatnak ahhoz, hogy 2026-ban a születések száma ismét növekedő pályára álljon.
Fotó: Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)
Az intézet összegzése szerint az egész Európára jellemző demográfiai kihívások közepette továbbra is kiemelt jelentőségű a gyermeket vállaló családok célzott támogatása. Mint írták, a hosszú távú népesedési fordulathoz stabil, kiszámítható családpolitikai környezetre és a gyermekvállalást segítő társadalmi feltételek erősítésére van szükség.
BN/Felvidék.ma/KINCS
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »


