Az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága nyilvánosságra került jelentésében nagyon komoly állításokat fogalmazott meg az Európai Bizottság évek óta tartó nyomásgyakorolásáról, mellyel arra kényszeríti a legnagyobb technológiai cégeket, hogy ne csak a szélsőséges, hanem a Brüsszel számára politikai szempontból kényelmetlen véleményeket is száműzzenek az online térből.
Az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága arra a megállapításra jutott, hogy az Európai Bizottság nyomást gyakorol a nagy technológiai cégekre, hogy korlátozzák az online megszólalásokat, értve ezalatt nemcsak a szélsőséges tartalmakat, hanem a politikai véleményeket is.
A Bizottság az elmúlt tíz évben következetes nyomásgyakorlással elérte, hogy a közösségimédia-platformok világszerte módosítsák a tartalommoderálási szabályaikat. A jelentés szerint ez a gyakorlat túlmutat Európán: közvetlenül érintette az amerikai felhasználókat is, és sértette az Egyesült Államokban alkotmányosan védelmet élvező online szólásszabadságot.
A fellépést rendszerint „gyűlöletbeszéd” és „dezinformáció” elleni harcnak álcázták, ezzel szemben a közelmúlt legélesebb politikai vitáiban is aktív szerepet vállaltak a tartalmak visszaszorításában, különös tekintettel a koronavírus-járványról, a tömeges illegális migrációról vagy a transzneműséggel kapcsolatos kérdésekről szóló valós információkra és politikai álláspontokra, továbbá mindazon narratívákra, amelyek megítélésük szerint veszélyeztetik az Európai Bizottság hatalmát.
A Bizottság rendszeresen és közvetlenül gyakorolt nyomást a platformokra, hogy törvényes politikai véleményeket cenzúrázzanak és eltüntessék a számára kényelmetlen narratívákat – nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is.
A dokumentumok alapján nem elszigetelt, alkalmi döntésekről volt szó, hanem egy tudatosan felépített, hosszú távú stratégiáról. A platformokat arra is ösztönözték, hogy valós információkat és jogszerű politikai véleményeket is cenzúrázzanak, amennyiben azokat politikailag ártalmasnak ítélték a Bizottság számára.
A vizsgálat szerint a választások előtt rendszeresen egyeztettek a platformokkal és baloldali civil szervezetekkel arról, milyen tartalmak nemkívánatosak a számukra.
Ennek részeként választási iránymutatásokat is kiadtak az európai uniós és a tagállami választások idején. A jelentés szerint ezek az elvárások konkrét beavatkozásokhoz vezettek, többek között Szlovákiában és Romániában is. A jelentés megállapítása szerint tíz év alatt a Bizottság olyan befolyást szerzett a globális online tér felett, amely már lehetővé teszi a saját hatalmát veszélyeztető narratívák széles körű elnyomását, ellehetetlenítését.
Az EB 2023-ra egy részletes útmutatást is kiadott a technológiai cégek számára olyan tartalmak moderálásához, amelyek önmagukban nem minősülnek jogsértőnek. Ide sorolták többek között az ún. „populista retorikát”, a kormány- vagy EU-kritikus tartalmakat, az elitellenes megszólalásokat, a politikai szatírát, a migránsellenesnek és iszlamofóbnak minősített véleményeket, a bevándorláskritikus érzelmeket, az LMBTIQ-ellenesnek minősített tartalmakat.
A jelentés szerint a folyamatot végig az európai szabályozók irányították, politikai eszközzé téve azt, különösen az Európai Bizottság politikai ellenfeleivel szemben.
A jelentés szerint mindez újabb példája annak, hogyan lépi túl az uniós szabályozás Európa határait, és miként befolyásolta a globális online nyilvánosságot is. Ugyanakkor az amerikai Képviselőház Igazságügyi Bizottságának talán leginkább figyelemreméltó megállapítása így hangzik: „A DSA 2023-as hatálybalépése óta az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a platformokra, hogy tartalmakat cenzúrázzanak a nemzeti választások előtt Szlovákiában, Hollandiában, Franciaországban, Moldovában, Romániában és Írországban, valamint a 2024. júniusi európai parlamenti választások előtt is. A bizottság részére átadott, nem nyilvános dokumentumok bemutatják, hogyan gyakorolt az Európai Bizottság rendszeres nyomást a platformokra az uniós tagállamok nemzeti választásai előtt annak érdekében, hogy hátrányos helyzetbe hozza a konzervatív vagy populista politikai pártokat.”
NZS/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
