Gyakorlatilag politikai cenzúrát alkalmazott az EU a közösségi oldalakon a 2010-es évek derekától – derül ki egy friss jelentésből. Az EU különböző szabályozási csomagokon (mint a DSA törvény is) keresztül kényszerítette a közösségi hálók tulajdonosait, hogy cenzúrázzák a tartalmakat. Mindezt persze dezinformációra hivatkozva tették. A belső levelezéseken és konkrét illetékesek leírásain alapuló jelentés szerint már az is dezinformációnak számított, ha valaki szerint csak két nem létezik. Sőt, az egyi k fő elv az volt, hogy ha felmerült egy adott tartalomnál, hogy esetleg sértheti az EU hiperérzékeny fanatizmusát, akkor rögtön törlésre vagy elrejtésre került a tartalom. Az uniós cenzúra fő zászlóvivői Thierry Breton (francia) és Vera Jourová (cseh) volt uniós biztosok voltak.
Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága (Committee on the Judiciary) átfogó jelentést tett közzé a külföldi cenzúra fenyegetéséről. A dokumentum mérföldkőnek számít a digitális szuverenitás nemzetközi vizsgálatában. A 2026. február 3-i jelentés címe: „A külföldi cenzúra fenyegetése”. A vizsgálat fő célja annak feltárása volt, hogyan hatnak a külföldi törvények az amerikai szólásszabadságra.
Ebben a jelentésben kapott főszerepet az EU. A jelentés készítői ugyanis bizonyítékokat találtak rá, hogy a közösségi oldalak befolyásolásában az EU nem szorítkozott saját területére – hanem érdekelt volt az amerikai hírfolyamok befolyásolására is.
A DSA az egyik legdurvább példa
A jelentés központi megállapítása szerint az online platformok globális működése miatt a helyi szabályozások határokon átívelő hatással bírnak. Különösen az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályát, a Digital Services Act-et (DSA) emelik ki. Ez a jogszabály közvetlen és rendszerszintű nyomást gyakorol az amerikai állampolgárok véleménynyilvánítására is. A bizottság szerint ez nem véletlen mellékhatás, hanem tudatos stratégia eredménye.
Az elemzés rámutat, hogy az Európai Bizottság egy évtizedes kampányt („decade-long campaign”) folytatott a technológiai óriások ellen. Ennek célja olyan tartalommoderációs elvek kikényszerítése volt, amelyek globálisan érvényesülnek. Ezek az elvek gyakran az amerikai alkotmány által védett beszédet is korlátozzák. A jelentés szerint az EU a szabályozási környezetet fegyverként használja a politikai narratívák kontrollálására.
A cenzúra mechanizmusai és az önkéntesség látszata
A cenzúra-gépezet kiépítése a 2010-es évek közepén indult el. A folyamat válaszreakció volt a politikai establishmentet érő populista kihívásokra (a választók a migrációs válság kitörésével kerültek először igazán szembe az uralkodó elittel – a szerk.). Kezdetben „önkéntes” magatartási kódexekkel operáltak, amelyek később kötelező erejűvé váltak. Ilyen volt a 2016-os gyűlöletbeszéd elleni és a 2018-as dezinformáció elleni kódex.
Bár a hivatalos kommunikáció párbeszédről szólt, a belső dokumentumok mást mutatnak. A Google belső levelezése szerint a vállalatok úgy érezték, „valójában nincs választásuk”. Prabhat Agarwal, a Bizottság egyik vezető tisztségviselője nyíltan beszélt a stratégiáról. Elismerte, hogy a kódexek célja kezdetben a platformok „hírnevének károsítása” (reputational damage) volt.
A cél az volt, hogy kikényszerítsék az együttműködést, amíg a törvényi háttér el nem készül. A szabályozási nyomás hatására a platformok az „overblocking” (túlzott tiltás) irányába mozdultak el. A német NetzDG törvény szemlélete vált uralkodóvá: „ha kétség merül fel, töröld”. Ez alapjaiban számolja fel a véleménynyilvánítás szabadságának vélelmét.
Renate Nikolay, a DG-Connect főigazgató-helyettese szerint a DSA-val a Bizottság „ellenőrzése alá vonta az ajánlórendszereket”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez még „nem elég”. A tisztviselő szerint tovább kell lépni a narratívák feletti teljesebb kontroll irányába.
Ez az átalakítás tette lehetővé az európai bürokrácia beavatkozását a globális eseményekbe.
Globális beavatkozások és amerikai érintettség
A digitális korban a tartalommoderáció elkerülhetetlenül globális méretű. A platformok számára technikailag fenntarthatatlan a tagállamonként eltérő szabályozás fenntartása. A VPN-használat (ez tetszőleges külföldi IP-cím mögé rejti a gépünket) miatt a lokális blokkolás amúgy is hatástalan lenne. Ezt a technikai kényszert használja ki az EU a saját standardjainak globális exportálására.
A jelentés konkrét példákat is említ a beavatkozásra.
2021 novemberében az Európai Bizottság közvetlenül sürgette a TikTokot bizonyos tartalmak eltávolítására. Ezek az amerikai gyermekoltási kampányokkal kapcsolatos kritikus hangok voltak. A bizottság tudományos vitákat minősített dezinformációnak, és követelte azok törlését.
A 2024-es amerikai választások során is történt beavatkozási kísérlet. Thierry Breton akkori biztos fenyegető levelet írt Elon Musknak egy Trump-interjú előtt. Breton a DSA-ra hivatkozva helyezett kilátásba szankciókat az X ellen. Azzal érvelt, hogy az amerikai elnökjelölt szavai „átgyűrűzhetnek” az EU területére is.
A YouTube visszaadta a Covid-oldás és – járványkritikus orvos, Igor Bukovský csatornáját – Donald Trump nyomása segíthetett a döntésben
Mélyfúrás: Szlovákia és a 2023-as választások
A jelentés kiemelt figyelmet szentel Szlovákiának, mint a cenzúra kísérleti terepének.
A 2023-as parlamenti választások előtt a platformokat politikai vélemények elfojtására kényszerítették. A vizsgálat szerint olyan nézeteket töröltek, amelyek a szlovák közbeszéd bevett részét képezték. A beavatkozás mértéke és módja precedensértékű volt.
A „gyűlöletbeszéd” fogalmát rendkívül tágan értelmezték. Ezzel legitim társadalmi és orvostudományi vitákban részt vevő állításokat némítottak el. A TikTok belső moderációs útmutatói konkrét listát tartalmaztak a tiltott üzenetekről. Ezek a kifejezések automatikusan moderálás alá estek.
A jelentés szerint szisztematikusan tiltották például a „Csak két nem létezik” mondatot. Hasonlóan jártak el a „A gyermekek nem lehetnek transzneműek” kijelentéssel is. Tiltólistára került a „Meg kell állítani a gyermekek szexualizálását” üzenet is. Szintén cenzúrázták azt a véleményt, miszerint „Az LMBTQI-ideológia veszélyt jelent Szlovákiára”.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a platformok maguk is elismerték ezen állítások legitimitását. Belső feljegyzések szerint ezek a mondatok „gyakoriak a szlovák politikai diskurzusban”. Az Európai Bizottság nyomására történő elfojtásuk így a választási folyamat torzítását jelentette.
Ez közvetlen beavatkozás volt a demokratikus versenybe.
Itt a bizonyíték a progresszív állami cenzúrára: Az előző kormányok több ezer Facebook-bejegyzés törlését kérvényezték
Ebben az időszakban Ľudovít Ódor volt a szlovák miniszterelnök, akit Zuzana Čaputová akkori államfő emelt a pozícióba. 2023. június 1-jén személyesen is találkozott Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel. Az nem derül ki, hogy cenzúráról tárgyaltak-e. A hivatalos sajtóhír szerit a „közös értékekről, szabadságról, jogállamiságról és Ukrajnáról” értekeztek.
Fontos azonban kiemelni, hogy az akkori ellenzék elleni progresszív és nyugati propaganda óriási méreteket öltött. A belföldi atlantista-progresszív kör odáig ment, de a PS mecénásaiból és kiszolgálóiból álló delegáció Brüsszelben az EU-t és a NATO-t külön kérte, hogy közvetlenül avatkozzanak be a Smer és a HLAS ellen. Ennek a delegációnak tagja volkt többek között Dávid Púchovský is, aki ma Ódor párttársának, Jaroslav Špišiaknak a képviselői asszisztense…
Szuverenista kormány a gyakorlatban a la Fico: A szlovák médiahatóság a szivárványos narratíva védelmében támadja a konzervatív influenszert
A romániai választások és a „Democracy Shield”
Románia esete a legfrissebb példája a beavatkozásnak. A 2024-es elnökválasztás első fordulóját a bíróság megsemmisítette. Az indoklás orosz beavatkozásra hivatkozott a TikTokon keresztül. A TikTok belső vizsgálata azonban cáfolta ezt az állítást.
A platform közölte a Bizottsággal: nem talált bizonyítékot a 25 000 fős koordinált hálózatra. A jelentések szerint a kampányt valójában egy másik román párt finanszírozta. Ennek ellenére a választást megismételték 2025 májusában. Ekkor már a „rendszer által preferált” jelölt nyert.
Körkép-vélemény:
A romániai helyzet kifejezetten elrettentő példa. Az történt ugyanis, hogy az egyik Brüsszel-párti liberális párt fizette a szélsőséges Georgescut támogató TikTok-kampányt. Az volt a tervük, hogy az ő jelöltjük jusson be a második fordulóba, ahol nyilván könnyűszerrel legyőzi majd Georgescut. Csakhogy Georgescu óriásit nyert, a román elit és a nyugati döntéshozók bepánikoltak. A titkosszolgálatok (ők a valódi hatalom képviselői Romániában) kreáltak egy nevetségesen átlátszó jelentést az orosz beavatkozásról, amire hivatkozva (csak az egy héttel későbbi parlamenti választások után persze) annulálták az elnökválasztás első fordulójának eredményét. 2025 tavaszán tartották a megismételt választásokat, de ott már nem is engedték indulni Georgescut.
A jövőbeli kockázatok közül kiemelkedik az Ursula von der Leyen által szorgalmazott „Democracy Shield”. Ez a kezdeményezés új központokat hoz létre a „demokratikus ellenálló-képesség” nevében. A módszer alapja az úgynevezett „pre-bunking” (előzetes cáfolat). Ez még a tartalom megjelenése előtt igyekszik semlegesíteni a kritikus hangokat.
A jelentés végkövetkeztetése szerint az európai cenzúra közvetlenül sérti az amerikai szuverenitást. A Szlovákiában és Romániában látott gyakorlatok globális tendenciát jeleznek. A technológiai eszközökkel végrehajtott extraterritoriális beavatkozás ma már képes választási eredmények torzítására. A bizottság szerint ez azonnali jogalkotási védelmi mechanizmusokat tesz szükségessé.
Kitört a botrány: A brit kormány beavatkozott a 2023-as szlovákiai választásokba a Progresívne Slovensko javára
Visszatér a cenzúra a Facebookra, progresszív bekötöttségű lapok és NGO-k jelentgetik a sajtót és politikusokat
Körkép.sk
Nyitókép forrása: TASR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
