Most még nem érdemes túladni a családi aranyon Tokár Géza2026. 02. 04., sze – 13:02
Sokat izgulhattak az elmúlt napokban a befektetők: előbb az egekbe kúszott az arany ára, aztán zuhanásnak indult. Több tényező is van egyszerre a jelenség hátterében.
Az arany (és az ezüst) meglehetősen hagyományos befektetői eszköznek számít: a közhiedelem szerint a legnagyobb bizonytalanság közepette is tartja az árát és nem lehet rajta veszíteni. Ehhez képest tavaly óriási áringadozást produkált a nemesfém, januárban pedig kicsúcsosodott a jelenség: a csúcsponton unciánként – ez nagyjából 31 grammnak felel meg – több, mint 5300 dollárt adtak érte.
Aztán az elmúlt héten hirtelen zuhanni kezdett az értéke 4600 dollárra, végül a sorok írása közben visszakúszott ötezer dollár alá. Az ingadozás azért is szokatlannak számít, mert a nemesfém korábban folyamatosan tartotta az árát, még 2024-ben is „csak” 1800-2000 dollárt ért unciánként. Több tényező miatt a befektetők képtelenek pontosan belőni az értékét, az ingadozás mögött elsősorban világpolitikai események állhatnak. Az ezüstről ugyan kevesebb szó esik, de a pár éve még unciánkénti huszonöt dolláros érték az árak felszökésénél átlépte a százat – hogy aztán a korrigáció miatt szintén visszaessen nyolcvan dollár közelébe.
Az egyik magyarázat szerint a hirtelen drágulás oka Donald Trump és az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépései. Trump különböző, de agresszivitásukban hasonló módszerekkel igyekszik szélesíteni az Egyesült Államok mozgáskörét: Grönland elfoglalásával fenyeget, nyomást gyakorol az amerikai központi jegybankra, kiszámíthatatlan módon vet ki vagy szüntet be vámtarifákat.
A bizonytalanság miatt a befektetők kezdik elveszíteni a hitüket a hagyományos megtakarítási és vagyontárolásra alkalmas eszközökben. Mivel pedig a befektetések rizikóssá váltak, felértékelődtek az aranyhoz és ezüsthöz hasonló eszközök, amelyek tartják az értéküket – a gyakorlatban pedig a megnövekedett kereslet miatt kilőtt az áruk.
A nemesfémek iránti érdeklődést felpezsdítette a fejlődő gazdaságok bankjainak üzletpolitikája is, Trump pénzügyi manőverei miatt ugyanis több nagy ország, köztük Kína és Törökország is igyekszik csökkenteni a dollár okozta függőségén.
A gyors drágulást követő ideiglenes visszaesésben valószínűleg szintén szerepe volt Trumpnak, Kevin Warsh jövőbeni Fed-elnök megnevezése ugyanis némileg megnyugtatta a piacokat. Warsh-ot a mérvadó körök jó közgazdásznak tartják, márpedig minél kevésbé konfliktuskeltő az amerikai gazdaságpolitika, annál bátrabban mernek a befektetők ismét részvényekbe és kötvényekbe fektetni. A szakértők a dollár erősödésére is számítanak, ami szintén segít megnyugtatni a befektetőket.
Érdekesség, hogy az arany árával párhuzamosan a Bitcoin is esett, egy nap alatt tizenöt hónapos minimumra zuhant – az elemzők a jelenséget szintén a nemzetközi helyzet elmérgesedésével magyarázzák.
Hosszú távon ugyanakkor valószínűsíthető a további drágulás a nemesfémek ára kapcsán. Egy vasárnapi, JP Morgan által közzétett elemzés szerint 2026 végéig további harminc százalékkal növekedhet az arany és ezüst ára, mivel a bizonytalan környezet továbbra is fennáll majd. Mindössze az árnövekedés üteme mérséklődik – pánikszerűen sem adni, sem pedig venni nem érdemes a nemesfémet.
Kapcsolódó cikkünk
Az arany ára hétfőn átlépte az unciánként 5000 dolláros lélektani határt a rekordot rekordra halmozó emelkedés során, elsősorban a jegybanki felvásárlásoknak, valamint a piaci bizonytalanságok közepette hagyományosan betöltött befektetési menedék szerepének köszönhetően.
A spot jegyzés közép-európai idő szerint reggel öt órakor unciánként 5073,73 dolláron állt 1,73 százalékos emelkedéssel. A legmagasabb elért jegyzés hétfőn addig 5093,15 dollár volt.
Az arany ára 64 százalékkal emelkedett 2025-ben, az idén pedig eddig több mint 17 százalékos pluszban jár.
Az emelkedést a befektetési menedékként szolgáló eszközök iránti magas kereslet, az amerikai monetáris enyhítés, a jegybanki vásárlások és a tőzsdén jegyzett alapokba (ETF) irányuló rekordösszegű tőkebeáramlás támasztotta alá. Kiemelt szerepet játszik az áremelkedésben, hogy Kína decemberben már sorban a 14. hónapban folytatta aranyvásárlásait.
A többi nemesfém ára is rekordközelben mozog. Az ezüst hétfőn 4,57 százalékkal 107,65 dollárra ugrott unciánként, miután 108,60 dolláros rekordot ért el. A platina 3,26 százalékkal 2857,41 dollárra, a palládium 3,2 százalékkal 2074,40 dollárra emelkedett.
Az ezüst ára pénteken lépte át első alkalommal a 100 dolláros szintet, folytatva a tavalyi 147 százalékos emelkedést. Az ezüst esetében az áremelkedést a befektetési menedék iránti magas igény mellett a fém egyes fejlett technológiai ágazatokban nyersanyagként betöltött kulcsszerepe is támogatja.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
