Alig szabadult meg az Európai Unió az orosz energiafüggőség béklyójától, máris egy új, stratégiai kockázatot jelentő helyzetben találta magát. A Fehér Ház Grönland státuszát érintő fenyegetései miatt Brüsszel kénytelen felülvizsgálni az amerikai cseppfolyósított gáztól (LNG) való függőségét. Jelenleg az Egyesült Államok vált Európa első számú gázellátójává, miközben az orosz szállítások fokozatosan megszűnnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy Washington bármikor átirányíthatja a szállítmányokat más piacokra.
Az orosz vezetékes gáz, amely egykor az európai import közel felét tette ki, mára drasztikusan visszaszorult (pedig azt nem nagyon lehet átirányítani…). Bár néhány közép-európai ország – köztük Magyarország – átmeneti mentességet élvez, az EU a tizenkilencedik szankciós csomag részeként 2027. január 1-től teljes importtilalmat tervez. A kieső orosz mennyiséget nagyrészt amerikai LNG-vel pótolták, ami azonban újfajta kiszolgáltatottságot teremtett a kontinens számára.
Az amerikai gázpiac ugyanis alapvetően különbözik a korábbi orosz modelltől: az LNG globális árucikk, amely könnyen eladható a fizetőképesebb ázsiai piacokon is. Ez a rugalmasság azt jelenti, hogy az amerikai készletek kisebb ingadozása is felerősödve jelentkezik az európai árakban. Washington így jelentős nyomásgyakorlási eszközhöz jutott Európával szemben az energiabiztonság terén.
Ez a probléma nem lehet új a brüsszeli bürokraták számára, a szakértők éve óta figyelmeztetik rá az illetékeseket – akiket viszont mindez nem nagyon érdekelte.
Politikai feszültségek és új doktrínák
A Trump-kormányzat új gazdaságpolitikája, amit az európaiak „Donroe-doktrínaként” emlegetnek, már nem szövetségesként, hanem egyszerű piacként tekint Európára. Az elnök korábban agresszíven szorgalmazta az amerikai energiaexportot, miközben egyoldalú vámokkal sújtotta volna az európai termékeket. A Dániához tartozó Grönland annektálásával kapcsolatos washingtoni retorika azonban végképp lépéskényszerbe hozta az európai döntéshozókat.
Dan Jørgensen energiaügyi biztos egy január végi sajtótájékoztatón egyértelművé tette az uniós irányváltást. Kijelentette, hogy bár Európa nem akarja teljesen elvágni az amerikai szálakat, új stratégiai lehetőségeket kell találnia. A biztos szerint a felülvizsgálatot a feszült viszony és a Grönland elleni erőszak alkalmazásának lehetősége indokolta.
Jørgensen két nappal azután tette ezt a kijelentést, hogy a vétójogot szabályellenesen megkerülve keresztverték minősített többséggel az orosz gáz 2027-es kitiltását. Robert Fico szlovák kormányfő meg is jegyezte, hogy Jørgensen alkalmasságát a tagállamoknak meg kellene vitatni.
Alternatívák keresése a globális piacon
Az unió most olyan potenciális exportőrök felé nyitna, mint Kanada, Katar és Algéria. A diverzifikációra égető szükség van, hiszen 2025-re az amerikai LNG aránya az európai importban elérte a 60 százalékot. Ez a teljes uniós gázellátás – beleértve a hazai termelést és a vezetékes importot is – mintegy negyedét teszi ki.
Van azonban pár bökkenő. Kanada az USA hallgatólagos vagy direkt engedélye nélkül nem tud LNG-t szállítani, mert túl közel van az USA-hoz, számolnia kell retorziókkal. A katari szállítások megállítására elég egy újabb iráni vagy izraeli konfliktus, amit az USA esetleg eszkalál, és Európa ott lesz ahol a part szakad. Algériából pedig nem lehet akkora tételben importálni, mint arra Európának szüksége lenne.
Európa múltbéli és azóta is ismételt rossz döntései miatt olyan helyzetbe manőverezte magát, amit nem tud nem tud megoldani. Ez egy csapdahelyzet. Minden más csak politikai nyilatkozat, mint Jørgensené. Persze, a drágább vagy nehezebben hozzáférhető LNG árát nem a Jørgensen-félék fizetik majd meg…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva/illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
