A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) szervezésében január 29-én újraindult a korábbi nagy sikerű sajtófórum. Az első alkalmon Dobszay János, a HVG lapszerkesztője és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa voltak a beszélgetőpartnerek. Az estnek, amelyet Vágvölgyi Gergely moderált, a budapesti Café Francesco adott otthont. A vitaesteket havi rendszerességgel szervezik meg a jövőben.
A rendezvény célja, hogy a kortárs közbeszéd színvonalát meghaladó módon tárja fel a közélet állapotát, a bel- és világpolitikai eseményeket, azokról a résztvevők magas nívójú vitát folytassanak, amelyben kiemelt szempontként jelenik meg az Egyház társadalmi tanítása.
A mai magyar katolikus egyház helyzetéről is beszéltek az újságírók, akárcsak arról, hogy az a jelenség, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a Z generáció egyre több tagja érdeklődik a Katolikus Egyház és a katolikus tanítás iránt, mennyire figyelhető meg Magyarországon is tendenciaként.
A közbeszéd állapotával kapcsolatosan a politológus végzettségű Vágvölgyi Gergely –aki a Duna TV műsorvezetője – előbb XIV. Leó pápa üzenetéből idézett, amelyet a Francia Katolikus Médiaszövetségnek küldött a 29. alkalommal, január 21–23. között Lourdes-ban megrendezett Szalézi Szent Ferenc-napokra. Majd felolvasott egy részt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) újévi üzenetéből, amely Keresztény buzdítás a közbeszéd megtisztításáért címmel jelent meg.
A HVG lapszerkesztője nem tartja a közbeszédhez illőnek a trágárságot, de úgy véli, az újságíró nyugodtan lehet szubjektív, indulatai is lehetnek – mindennek azonban véleményként kell megjelennie, a hírtől határozottan elkülönülve.
Konzervatívként Szilvay Gergely is hajlamos a hanyatlás mellett letenni a voksát, de mégsem tartja tragikusnak a mai közbeszédet. Úgy gondolja, hogy túlzottan ápolunk egy értelmiségi ethoszt, amely a valóságban sokkal kevésbé létezik. Például az értelmiségiek is jórészt indulatból szavaznak tapasztalatai szerint.
Arról is beszélt a Mandiner főmunkatársa, hogy a magánblogján, amelyen főképp az általa szeretett elmélkedős írásokat osztja meg, az a bejegyzése érte el a legnagyobb nézettséget, amelyben valakit vérebnek nevezett, amikor felhúzta magát. A kormánypárti politikusok is azzal szokták indokolni a nekünk többnyire fröcsögésnek ható, negatív kampányt (politológiai megnevezése egyébként szembesítő kampány), hogy ezzel több embert lehet megszólítani.
A magyar egyház helyzetére áttérve természetszerűleg a népszámlálási adatok kerültek fókuszba, aminek legismertebb példája, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest egymillióval kevesebben vallották magukat katolikusnak. Dobszay János szerint ebben egyrészt az elköteleződés általános hiánya tükröződik vissza, másrészt az egyházak politikával való túlzott összefonódása is hiteltelenítő sokak szemében.
Szilvay Gergely úgy véli, inkább egészséges, ha az állam és az egyház együtt tud működni. A pénzügyi függetlenségről pedig úgy tartja, olyan értelemben, hogy a hívek tartsák el az egyházat, a régi időkben sem volt független az egyház, kegyuraktól, illetve a saját föld- és egyéb tulajdonaiból származó bevételtől függött.
Fotó: Lambert Attila
Agonás Szonja/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
