Berlin és Párizs új korszakot nyithat az Európai Unió történetében. A német kormány hivatalosan is megnyitotta a vitát egy kétsebességes Európai Unió létrehozásáról, amelyben egy szűk, gazdaságilag és politikailag erős „mag” gyorsabban haladna előre a stratégiai integrációban, megkerülve a döntéshozatalt rendszeresen blokkoló tagállamokat.
A kezdeményezést a német pénzügyminiszter, Lars Klingbeil védelmébe vette, hangsúlyozva: „eljött az idő”, hogy azok az országok, amelyek készek és képesek a mélyebb együttműködésre, ne legyenek tovább az egyhangúság csapdájában. A javaslat mögé már felsorakozott Franciaország is.
A tervezett „belső körben” az Európai Unió hat legnagyobb gazdasága kapna helyet:
Ez a mag az uniós GDP döntő részét adja, és Berlin szerint képes lenne gyors, hatékony döntéshozatalra olyan területeken, ahol az EU egészét jelenleg belső viták és vétók bénítják meg.
A német–francia tengely szerint az Európai Unió egyre kevésbé versenyképes a globális térben. A geopolitikai feszültségek, az amerikai–kínai gazdasági rivalizálás, az ellátási láncok sérülékenysége és a vámháborúk fenyegetése mind olyan kihívások, amelyek gyors reakciókat igényelnek.
Berlin úgy látja: ha az EU nem képes időben cselekedni, akkor gazdasági, technológiai és geopolitikai értelemben is lemarad.
A javaslat egy ambiciózus, négy elemre épülő programot vázol fel:
Célja az európai vállalkozások — különösen startupok és növekedési fázisban lévő cégek — jobb hozzáférése a tőkéhez. Klingbeil szerint ezek a vállalatok az európai innováció motorjai, de jelenleg alulfinanszírozottak.
2. Az euró globális szerepének megerősítése
Berlin csökkentené a bürokráciát, egyszerűsítené a szabályozást, és megerősítené az európai fizetési rendszerek szuverenitását. A cél: az euró váljon valódi „biztonságos menedékké” a globális pénzügyi rendszerben.
A német kormány szorosabb katonai együttműködést és a védelmi kiadások prioritássá tételét sürgeti az EU jövőbeli költségvetésében. Ez de facto egy európai védelmi unió irányába tett lépés.
Különösen a ritkaföldfémek és stratégiai ásványok terén csökkentenék az Európa Kína-függőségét, saját forrásokra és megbízható partnerekre támaszkodva.
Berlin és Párizs üzenete egyértelmű: ha nem minden tagállam hajlandó ugyanazzal a tempóval haladni, az európai „mag” akkor is előre megy. Ez azonban komoly kérdéseket vet fel az uniós kohézióról, a kisebb és perifériás országok szerepéről, valamint arról, hogy az EU egysége mennyire maradhat meg egy többsebességes struktúrában.
A vita most indul igazán — és könnyen lehet, hogy az Európai Unió jövője ezen a törésvonalon dől el.
SITA
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
