Az Európai Unióban egyre komolyabb aggodalmak fogalmazódnak meg amiatt, hogy az orosz energiahordozóktól való elszakadás után a kontinens túlságosan az Egyesült Államokból érkező cseppfolyósított földgázra (LNG) válhat ráutalttá. A figyelmeztetést Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa fogalmazta meg.
Jörgensen szerint valós a veszélye annak, hogy Európa „egy függőséget egy másikkal cserél fel”, miközben az unió célja éppen az lenne, hogy hosszú távon stabil, kiszámítható és geopolitikailag kevésbé kockázatos energiaellátást alakítson ki. A biztos szavai különösen annak fényében nyernek súlyt, hogy a tavalyi évben az EU LNG-importjának csaknem 60 százaléka az Egyesült Államokból érkezett.
Az aggodalmakat tovább erősítették Donald Trump korábbi kijelentései és fenyegetései Grönland megszerzésével kapcsolatban, amelyek rávilágítottak arra, milyen gyorsan válhat az energiapolitika geopolitikai nyomásgyakorlás eszközévé. Brüsszelben attól tartanak, hogy egy túlságosan egyoldalú energiafüggőség kiszolgáltatottá teheti az EU-t az amerikai belpolitikai fordulatoknak is.
Az Európai Bizottság – Jörgensen tájékoztatása szerint – már aktívan keresi az alternatív beszerzési forrásokat. A lehetséges partnerek között szerepel Kanada, Katar, valamint Észak-Afrika több országa is, amelyek képesek lennének növelni LNG- és gázszállításaikat az uniós piacra.
A diverzifikáció azonban kényes politikai egyensúlyozást igényel. Brüsszelben attól tartanak, hogy az amerikai LNG-től való látványos eltávolodás feszültséget kelthet Washingtonban, különösen Donald Trump esetleges visszatérése esetén.
Az EU és az Egyesült Államok között tavaly megkötött kereskedelmi megállapodás fontos eleme volt az energiahordozók vásárlására tett vállalás. Ennek értelmében a 27 tagállam jelezte: az uniós vállalatok a következő három évben összesen 750 milliárd dollár értékben kívánnak amerikai energiát vásárolni. Ez az ígéret kulcsszerepet játszott az egyezség létrejöttében.
A 2024-es adatok szerint az EU legnagyobb földgázszállítója Norvégia volt, 33 százalékos részesedéssel. Oroszország a második helyre szorult vissza 19 százalékkal, míg az Egyesült Államok 16,5 százalékos arányt képviselt a teljes gázimporton belül.
Összességében az Európai Unió tavaly 273 milliárd köbméter gázt importált, ebből 100 milliárd köbméter LNG formájában érkezett. A számok jól mutatják: az orosz gáz háttérbe szorítása sikeres, ám az új energiaegyensúly kialakítása még korántsem tekinthető lezárt folyamatnak.
Körkép.sk, teraz.sk, ČTK
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
