A Magyar Szövetség egyre közelebb sodródik a progresszív ellenzékhez. A politikai alibit ehhez a Beneš-dekrétumok kérdése szolgáltatta. Tény, hogy a kormánypártok durván túlreagálták a PS novemberi provokációját, ám az is tény, hogy a Magyar Szövetség gyakorlatilag semmit nem tett az eszkaláció elkerülése érdekében. Ennek a politikának a folytatását láthatjuk januárban is, csak markánsabban. Gubík László a minap a sajtónak azt nyilatkozta, hogy „okafogyottnak látja a kommunikációt” a kormánypártokkal, a magyar párt nem fog nyitni feléjük. A kijelentés azért is érdekes, mert állítólag sürgős egzisztenciális kérdésről van szó – a kormány pedig egy ideig még marad a helyén, ahogy az ellenzék sem lesz döntési pozícióban. A sorok között felmerülő kérdés az, hogy a Magyar Szövetség vajon megoldást keres, vagy csak témát akar, amivel igazolhatja konzervatív választói előtt a progresszív, háborúpárti ellenzékkel való együttműködést.
Gubík László januárban több szlovák médiumban is szerepelt, azon kívül többször megszólalt magyar közegben. Érdemes a legfontosabb kijelentéseit idézni.
A Teraz Takto emlékezetes adásában azt mondta:
„Azokkal a politikai pártokkal működünk együtt és azokkal a politikusokkal, akikkel lehet. (…) A jogbiztonság kérdésében a partnerünk volt és még mindig a partnerünk a Progresívne Slovensko”
Nem sokkal később a SITA hírügynökségnek adott interjújában Gubík megerősítette a progresszívekkel való együttműködés kereteit:
„Ha a klasszikus kisebbségi kérdéseket vesszük alapul, akkor úgy tűnik, hogy talán csak az ellenzéki pártokkal lehet együttműködni”
fogalmazott.
Még konkrétabb volt a Markíza stúdiójában, ahol úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok „rácsapták az ajtót” a közös együttműködésre. Mikor a műsorvezető azt kérdezte, hogy a történtek után elutasítja-e a közös kormányzás lehetőségét a kormánypártokkal, így felelt:
„Erről most nem nyilatkoznék, de már majdnem becsapták az ajtót”
mondta, majd nem sokkal később azt magyarázta a magyar párt nem engedheti meg, hogy becsapja az ajtót,. Azt a Smer tette. Magyarul: a Magyar Szövetség hagyja, hogy a kormánypártok és a magyar párt kapcsolata leépüljön.
Gubík az erre vonatkozó műsorvezetői kérdésre el is ismerte, hogy a Beneš-dekrétumok ügyének kirobbanása óta nem kommunikáltak a kormánypártokkal, csak megküldtek egy meghívót a parlamenti pártoknak decemberben egy kerekasztalbeszélgetésre, amire a Smertől nem érkezett válasz.
Érdemes feltenni a kérdést, hogy tekintettel a súlyos belpolitikai megosztottságra, mennyi esély volt arra, hogy a Smer majd a 3-4 százalékos Magyar Szövetség első hívására hajlandó lesz egy asztalhoz ülni az ellenzékkel. Egy ilyen találkozó tető alá hozása még Peter Pellegrini államfőnek is kihívás. A politikai realitások mellőzése mintha szándékos volna, a magyar párt pedig megelégedett az ellenzékkel való kommunikációval – amely viszont nincs döntési pozícióban.
Néhány nappal ezelőtt zajlott a Beneš-dekrétumoktól szóló konferencia is Dunaszerdahelyen. Ott Gubík László többek között azt mondta:
„A mostani kormánypártok erkölcsileg és politikailag is leszerepeltek a partnerségi teszten”
fogalmazott a parlamenten kívüli Magyar Szövetség elnöke.
Ma már a Magyar Szövetség úgy nyilatkozik, hogy a történelmi bocsánatkérésig akarja vinni a Beneš-dekrétumok ügyét. A kérdés az, hogy van-e ennek politikai realitása.
Amikor nem a műsorvezető bukik meg – szlovák reakciók Gubík László szereplésére és amit ez a Magyar Szövetség jövőjéről elárul
Na, de mit kínál a PS?
Érdemes kitérni arra is, hogy mit kínál a Beneš-dekrétumok ügyében az ellenzék. Ha a Magyar Szövetség valóban azt akarja elérni, hogy a szlovák állam kérjen bocsánatot a hontalanság éveinek tragédiáiért, tény, hogy ahhoz partnerekre van szüksége. És itt van a bökkenő: az ellenzék nem egységes sem a Beneš-dekrétumok sem a magyar kisebbség kérdését illetően.
A lavinát a PS novemberi, komáromi régiós látogatása indította el, ahol elfogadtak egy határozatot, amit a magyar párt a magyar kisebbség jogai melletti kiállásként értelmezett. Ez volt az a hivatkozási alap, amivel elkezdődött a PS és a Magyar Szövetség násztánca.
Csakhogy a határozat a valóságban semmi többet nem tartalmazott annál, amit az I. Fico-kormány 2007-ben elfogadott. Sőt, a PS nem vállalta fel, hogy ő majd kormánypozícióban rendezi a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos vitás ügyeket. Csak a jelenlegi kormányt szólította fel ennek elvégzésére – mert tudta, hogy azzal éket verhet a magyar és szlovák kormány közé.
A PS azóta sem tett semmilyen vállalást Beneš-ügyben. Emlegetik ugyan a földelkobzások leállítását, ám azt még a magyar párt is elismeri, hogy a földelkobzások jelenleg elsősorban szlovák és nem magyar embereket sújtanak.
A PS ugyanakkor támogatja a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért fél éves börtönbüntetést kiróvó Btk-módosítás eltörlését. Ez szép és jó, csakhogy nem jelent többet, mint a 2025 novemberi állapothoz való visszatérést.
A történelmi bocsánatkérés politikai markering szempontjából jól hangzik, ám a Magyar Szövetség elfelejti, hogy a magyar párttal való együttműködés kérdésében az ellenzék sem egységes. Az SaS és a Demokrati is azt várja el, hogy a Magyar Szövetség teljesen magáévá tegye az ő Brüsszel-párti, Ukrajna-párti (értsd: háborúpárti) álláspontjukat.
Vagyis bármilyen előrelépés Beneš-ügyben magával hozhatja, hogy a Magyar Szövetség háború, a kontinens eladósítása, fegyverkezés, vétójog, LMBTQ-agenda és visegrádi kapcsolatok kérdésében alárendeli magát az ellenzéknek.
Nem biztos, hogy a Magyar Szövetség nem kötelezné el magát
Nem biztos, hogy a Gubík László erre nem hajlandó. December 16-i szereplése az ellenzék pódiumán ukrán és szivárványos zászlók előtt történt, és a „maffiakormány” leváltását követelő rigmusok kíséretében. Ráadásul, a közös szereplések nem a Magyar Szövetség vonakodása, hanem a progresszív választók méltatlankodása miatt szakadt meg.
Ők ugyanis nem díjazták az Orbán-kormány emberének tartott Gubík felvételét az ellenzéki klubba. Azóta a PS óvatosabban közelít az együttműködés kérdéséhez.
Maga Ľudovít Ódor, a PS EP-képviselő a HVG-nek adott interjújában magyarázta el, hogy a Magyar Szövetség átcsábítása az ellenzéki oldalra a kormánypártokat gyengíti. Vagyis szó sincs jogorvoslati kérdésekről – csak kőkemény politikáról és rideg szavazatmennyiségekről.
Ódor azt is mondta, hogy valamiféle együttműködési megállapodást kötnének a Magyar Szövetséggel. De nem mondott konkrétumokat. Sőt, nem említette a Beneš-dekrétumokat sem ezzel kapcsolatban, holott az egész interjú apropója a Beneš-ügy volt.
Látható, hogy nehezen feloldható ellentmondások teszik olvashatatlanná a Magyar Szövetség valódi szándékait. A politikai realitások nincsenek összhangban a párt vállalt céljaival.
Mintha csak hátradőlne, és passzív módon azt várná, hogy valamelyik nagy szlovák párt majd meglássa benne a politikai eszközt és felkarolja, ahelyett, hogy proaktív módon elébe ment volna a problémáknak.
Fontos kiemelni, hogy a magyar közösség nem lett erősebb a történtek után, még ha a politikai pótcselekvés más érzetet is kelt. Az államfő nemzetiségi tanácsadója már nem magyar (Forró lemondott), a magyar párt kapcsolata a tényleges döntéshozókkal elhidegült, a Kultminor támogatásait visszaélések és okirathamisítási botrány árnyékolják be, a szlovák-magyar kormányközi kapcsolatok feszültté váltak. Gyakorlatilag úgy vette a nyakába az elmúlt harminc év legnehezebb témáját a magyar politikum, hogy nincs valódi adu a kezében. Mindezt valószínűleg politikai pontszerzés céljából tette.
A politika természetéből fakadóan sokan örülnek a közösséget sújtó, de a politikusoknak reflektorfényt biztosító feszültségnek. Nyugati lapok írnak a felvidéki magyarokról, az Európai Parlament foglalkozik a témával. Felvidéki szakértők és politikusok neveit írja le az EUObserver és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Szlovákiában pedig egymást érik a kerekasztalbeszélgetések és konferenciák a témában. De ha a sok mozgás mögé nézünk, azt látni, hogy a felvidéki magyarok csak azért váltak érdekessé nyugaton, mert a Beneš-ügyön keresztül szét lehet feszíteni a magyar és szlovák kormányközi szövetséget.
Gubík nem működik – és ezt már a számok, a szövetségesek és a választók is jelzik
Körkép.sk
Nyitókép forrása: A Magyar Szövetség hivatalos facebook-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
