Egy politikai párt sorsát mindig az első számú vezető határozza meg. Nem a logó, nem a program, nem a Facebook-posztok. Az elnök az, aki vagy hitelt ad a pártnak, vagy elhasználja azt. A Magyar Szövetség ma egyértelműen a második forgatókönyvet éli. Gubík László vezetésével a párt nem erősödik, hanem zsugorodik. Nem vitákban, nem ellenszélben, hanem saját döntései következtében.
Tizenhat hónap telt el Gubík László pártelnökké választása óta. Ez már nem türelmi idő, hanem mérlegelhető politikai ciklus. És a mérleg egyik serpenyőjében sincsenek eredmények. Van viszont megosztottság, hitelvesztés és stratégiai tévút.
Meddig lehet megvezetni a választót az „ügyek mentén politizálás” illúziójával?
A Beneš-dekrétumok ügye ideális alkalom lett volna arra, hogy a Magyar Szövetség visszanyúljon ahhoz, amiért egyáltalán létezik: a közösségi érdekképviselethez. Miközben választóit is mobilizálni tudja. Ehelyett az ügyet sikerült egy olyan politikai játszmába beágyazni, amely nem a magyar közösségről, hanem a szlovák ellenzéki térfél belharcairól szólt. A pártvezetés azt hitte, hogy a progresszív oldalhoz való látványos közeledés politikai hozamot termel. Nem termelt. Elégette a maradék bizalmat is. A régi MKP-s szavazók bizalmát Gubík László iránt.
Amikor nem a műsorvezető bukik meg – szlovák reakciók Gubík László szereplésére és amit ez a Magyar Szövetség jövőjéről elárul
A számok makacs dolgok. Az IPSOS legújabb felmérése, 2026 januári számai szerint a Magyar Szövetség támogatottsága nemhogy nem nőtt, hanem csökkent. Kevesebben szavaznának ma Gubík pártjára, mint a Beneš-ügy előtt. És ha ez nem lenne elég, mindezt úgy, hogy a Progresszív Szlovákia, mely a témával előjött, egy hónap alatt szintén gyengült. 2,9 százalékkal, aminek a legjobban a Smerben örülnek. A tanulság világos: a progresszívek nem húzták fel a magyar pártot – a magyar párt húzta le saját magát. Gubík László szereplései a liberális sajtóban és az ellenzék kormányellenes tüntetésén pedig a PS-t is megakasztotta.
Igen, Gubík médiális szereplései különösen sokat ártottak. Szlovák nyelvű interjúi nemhogy áttörést nem hoztak, hanem politikai karantént eredményeztek. Szinte mindenhol. A pártelnök maga ismerte el, hogy a kormányoldal, azaz a Smer, a Hlas és az SNS, valamint a Republika, egyszóval a patrióta, szuverenista oldal becsapta az ajtót a Magyar Szövetség előtt.
Gubík Denník N-es interjúja után az SaS is elfordult a magyar párttól, a PS környezete lehűlt, és Michal Šimečka, aki korábban még színpadra hívta, ma már nem is számol a Magyar Szövetséggel. Ez nem taktikai hiba, hanem politikai elszigetelődés. Ehhez jöttek, afféle megerősítésként az IPSOS januári számai is, melyek csökkenést és alig 3,7 százalékos népszerűséget jeleznek a (vicc)pártnak.
Gubík ennek ellenére továbbra is a PS-t nevezi meg első számú partnerként, miközben a kormányoldalt – Smer, Hlas, SNS – politikailag leírja. Ez önmagában is abszurd. A felvidéki magyar politika története ugyanis egy dolgot bizonyít: jogokat nem (alig 200 fős) tüntetéseken, vagy belterjes konferenciákon, hanem kormányzati tárgyalásokon lehet kiharcolni. A PS-nek viszont nem a magyar ügy a célja, hanem a kormány leváltása és a magyar szavazatok megszerzése. Ezt Ódor Lajos maga mondta ki: a cél a Magyar Szövetség áthúzása az ellenzéki oldalra.
Igen, a progresszív politika közben eljátssza a kisebbségvédő szerepét, hogy Gubík számára indokot szolgáltasson, de ez puszta díszlet. A valódi cél a szuverenitás gyengítése, a nemzetállami döntéshozatal kiüresítése. Ebben a konstrukcióban a magyar közösség nem partner, hanem eszköz. És Gubík ebbe az eszközszerepbe sétált bele – önként.
Személyes stílusa mindezt tovább súlyosbítja. Arrogáns, pökhendi fellépés, önelégült mosoly, vitaképtelen kommunikáció. Nemcsak politikai ellenfelek, hanem saját választók is elutasítják. A közösségi reakciók nem véletlenek, hanem ösztönös válaszok egy vezetői alkalmatlanságra.
Nem véletlen az sem, hogy Gyimesi György politikai öngyilkosságnak nevezte a Beneš-dekrétumok ügyének kezelését. Lehet vitatni Gyimesi stílusát, de a diagnózis pontos: a Magyar Szövetség csapdába sétált, és közben elidegenítette saját, jellemzően konzervatív szavazótáborát. A hétezer aláírás a Beneš-petíció alatt egy ilyen ügyben nem érdektelenséget, hanem hiteltelenséget jelez.
Beneš-ügy: A PS már szabadulna a magyar témától, a Magyar Szövetség karanténban, Gubík toporzékol
Gubík László közben alig másfél év alatt eurómilliomossá vált, legalábbis a hozzá közelálló civil szervezetek magyarországi állami támogatásai alapján, miközben ő maga egyetlen választáson sem mérette meg magát. Legitimitását 77 kongresszusi szavazat adja, akik a tisztújítás második fordulójában megválasztották. Gubík, amikor valódi politikai kockázat merül fel – például megyeelnöki jelöltség Nyitra megyében –, hátralép, vagy Dominikán nyaral. Felelősséget ugyanis nem szeret vállalni, csak tetszelegni a kamerák előtt és közben számolni a zsetont. Körülötte sorra hullanak ki a korábbi szövetségesek, vagy kirúgják, vagy maguktól hagyják el a süllyedő hajót.. Ez már nem belső vita, hanem vezetési kudarc.
Gubík progresszív átállásának margójára: A Magyar Szövetség fél év alatt 20 százalék alá rántja a PS-t
A Magyar Szövetség ma, 16 hónappal a tisztújítás után, egy hónappal a Beneš-dekrétumok kérdésének megnyitását követően nem erőt képvisel, hanem problémát.
Miközben nem a közösség fogyott el, hanem a vezető hitelessége. És amíg ez nem változik, addig minden kampány, minden nagyívű megszólalás csak egy dolgot szolgál: Gubík László orosz rulettjét – a párt rovására.
Ez pedig nem stratégia.
Ez zsákutca, melynek fala vészesen közeleg.
Király Zsolt
Nyitókép forrása: Fb, GL oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
