Az Oxfam „Takers, Not Makers” című, a Davos 2025 fórumra időzített jelentése kijózanító képet fest a globális gazdaságról. A dokumentum fő megállapítása szerint a leggazdagabb 12 ember vagyona mára meghaladja az emberiség szegényebb felének teljes vagyonát. A milliárdosok összvagyona tavaly kétbillió dollárral nőtt, ami jelentős gyorsulást mutat a korábbi évekhez képest. Ez a szakadék 2020 óta folyamatosan és drasztikusan mélyül.
Tavaly 204 új dollármilliárdos bukkant fel, amit az AI-robbanás és a kedvező politikai környezet segített. A jelentés ezt a trendet részben Donald Trump adócsökkentéseinek és a monopóliumok lazább ellenőrzésének tulajdonítja. A gazdasági elit politikai befolyása ezzel párhuzamosan aggasztó méreteket ölt.
Egy milliárdosnak ma négyezerszer nagyobb esélye van politikai tisztséget betölteni, mint egy átlagpolgárnak.
Elon Musk vagyona időközben átlépte az 500 milliárd dollárt, miközben a média feletti kontroll is egyre inkább koncentrálódik. A legnagyobb médiacégek felét ma már olyan szupergazdagok birtokolják, mint Jeff Bezos vagy maga Musk. Ez a tulajdonosi szerkezet tovább erősíti az ultragazdagok társadalmi befolyását és érdekérvényesítő képességét.
Örökölt vagyon és piaci erőfölény
Az Oxfam határozottan vitatja azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy ezek a vagyonok pusztán innovációból születtek volna. A legvagyonosabbak javainak mintegy 70 százaléka öröklésből, monopolhelyzetből vagy politikai kapcsolatokból származik. 2023-ban fordult elő először, hogy több új milliárdos szerezte vagyonát öröklés, mint saját vállalkozás útján. Ez a folyamat hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A globális szegénység szintje eközben alig változott az 1990-es évek óta, ami jelzi a rendszer hibáit. A Világbank adatai szerint az egyenlőtlenség célzott csökkentése háromszor gyorsabban számolná fel a szegénységet, mint a puszta gazdasági növekedés.
A jelenlegi mechanizmusok azonban a vagyont továbbra is a globális Észak országaiban tartják.
A közép-európai összeszerelő-üzemek csapdája
Szlovákia és a V4-ek számára különösen húsbavágó a jelentés gazdaságszerkezeti kritikája. Régiónk modellje erősen függ a külföldi tőkétől és az összeszerelő-üzemektől, ami sebezhetővé tesz minket. Ez a rendszer „modern gyarmatosításként” is értelmezhető, ahol a profit külföldre vándorol, a bérek pedig alacsonyak maradnak. Az alacsony adókkal való versenyzés pedig szükségszerűen gyengíti a hazai közszolgáltatásokat.
A kiutat a nemzetközi adószabályok radikális reformja és a munkavállalói jogok megerősítése jelentené. A GDP-növekedés önmagában nem javítja automatikusan az életszínvonalat, ha a megtermelt haszon nagy része elszivárog az országból. A probléma nem az erőforrások hiánya, hanem azok rendszerszinten igazságtalan elosztása.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Oxfam
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
