Amikor az ember nyolc hónapot csak azért dolgozik egy évben, hogy az adót ki tudja fizetni, akkor a kés már a csontig ért – szögezte le egy férfi azon a lakossági fórumon, amelyet Antal Árpád polgármester kedden délután tartott az adóemelések ügyében. A háromórás beszélgetésen majdnem százan vettek részt, és mindenki elégedetlen volt azokkal a kormányzati és önkormányzati döntésekkel, amelyek még jobban leszegényítik a lakosságot.
Alacsony adó legyen, vagy fejlesztés?
A sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálloda konferenciatermében lezajlott fórum elején Antal Árpád ismertette a város költségvetését, elmondta, hogy milyen forrásokból jön a pénz és mire költik el, és újból megismételte, hogy a természetes személyek lakás- és telekadója a növelések ellenére is a lehető legalacsonyabb szinten maradt, de a magas autóadókkal és a parkolási díjakkal együtt is kisebb az átlagos sepsiszentgyörgyi adókosár, mint a brassói (642 lej az 1127-hez képest), ráadásul az itt élők több kedvezményben részesülnek, és fejenként több európai uniós támogatást is kapnak (csak a helyreállítási alapból közel 4600 lejt a brassói 454 lejhez képest) a városvezetés jóvoltából. A polgármester ezek után bejelentette: közfelháborodás hatására március elsején népszavazást írnak ki arról, hogy melyik más város adópolitikáját alkalmazzák; lesz olyan kérdés is, hogy a lehető legalacsonyabb adók legyenek-e, ha ez a kedvezmények eltörlését és jóval kevesebb beruházást hoz majd magával. Az elöljáró a lakossági forrongást – hétfőn több százan tüntettek a városháza előtt, és jövő hétfőre újabb tüntetést hívott össze Fazakas Péter hagyományőrző huszár, az Erdélyi Magyar Szövetség volt önkormányzati képviselője – külső erőknek tulajdonítja: közlése szerint egy „politikai bábszervezet” és egy „gazdasági érdekcsoport” (ezeket nem nevezte meg), illetve (egy 22 éve Budapesten élő aktivistán keresztül) a magyarországi Tisza Párt próbálja megbontani a sepsiszentgyörgyiek egységét, „legféltettebb kincsünket”, hogy a március 15-ei ünnepséget – amelynek díszvendége Lázár János miniszter – megzavarja. Minderről bővebben tegnapi lapszámunkban számoltunk be, az alábbiakban a lakossági hozzászólásokat foglaljuk össze.
Elsőként egy három gyermekét egyedül nevelő, „nagyon dühös” anya számolt be arról, hogy mennyire nehéz még a napi kenyeret-tejet is az asztalra tenni; tételesen felsorolta, hogy hetente mennyi pénzt kell az iskolába küldeni különféle célokra, mennyi megy havonta csak az asztmás, allergiás gyermek felülvizsgálatára, és hogy mennyire nem lehet autó nélkül boldogulni, ennek adója azonban a kétszeresét is meghaladja a tavalyinak. Azt is elmondta, hogy az ő korosztálya, valamint családja minden felnőtt tagja már nagyrészt külföldre költözött a jobb megélhetés miatt. Antal Árpád erre annyit felelt, hogy a lakásadó a törvény által megengedett minimumon van.
Két férfi a lakásuk irreális felértékelését tette szóvá, ami miatt a „lehető legalacsonyabb” adó is duplája a tavalyinak. Azt a választ kapták, hogy az adózási érték megállapításába az önkormányzatoknak semmiféle beleszólásuk nem volt, de felértékelés még nem történt – jövő évtől lesz piaci ár, és akkor valószínűleg csökkenni fognak az ingatlanadók Sepsiszentgyörgyön. A teremben ülők reakciójából ítélve ebben kevesen hisznek.
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Autóadók és garázsgondok
A továbbiakban a hibrid meghajtású autók hatalmas adóiról és a garázsokra vonatkozó változásokról esett a legtöbb szó. A hibridautókra kivetett összegeket – van, akinek a tavalyi 400 helyett 2000 lejt kell fizetnie, de többen panaszkodtak 4500 lejre – Antal Árpád is sokallja, szembemegy a szennyező többet fizet elvvel is, de csak annyit tudott ígérni, hogy próbálnak különféle kedvezményeket adni a tulajdonosoknak, akik közül a jelenlevők elmondták: a kedvezményes adó miatt vásároltak ilyen gépkocsit, de ha így növelik a sarcot, néhány év alatt még egyszer kifizetik az árát.
„Nem élünk Németországban, nem az ottani keresetekhez viszonyítunk, és az itteniek nem nőttek” – jegyezte meg egy felszólaló, mások pedig azt javasolták, hogy a második vagy harmadik családi autóra szabjanak nagyobb adót, mert egy kocsi nem fényűzés, hanem létszükséglet. Egy hozzászóló azt is fontolgatja, hogy máshol jegyeztesse be az autóját, ahol alacsonyabb az adó, mert itt túl magas. A polgármester közölte: az a tervük, hogy jövőben csökkentik az itt bejegyzett autók adóját, és a kieső bevételek pótlására növelik az idegen autók parkolási díját a városban, de ez a március elsejei népszavazás eredményétől is függ.
A garázsok esetében egyrészt a bérleti díjakkal és a bérleti szerződések érvényességével kapcsolatosan fogalmaztak meg kérdéseket és kifogásokat. Antal Árpád szerint 2026. január elsején senkinek sem volt érvényes szerződése (kétféle van, bérleti és haszonbérleti), de 60 napon belül mindenki eldöntheti, hogy aláírja-e az új, négyzetméterenként 10 eurós szerződést (a 25 euróra vonatkozó határozatot eltörölték, aki már kifizette, az visszakapja a különbözetet), ami tíz évre szól (hosszabb időre nem kötnek, nem dönthetnek a majdani városvezetés helyett), vagy átadja a helyét. Véleménye szerint a többség elfogadja a feltételeket, hiszen a tavalyi versenytárgyalásokon 15–16 eurót is megadtak a garázshelyekre pályázók.
Ami a városháza másik kötelező feltételét, a felújítást illeti, ennek célja nem csupán a rendezettebb városkép, hanem az is, hogy a tulajdonosok rendeltetésszerűen használják a garázsokat (mert most sokan raktárnak tartják, illetve kiadják ezeket, mint elhangzott, 150 és 300 lej közötti összegekért), ezért olyan ajtók felszerelését fogják kérni, amelyeken be lehet látni, ellenőrizni lehet, hogy autót tárolnak-e bennük. Ezt a bejelentést is felhördülés fogadta, egy garázstulajdonos pedig elmondta: ő nemrég 1000 euróért szereltetett új ajtót, erre fúr egy kukucskálólyukat a városháza kedvéért, de nem fogja lecserélni.
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Egyéni és általános nehézségek
Voltak, akik egyéni gondjaikat tették szóvá: egy hölgy nem találta meg a nevét a garázsokra vonatkozó határozat mellékletében, egy végzős középiskolás diák a rájuk háruló költségeket sokallta (saját pénzükön kell elkészíteniük a vizsgadolgozatokat), egy másik hölgy a bürokráciát – újra meg újra be kell nyújtani azokat a papírokat, amelyek már megvannak a polgármesteri hivatalban – és a városháza egy-egy hivatalnokának lekezelő modorát, egy szotyori lakos pedig a sajátjai mellett – egy kis húsfeldolgozója van, amelyet már csak önkizsákmányolással tud működtetni – a falu problémáit is sorba vette; egy férfi a lakásuk alatt működő játékteremre panaszkodott (a polgármester is haragszik rájuk, a törvénymódosítást várja, hogy lesújtson). Az egyedi esetek tisztázására az érintetteket péntek délutáni fogadóóráján várja Antal Árpád.
Több felszólaló általános kérdéseket feszegetett: volt, aki sérelmezte, hogy az RMDSZ nem tartotta be az adóemelések megakadályozására vonatkozó választási ígéreteit (Antal Árpád szerint őket is becsapták, nem tudták, hogy a költségvetési hiány nem 6, hanem 9 százalék fölött volt 2024-ben), más megértően jegyezte meg, hogy 5 százalékkal nem sokat lehet elérni a parlamentben és a koalícióban; egyesek elismerően nyilatkoztak a város fejlődéséről és az önkormányzat által a gyermekeknek, időseknek, fogyatékkal élőknek nyújtott szolgáltatásokról, mások nagyon lassúnak és drágának, esetenként fölöslegesnek látják a beruházásokat: túlságosan sok időbe telik egy-egy utca leaszfaltozása, a mostanában felszerelt sok villanyrendőrt pedig sokan inkább forgalomlassítónak érzik, véleményük szerint kár volt rájuk költeni. „Ilyen fejlesztésekért nem akarunk dupla adót fizetni” – hangzott el, miután egy kérdésre a polgármester azt válaszolta, hogy a dupla adókért kétszer annyi európai uniós pénzt hoznak idén a városba.
Nagyon rossz döntés, nagy tévedés volt ilyen mértékben emelni az adókat. 100 százalékot még elviseltek volna, de 350 százalék nagyon sok – mondták többen az utolsó felszólalók közül. Felhívták a figyelmet, hogy minden kicsi emelés drasztikusan érint mindenkit (különösen a nyugdíjasokat, akiknek 50 lej is számít), és aláássa az RMDSZ-be vetett bizalmat is; nem éri meg azt a 4 százalékot, ami a természetes személyek adóinak aránya a helyi költségvetésben, ha az emberek dühből fognak szélsőséges pártokra szavazni, mert az állam karcsúsítása helyett a feldagasztott adókat kapják. Amikor az ember nyolc hónapot az államnak dolgozik egy évben, akkor már csontig ért a kés, ez a legmagasabb teher az Európai Unióban – figyelmeztettek.
A fórum este nyolckor ért véget, ma délután a román ajkú jelentkezőkkel tartanak egy hasonlót, és ha lesz rá igény, további találkozásokat is szerveznek még.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
