A Szlovák Köztársaság Kormányának Nemzeti Kisebbségekért Felelős Tanácsának ülésén a magyar kisebbség képviselői határozati javaslatot nyújtottak be a Büntető Törvénykönyv „Lex Beneš” néven ismert módosításával kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan Milan Ján Pilip, a Nemzeti Kisebbségek Kamarájának elnöke aggodalmát fejezte ki a szélsőséges bűncselekmények büntetési tételeinek tervezett csökkentése miatt. Mindkét elfogadott határozat a Kamara egységes álláspontját tükrözi – erről Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos számolt be közösségi oldalán.
A Tanács állásfoglalása arra a törvénymódosításra reagál, amely akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntetné a Beneš-dekrétumok tagadását vagy kétségbevonását. A kisebbségi képviselők a vitában rámutattak: a javaslat nem egyértelmű, elfogadása elhamarkodott volt, és elmaradt az érintett közösségekkel való érdemi konzultáció. Emiatt a nemzeti kisebbségek kénytelenek voltak kritikusan elhatárolódni a tervezettől.
Hangsúlyozták: céljuk nem a politikai csatározásokba való beavatkozás, hanem az őket közvetlenül érintő ügyekben való állásfoglalás. A módosítás ugyanis olyan történelmi kérdéseket érint, amelyek számos szlovákiai nemzeti közösség identitásának és kollektív emlékezetének szerves részét képezik. A második világháborút követően e közösségek közül sokan szenvedtek el különböző hátrányos megkülönböztetéseket, melyek jogi következményei a mai napig érezhetőek.
A Kamara tagjai kiemelten fontosnak tartják, hogy az ilyen témákról folytatott vita szabadon és nyíltan, büntetőjogi fenyegetettség nélkül folyhasson. Álláspontjuk szerint a demokratikus társadalom alapja a nyílt párbeszéd, a történelmi tapasztalatok tiszteletben tartása és a kisebbségi jogok védelme. A szólásszabadság és a tudományos kutatás szabadsága minden nemzeti közösség alapvető értéke, a történelmi eseményekről szóló diskurzus kriminalizálása pedig súlyosan korlátozhatja a társadalmi párbeszédet.
A képviselők bírálták a gyorsított törvényhozási eljárás alkalmazását is, amely – különösen az ilyen érzékeny témák esetében – nem biztosít elegendő teret a szakmai véleményezésre.
A Tanács ezért felszólítja a kormányt és a parlamentet a Büntető Törvénykönyv módosításának felülvizsgálatára. Kérik annak biztosítását, hogy a történelmi eseményekről szóló társadalmi és tudományos vitákat ne kriminalizálják, valamint hogy a nemzetiségi közösségek képviselői érdemben részt vehessenek az őket érintő jogszabályok előkészítésében.
A Kamara egy külön határozatban fejezte ki aggodalmát azon képviselői indítvány miatt, amely csökkentené a büntetési tételeket bizonyos szélsőséges bűncselekmények esetében. Ilyenek például:
A javaslat emellett módosítaná a nemzeti, faji és etnikai gyűlöletkeltés tényállását, valamint megszüntetné a szélsőséges anyagok gyártásával, terjesztésével vagy birtoklásával kapcsolatos bűncselekményeket.
A nemzeti kisebbségek képviselői megállapították: a tervezett változások gyengítik az alapvető jogok büntetőjogi védelmét, különösen a faji, nemzeti, etnikai vagy vallási indíttatású gyűlöletbeszéddel és erőszakkal szemben. Ez a kisebbségek és más sebezhető társadalmi csoportok védelmi szintjének csökkenéséhez vezethet.
A büntetőjogi szabályozás enyhítése gyengíti a szélsőséges ideológiákkal szembeni fellépést, csökkenti a gyűlöletkeltésért és az identitás alapú erőszakért viselt felelősséget, és ellentétes azokkal a kisebbségvédelmi elvekkel, amelyeket Szlovákia nemzetközi egyezményekben vállalt. A Kamara ezért azt javasolja a Nemzeti Tanácsnak, hogy ne fogadja el a Büntető Törvénykönyv módosítására irányuló javaslatot.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: facebook.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
