Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon részletesen ismertette a kormányzat aktuális célkitűzéseit. Egyúttal figyelmeztette az európai vezetőket, hogy ne döntsenek elhamarkodottan. Bessent szerint az elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államok nem szervezheti ki saját védelmét. A pénzügyminiszter szavaiból úgy tűnik, hogy Trump nem nagyon fog visszatáncolni a grönlandi kalandból. Bessentnek egyébként elég sarkos véleménye volt az EU-ról is. Nem kevesebbet állít, minthogy az Uniónak teljes szemléletváltásra lenne szüksége.
Bessent arról beszélt, hogy Grönland megszerzése elengedhetetlen az „Arany Kupola” nevű rakétavédelmi pajzs kiépítéséhez. Amerikai tulajdonlás nélkül Grönland nem képes megállítani az USA felé tartó rakétákat, ami sebezhetőséget jelent. Az elnök attól is tart, hogy a sziget külföldi hódítás célpontjává válhat. Bessent szerint a terület átvétele megelőzhet egy jövőbeli fegyveres konfliktust, mert az USA-t senki nem merné megtámadni – így a szigetet sem. Azt is említette, az USA semmiképp sem akar egy újabb Diego Garcia-t (lásd lejjebb).
Az amerikai kormányzat nyomásgyakorlástól sem riad vissza céljai elérése érdekében. Trump elnök kilátásba helyezett egy február 1-jén életbe lépő, 10 százalékos vámot. Ez akkor lép életbe, ha a dánok nem hajlandóak tárgyalni a terület átadásáról.
Bessent egyértelmű üzenetet küldött az európaiaknak: „Dőljenek hátra, vegyenek egy mély levegőt, és ne próbálják megtorolni az amerikai vámokat” – mondta. Később hozzátette, hogy holnap jnauár 21-én maga Trump elnök is Davosba utazik, és tárgyalhatnak vele.
A Diego Garcia-eset
A Grönland kapcsán emlegetett negatív példa Diego Garcia esete volt.
Diego Garcia egy trópusi atoll az Indiai-óceánon, az Egyenlítőtől délre. Korábban a britek fennhatósága alá tartozott, akik még 1973-ban bérbe adták az USA-nak (a szerződés 2036-ig lett volna érvényben). Az amerikaiak különböző katonai létesítményeket üzemeltettek a szigeten.
Csakhogy időközben az ENSZ és a hágai törvényszék úgy határozott, hogy a Chagos-szigetek, amelynek a Diego Garcia is része, Mauritiushoz tartozik. Több éves jogi huzavona után a britek 2025 májusában átadták a szigetek szuverenitását Mauritiusnak. A megállapodás része volt a Diego Garcia és a sziget körüli 40 kiométeres pufferzóna rendelkezésre bocsátása. Ez szavatolta volna a brit-amerikai katonai bázisok további működését. A bérlet 99 évre szólt volna, elővásárlási joggal.
Csakhogy a megállapodás azonban zátonyra futott. Emberjogi aktivisták és perek sora akadályozta a folyamatot, és maga az ENSZ is. Az ügy kapcsán a brit parlamentben a kormány négy megalázó vereséget szenvedett el a szavazásokon. A fő érv az volt, hogy az évi 101 millió font értékű bérleti díj túl sok.
A megállapodás sorsa tehát bizonytalan, ám Washington szemében Mauritius egy Pekingnek kiszolgáltatott ország, és ennek megfelelően értelmezni a történteket. Donald Trump nemrég azt írta közösségi oldalán:
„Megdöbbentő, hogy ‘brilliáns’ NATO-szövetségesünk, az Egyesült Királyság azt tervezi, hogy Diego Garcia szigetét, egy létfontosságú amerikai katonai bázis helyszínét Mauritiusnak adja, ráadásul minden ok nélkül. Az Egyesült Királyság döntése NAGY HÜLYESÉG, és egy újabb ok a nemzetbiztonsági okok hosszú sorában arra, hogy Grönlandot meg kell szerezni”
fogalmazott Trump.
Versenyképességi problémák az Unióban
A pénzügyminiszter a beszélgetés során éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben. Véleménye szerint a túlzott szabályozás és bürokrácia gátolja a növekedést. Bessent technológiai vezetőkre hivatkozva kijelentette, hogy
ma már könnyebb Kínában üzletelni, mint az EU-ban. Példaként említette a lassú döntéshozatalt az Európai Bizottságnál a Fehér Házhoz képest.
Az innovációs lemaradás is hangsúlyos téma volt az interjúban. Bessent rámutatott, hogy az amerikai Nvidia értéke nemrég elérte az 5 billió dollárt. Ezzel szemben Európa legnagyobb vállalata, a Novo Nordisk, ennek csak töredékét éri. A miniszter szerint az Egyesült Államok maradt a világ innovációs fővárosa.
A védelmi kiadások terén is nagyobb szerepvállalást vár el Washington az európai szövetségesektől. Az USA 1980 óta 22 billió dollárral többet költött védelemre, mint a többi NATO-tagállam összesen. Bessent szerint az európaiak ezt a pénzt inkább jóléti kiadásokra fordították. Üzenete szerint az EU-nak növekedésorientált gondolkodásmódra van szüksége a prosperitáshoz.
Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
