Ukrán választási bizottság elnöke: rendkívül nehéz a háború lezárása utáni első választást megszervezni Mészáros Richárd2026. 01. 19., h – 14:57
Ukrajna óriási kihívásokkal néz szembe az Oroszország 2022-es inváziója óta esedékes első választások megszervezésében: az ország infrastruktúrája romokban hever, és a háború miatt emberek milliói kényszerültek elhagyni otthonukat – mondta Oleh Didenko, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) elnöke a Reutersnek adott, hétfőn megjelent interjújában.
A tisztségviselő kiemelte, hogy a választói névjegyzék naprakésszé tétele és a szavazás megfelelő előkészítése jelentős időt vesz igénybe.
A tűzszünet és a választók számára biztonságos körülmények előfeltételei bármilyen szavazásnak – hangsúlyozta Didenko. Hozzátette, hogy ezen túlmenően Ukrajna még számos kihívással szembesül: állampolgárainak milliói tartózkodnak külföldön vagy a frontvonalon, az infrastruktúra megsemmisült, és a választói névjegyzék nem tükrözi a migrációs változásokat.
„A választójog kérdései békeidőben is nagyon bonyolultak Ukrajnában: ezelőtt sem gyorsan és nem könnyen oldódtak meg. Most ezek a kérdések még összetettebbek, mert lényegesen több a kihívás” – magyarázta.
A választási bizottság elnöke szerint az orosz megszállás alatti területeken a szavazás szóba sem jöhet, de Ukrajna biztosítani fogja a szavazati jogot azok számára, akik el tudnak jutni ukrán ellenőrzésű területekre.
Elmondta: a CVK januárban ismét lehetővé tette, hogy a választók online frissítsék adataikat – ezt a funkciót 2022 óta biztonsági okokból felfüggesztették –, egy szélesebb körű erőfeszítés részeként a névjegyzék naprakésszé tételére.
Didenko rámutatott arra is, hogy jelenleg nincs végleges becslés a külföldön tartózkodó ukrán választók számáról, mivel sokan nem frissítették regisztrációjukat. A háború előtt Ukrajnának 102 szavazóköre működött nagykövetségein és konzulátusain. Ez nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsák a külföldre menekültek szavazását – emelte ki Didenko. Hozzátette a választási bizottság úgy véli, hogy a diplomáciai képviseleteken kívüli szavazókörök megnyitása a legreálisabb megoldás, mivel az online és a levélszavazás ki van téve a külső beavatkozás és a folyamat hiteltelenítésére irányuló kísérletek kockázatának.
A katonák szavazati jogának biztosítása is kihívást jelent, bár Didenko szerint Ukrajna támaszkodhat a katonai szavazás megszervezésében szerzett tapasztalataira. A 2019-es választások idején is már több ezer katona szolgált a keleti országrészben. A probléma azonban most jóval nagyobb léptékű, mivel most mintegy 800 ezer ukrán szolgál a hadseregben – emelte ki a CVK elnöke.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) decemberi felmérése szerint az ukránok mindössze 9 százaléka támogatja a tűzszünet előtti választások gondolatát. Mintegy 57 százalékuk szerint választásokra csak egy végleges békemegállapodás és a háború lezárása után kerülhet sor.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
