A politikában a gesztusoknak súlya van. Néha nagyobb, mint a szavaknak. Az is beszéd, ha valaki nem beszél. Az is állásfoglalás, ha valaki nem posztol. És különösen árulkodó az, ha valaki hallgat ott, ahol mások felszólalnak.
A Magyar Szövetség a Fidesz hivatalos, deklarált stratégiai partnere a Felvidéken. Ez a „partnerség” nem eszmei vitákban, nem választási sikerekben, hanem évente több millió eurónyi magyar állami támogatásban ölt testet. Akkor is, amikor a párt sorozatban bukja el a választásokat. Akkor is, amikor politikailag láthatatlan. Akkor is, amikor már a saját választói sem tudják, mit képvisel.
A Fidesz számára az április 12-i választás létkérdés. Orbán Viktorék minden követ megmozgatnak, minden szövetségest felvonultatnak – beleértve a határon túli magyar pártokat is. Nem véletlen, hogy a kongresszuson egymás után kaptak szót az „elvbarátok”. Legalábbis majdnem mind.
Király Zsolt: Orbán Viktort nem elég legyőzni. Árnyékállama ellenzékből is túlélhet
Miközben Erdélyből, Vajdaságból, Kárpátaljáról jöttek a támogatói beszédek, a Felvidéket azonban csak alacsonyabb szinten képviselték. A pártelnök, Gubík László ugyanis nem ért rá. Nemcsak választóit hagyta cserben a TA3-as vitában a Republika vezetőivel, hanem a Fideszt is. Mert fontosabb dolga akadt: Dominikán nyaralt, a Karib-térségben pihente ki a „korszakváltás” fáradalmait.
Igen, az a Gubík László fordított hátat a Fidesznek egy szimbolikusan kiemelt eseményen, akinek köre tavaly is több mint egy milliárd forintnyi magyar állami támogatást vett fel, aki évek óta Magyarországról él, és akinek idén is biztosítva vannak az adóforintok.
A gesztus világos. És nagyon beszédes. Lehet azzal indokot keresni, hogy az utat már korábban lefoglalták. Csakhogy a pártkongresszus is hónapokkal előre tervezve volt. Nem beszélve arról, hogy a horribilis összegű magyar közpénzből, amit Gubík évek óta zsebre tesz, futotta volna az út átszervezésére is.
Gubík helyett Őry Péter, a párt polgármester-alelnöke szólalt fel. Csakhogy a beszéde nemhogy nem volt egyértelmű támogatás, hanem közvetett kritikát is megfogalmazott a Fidesz irányába.
Az áldozati szerepre szoktatott és túletetett felvidéki politikum végjátéka: elárulta a Fideszt és a magyar nemzetpolitikát
Nem véletlen, hogy a kongresszusról beszámoló nemzetpolitikát vivő politikusok (Semjén Zsolt és Zsigmond Barna Pál sem közölt egyetlen fényképet sem Őryvel, pedig boldog boldogtalannal fényképezkedett. Ami viszont még beszédesebb volt, hogy a Magyar Szövetség hivatalos Facebook-oldalán sem jelent meg egyetlen betű sem a Fidesz kongresszusáról, Őry Péter nem posztolt, Gubík László hallgatott, a párt hivatalos felülete lapított.
Pesten elmondták, amit kellett. Felvidéken pedig úgy tettek, mintha ott sem lettek volna.
A képlet pofonegyszerű: a pénzt felveszik, a politikai kockázatot nem vállalják.
A kongresszuson szintén jelen levő, korábbi Most–Híd-vonalról érkező potyautasok és a párt regionális politikusai még felvállalják a Fidesz melletti kiállást. A legszűkebb vezetés, az országos politika irányvonalának meghatározásában döntő befolyással bíró két személy (Gubík László pártelnök és az őt helyettesítő, a Bethlen Gábor Alaptól csak tavaly 300 ezer eurós támogatást zsebre tevő Őry Péter), illetve a párt hivatalos csatornája viszont már nem meri. Félnek a „fideszezéstől”. Félnek a magyarázkodástól. Félnek a progresszív sajtótól. Félnek a PS-től. Ez már nem lavírozás. Ez menekülés.
A Beneš-ügyről objektíven: erő nélkül, rossz időzítéssel, helytelen célból nyitották ki Pandora szelencéjét
Őry Péter kongresszusi beszédében a „normalitást” a Progresszív Szlovákiához, az „abnormalitást” a Smerhez kötötte. Csakhogy a Smer a Fidesz szlovákiai stratégiai partnere. Magyarán: aki a Smer ellen beszél, az közvetve a Fidesz ellen beszél. Ezt nem lehet kimagyarázni. Ez nem elszólás. Ez irány.
A folyamat nem tegnap kezdődött. Elindult az Aktuality-interjúval, folytatódott a „korszakváltás” nevű identitásfeladással, és kicsúcsosodott a Progresszív Szlovákiával közös kormányellenes tüntetésben. Majd átszaladtak Budapestre, felvették a pénzeket, visszajöttek, és mély hallgatásba burkolóztak. Ez már nem kettős beszéd. Ez kettős lojalitás.
A felvidéki magyar politika 2025-ben: üres semlegességből szivárványos coming out
Gubík László Aktuality-s szereplése politikai értelemben őszödi beszéd volt. Megtagadta a Fideszt, relativizálta az autonómiát, kiüresítette a Felvidék fogalmát, és nyitva hagyta az ajtót Magyar Péter, a PS és bárki más előtt, aki épp hatalomra kerül.
Esterházy János és Duray Miklós foroghat a sírjában. A felvidéki magyar választó pedig joggal kérdezi: Kihez lojális ez a párt valójában?
Király Zsolt: Megrágták és kiköpték – így végezte ki a progresszív oldal Gubíkot és a Magyar Szövetséget
Aki nem vállalja fel a szövetségesét, az előbb-utóbb elveszíti a hitelességét. Aki pedig a pénzt felveszi, de a politikai következményektől fél, az nem partner, hanem haszonélvező.
A kérdés már nem az, hogy a Magyar Szövetség hisz-e a Fidesz győzelmében. Hanem az, hogy a felvidéki magyarok meddig hisznek még a Magyar Szövetségnek.
Király Zsolt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
