Észtország kicsi észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján, amely 1991 előtt még a Szovjetunió részét képezte. A rendszerváltás előtt, mint annak legészakibb tagállamáról tanulhattunk, Lettországgal és Litvániával együtt.
Ma már az Európai Unió része – ha szívesen tennénk errefelé egy kirándulást, nincs szükségünk útlevélre.
Észtország területéhez ezernyi kis aprócska sziget tartozik, ám mindössze 29 sziget területe nagyobb egy négyzetkilométernél.
A legnagyobb területű szigetcsoport a Nyugat-észt szigetvilág, itt találjuk az ország legnagyobb szigetét is, Saaremaa-t, ahová télen, nyáron egyaránt érdemes ellátogatni.
Saaremaa szépségéről, természeti különlegességeiről Katona Vica mesélt nekünk.
Az észt szigetek lakosságának jelentős része Saaremaa szigetén él, lakóinak száma meghaladja a 30 ezret, tehát nem egy világtól elzárt területről van szó.
Észtország fővárosából, Tallinnból rendszeres kompjárat indul Saaremaa szigetére, így megközelítése is egyszerű, a hatalmas komphajóra akár saját személykocsinkkal együtt felszállhatunk.
A sziget központi városa Kuressaare, melyet annak fővárosaként emlegetnek.
Kuressaare nagyon kellemes hangulatú üdülőközpont, a balti térség fürdőparadicsomának is nevezik, ahol a helyi gyógyfürdők kiváló szolgáltatásokat nyújtanak. Az elegáns szállodák sós tengervizes medencékkel, gyógynövényes fürdőkkel, gyógyiszapkezelésekkel, eredeti szaunákkal várják a pihenni, relaxálódni vágyókat.
A városka fő turisztikai látványossága a 13. századi püspöki palota, amely középkori erődítményként épült, és falai napjainkig épségben megmaradtak. Számunkra külön érdekesség lehet, hogy ezek a vaskos erődítményfalak határozottan hasonlítanak a komáromi erőd falához.
Az építmény napjainkban Észtország egyik legnagyobb és legrégebbi múzeumának ad otthont, amely az ország történelmét mutatja be, a középkortól kezdődően a szovjet korszakig.
Saaremaa szigetét a Balti-tenger gyöngyszemeként is emlegetik, ahol a várost elhagyva a számunkra különleges, nyugalmat árasztó természeti táj szépsége dominál, lelassult élettempót diktálva, csendes boróka-erdei közt időt engedve a teljes ellazulásra.
Saaremaa szigetének egyik legfőbb természeti látványossága a Kaali-ban található kilenc, meteorit-kráterekből álló kráter-mező, amely egy hatalmas meteorit-becsapódás által keletkezett. E terület a fent említett Kuressaare városától 18 kilométerre található. A legnagyobb kráter a 110 méter átmérőjű, vízzel telt Kaali-tó, körülötte pedig további nyolc kisebb kráter található.
A tó vizét most vastag jégpáncél és hó borítja, ám a nyári időszakban gyönyörű, zölden csillogó, ami különös hangulatot ad az egész tájnak.
A kráter-mező i. e. 1500 körül keletkezett, és a becsapódás az akkori élővilágban hatalmas pusztítást végezhetett. Megvan annak a lehetősége, hogy e becsapódás alapján íródott a finn mitológia híres eposzának, a Kalevalának egy része; a népemlékezetben akár fenn is maradhatott a katasztrófa szörnyű élménye.
A Kalevala 47. 48. és 49. versében, amikor Louhi ellopja a napot az égről, Ukko egy új napot rendel, amely aztán szikra formájában leesik az égről a földre.
A helyet a néphit sokáig misztikus erővel ruházta fel, az itt fellelt állatcsontok arra engednek következtetni, hogy egykoron áldozatokat mutattak be az istenségek haragjának elhárítására. Mindenesetre a tó látványa különleges, mintha valami mélységes titkot őrizne a történelmi korok és a kozmosz világából.
Ha a Balti-tenger térségébe visz az utunk, a régi idők emlékeit őrző Saaremaa szigete megér egy kirándulást.
Buday Mária
A fotók Katona Vica felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
