Megtartotta második ülését az a munkacsoport, amelyet az igazságügyi törvények felülvizsgálatára hozott létre Ilie Bolojan kormányfő a Recorder portál Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjének bemutatása után. A munkacsoportot két helyről is megtámadták a bíróságon.
Ennek ellenére a testület – amelyben a miniszterelnöki kancellária, az államelnöki hivatal, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az igazságügyi minisztérium, a legfőbb ügyészség, bírói és ügyészi szakmai szervezetek, valamint civil szervezetek képviselői vesznek részt – több kérdést is megvitatott, és a kormány tegnapi sajtóközleménye szerint néhány intézkedésben meg is állapodtak a jelenlevők. Többek között abban, hogy a CSM és az igazságügyi minisztérium az igazságszolgáltatásban tapasztalható munkaerőhiány kezelésére egy öt évre szóló tervet dolgoz ki, amelyet már január végén bemutat a munkacsoportnak. Ugyancsak január végéig a CSM – ezúttal a legfőbb ügyészséggel együtt – törvénytervezetet dolgoz ki a városi ügyészségek átszervezéséről, február végéig pedig a CSM az alacsony ügyforgalmú bíróságok megszüntetéséről is kidolgoz egy javaslatot. Döntés született a véletlenszerű bírósági ügyelosztási rendszer auditálásáról is, az auditot végző szervezet kiválasztását január végéig indítják el, a jelentést pedig legkésőbb június 15-ig nyilvánosságra hozzák.
Az ülés végén a munkacsoport vezetője, Andrei Lupu államtanácsos bejelentette, hogy a következő – január 21-i – alkalommal többek között a bírák és ügyészek delegálásának és áthelyezésének szabályairól, a bírói tanácsok összetételének módosításáról és a bírósági vezetőtestületek megválasztásának eljárásáról tárgyalnak. Megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a bírák és ügyészek elleni büntetőeljárások lefolytatása visszakerüljön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) hatáskörébe.
Bírói bírálat
Szükség van az igazságügyi törvények korrekciójára, de nem a kormány által létrehozott munkacsoport módszereivel – jelentette ki Claudiu Drăguşin bíró, aki a CSM tagjaként vett részt a tegnapi ülésen. Drăguşin szerint a tanácskozáson nem érdemi jogszabály-módosításokról, hanem elsősorban adminisztratív kérdésekről esett szó, például a bírósági személyzet létszámáról vagy egyes intézmények esetleges megszüntetéséről, olyan témákról, amelyek nem indokolták egy külön munkacsoport létrehozását. Bírálta azokat a törvénymódosító javaslatokat is, amelyeket a CSM bírói részlege előzetesen megkapott. Szerinte ezeknek egy része meglehetősen komolytalan, nem kellően megalapozott és hozzá nem értésről árulkodik. Hozzátette: nem világos, hogy kiktől érkeztek ezek a javaslatok és milyen indoklással, és ezt szerette volna megtudni a munkacsoport ülésén, de nem kapott választ. Hangsúlyozta, hogy a bírák jól ismerik az igazságszolgáltatási rendszer valós problémáit, és valóban szükségesek lehetnek korrekciók – például a bírósági vezetőtestületek összetételével vagy az előléptetések szabályozásával kapcsolatban –, de ezekről „nyugodt, szakmai környezetben, nem pedig a jelenlegi felfokozott hangulatban” kellene tárgyalni.
Jogszerűen működik a munkacsoport
Jogszerűen hozta létre a miniszterelnök az igazságügyi törvényeket felülvizsgáló munkacsoportot – mondta ki tegnap a bukaresti ítélőtábla, elutasítva azt a keresetet, amelyben egy civil szervezet a testület felfüggesztését kérte. A bíróság megalapozatlannak minősítette a Jogállam Védelméért Koalíció (CASD) beadványát, de még hátravan egy másik per is, az AUR-hoz közel álló Silvia Uscov ügyvédnő keresete, amelyről január 19-én tárgyal a bukaresti ítélőtábla.
Lefékeznék az alkotmánybíróságot
Szintén az igazságszolgáltatási rendszerben tervezett módosításokkal függ össze, hogy a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék (ÎCCJ) közleményt adott ki, amelyben azzal vádolja a Bolojan-kormányt, hogy „megszünteti a szolgálati nyugdíjakat, és súlyosan figyelmen kívül hagyja a társadalombiztosítási járulékokból származó jogokat”. A Lia Savonea által vezetett legfelsőbb bíróság szerint „ez már nem a speciális nyugdíjak reformja, hanem a bírók jogainak elkobzása, ami példátlan helyzet az Európai Unió tagállamaiban”. Ezt az ÎCCJ által felkért okleveles könyvvizsgáló is megerősítette – olvasható a közleményben, amely arról is beszámol, hogy a korábbi alkotmányellenességi panasz kapcsán független szakértői értékelést készíttettek, és ennek alapján kiegészítik az alkotmánybírósághoz a bírók szolgálati nyugdíjáról szóló törvénytervezet ellen már benyújtott óvásukat. Az ÎCCJ szerint „minden számítás azt mutatja, minden feltételezés mellett”, hogy a bírók és ügyészek szolgálati nyugdíja alacsonyabb lesz a járulékalapú nyugdíjuknál.
Az alkotmánybíróság több halasztás után ma is összeül, hogy a bírói és ügyészi nyugdíjtörvény módosításával kapcsolatos óvásokat megtárgyalja, de ezúttal sem biztos, hogy dönteni tud: lehet, hogy időt kér az ÎCCJ kiegészítéseinek megvitatására, és az is, hogy azért válik határozatképtelenné, mert Silvia Uscov több olyan alkotmánybíró kinevezését is megtámadta az elmúlt napokban, akik igennel szavaztak az igazságszolgáltatási nyugdíjtörvény módosítására, és az egyik beadványát éppen ma tárgyalja a bukaresti ítélőtábla.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
