Guterres átfogó beszédében arra is felszólított, hogy lépjünk fel a mesterséges intelligencia visszaéléseivel szemben, és erősítsük az egyenlőtlenség elleni küzdelmet.
Guterres, aki 2026 végén távozik tisztségéből, utolsó éves beszédében ismertette a következő évre szóló prioritásait, és azt mondta, a világot „önsorsrontó geopolitikai megosztottságok és a nemzetközi jog arcátlan megsértése” tépázza.
Kétségtelen tény, hogy az utóbbi években az ENSZ koordinációját inkább az egyes hatalmak közvetlen tárgyalásai és alkui váltották fel, amit a kritikusok Guterres gyöngeségeként is jellemeztek. A világszervezet például 2025-ben nem játszott szerepet az ukrajnai béketárgyalásokban, a gázai rendezésben és más válsággócokban sem, hanem visszaszorult a humanitárius akciók területére, kérdéses sikerrel.
Guterres bírálta a fejlesztési és segélytámogatások tömeges megkurtítását, ami nyilvánvaló utalás volt az ENSZ-ügynökségek költségvetéseinek jelentős csökkentésére az Egyesült Államok részéről a Trump-kormányzat kezdete óta. Nem említette meg ugyanakkor, hogy egyes ügynökségek komoly politikai gyanúk alá estek a korrupció és a politika elfogultság okán.
„Ezek az erők és más tényezők megingatják a globális együttműködés alapjait, és a multilateralizmus ellenállóképességét teszik próbára”,
mondta Guterres a Közgyűlésben.
„Amikor a legnagyobb szükségünk lenne a nemzetközi együttműködésre, mintha a legkevésbé lennénk hajlandók használni és erőforrásokat fordítani rá. Egyesek a nemzetközi együttműködést halálra ítélnék”
– mondta.
Guterres szerint az ENSZ teljes mértékben elkötelezett a béke ügye mellett a Gázai övezetben, Ukrajnában, Szudánban és sok más helyen, és fáradhatatlanul életmentő segítséget nyújt azoknak, akik kétségbeesetten várnak támogatást. Ez a három halálos, elhúzódó konfliktus határozta meg Guterres ENSZ-élén töltött időszakát, miközben a kritikusok szerint a szervezet nem bizonyult hatékonynak a konfliktusmegelőzésben.
Trump megkérdőjelezte az ENSZ relevanciáját és támadta a szervezet prioritásait. Az ENSZ legfelső döntéshozó testülete, a Biztonsági Tanács a feszültségek miatt megbénult az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között. Mindhárom ország állandó, vétójoggal rendelkező tag, rajtuk kívül az Egyesült Királyság és Franciaország rendelkezik ilyen felhatalmazással.
Guterres átfogó felszólalását arra is felhasználta, hogy fellépést sürgessen a mesterséges intelligencia visszaéléseivel szemben, és erőteljesebb törekvéseket kérjen az egyenlőtlenség elleni küzdelemre.
António Manuel de Oliveira Guterres portugál politikus és diplomata 2017. január 1-je óta az ENSZ főtitkára. Korábban Portugália miniszterelnöke volt (1995–2002), majd az ENSZ Menekültügyi Főbiztosaként a világ humanitárius válságait menedzselte (2005–2015). ENSZ-főtitkárként két ciklust töltött be; második és egyben utolsó mandátuma 2022 elején kezdődött, és 2026 végén jár le.
Az utód kiválasztás bonyolult és nehezen átlátható egyezkedési folyamat lesz, aminek jelenleg három esélyesét szokták emlegetni. A leginkább lehetséges befutónak Michelle Bachelet, korábbi chilei elnök és volt ENSZ Emberi Jogi Főbiztos látszik, aki egyszerre tudná teljesíteni az igényt az első női főtitkár iránt, valamint reprezentálni Latin-Amerika növekvő globális súlyát.
Erős jelölt lehet Rafael Grossi (Argentína), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója és korábbi nagykövet, a női vonalon pedig Mia Mottley barbadosi miniszterelnök is szóba került, aki a regionális fejlesztések és a klímavédelmi profil elismert képviselője.
Az ENSZ következő főtitkárának kiválasztási folyamata hivatalosan 2025 végén indul, amikor a tagállamok benyújtják jelöléseiket. A jelöltek 2026 tavaszán nyilvános meghallgatásokon mutatkoznak be, ezt követően pedig a Biztonsági Tanács zárt körben, úgynevezett „straw poll” szavazásokkal szűkíti a mezőnyt. A döntő szakasz 2026 nyarán–őszén zajlik, amikor a BT egyetlen jelöltet választ ki és ajánl a Közgyűlésnek.
A végső döntést legkésőbb 2026 végéig meg kell hozni, mivel António Guterres mandátuma december 31-én lejár, az új főtitkár pedig 2027. január 1-jén lép hivatalba. A folyamat kulcsa a Biztonsági Tanács, mert a jelölt csak akkor kerülhet a Közgyűlés elé, ha az öt állandó tag egyike sem vétózza meg – vagyis a nagyhatalmi konszenzus már a háttérben eldől, jóval a formális kinevezés előtt.
Euronews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
