A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Oktatási Hivatal közösen készítette el a rangsort, 400 gimnáziumot értékelve. A rangsor élén a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll.
A Várkert Bazárban tartott díjátadón az ország és a vármegyék legjobb középiskoláit is díjazták. A rangsort a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezeti. Az eseményen Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója a teljesítményorientáció és a közösségépítés fontosságát, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pedig a szakmai alapon készített rangsorok jelentőségét emelte ki.
Szalai Zoltán főigazgató az eseményen Carl Sagan amerikai tudós gondolatait idézve úgy fogalmazott,
„a tudomány több, mint ismeretek összessége, a tudomány egy gondolkodásmód.”
Hozzátette, hasonlóképpen gondolkozik a középiskolai rangsorról, amely a magyar oktatást, a diákokat segíti. Kiemelte azt is, hogy abban a világban, amelyben élünk, fontos az egészséges teljesítményorientáció. Ez már megvan oktatási rendszerünkben, de megtartása, fejlesztése, adaptálása a kor kihívásaihoz különösen fontos. Mivel egyre nagyobbak a társadalmi mozgások, a szakmai siker eléréséhez „igenis jónak kell lenni”, tudással kell rendelkezni – fogalmazott. Kiemelte azt is, hogy a közösségépítés, az együttlét öröme egy „nagyon fontos nevelőerő”, amelyet használhatunk a folyamatos fejlesztésben.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úgy véli, a rangsormentes világot már „rég magunk mögött hagytuk”. Nem az a helyes kérdés, hogy szabad-e rangsort készíteni, hanem hogy milyet, és milyen szempontok szerint szabad – tette hozzá. Kiemelte, rendkívül sok adat képződik az oktatási rendszerben, amelyek idősorosan rendelkezésre is állnak. Ezek közül szükséges kiválasztani a relevánsakat, tudományos alapon, de szubjektív döntések eredményeképpen.
Hozzátette, kifejezetten örül annak, hogy
új szempontok is megjelentek. Ilyen például az egészségindex,
amely a NETFIT-adatokból és a diáksport-mutatókból generálható. „Nagyon innovatív” megközelítés ez, amelyet érdemes továbbgondolni – fogalmazott.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke emlékeztetett, Klebelsberg Kuno korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter számára az iskola nem adminisztratív intézmény volt, hanem nemzetstratégiai műhely. Olyan tér tehát, ahol az egyszerűbb származású paraszti, illetve a polgári vagy értelmiségi háttérből érkezők egyaránt esélyt kaphatnak arra, hogy tudásukkal szolgálják a magyar nemzetet.
Elmondta, ebben az értelemben Klebelsberg gondolkodása ma is aktuális, hiszen az esélyteremtés, a kiválóság és a nemzeti felelősség egységét hirdette, ahogyan most is. Hozzátette továbbá, hogy a mai kiváló gimnáziumok a szakmai igényességet képviselik.
Ján Figeľ, az Európai Unió korábbi biztosa egyebek mellett azt is kiemelte, hogy az olyan innovatív társadalmak, mint amilyenné Magyarország is válhat, egyesítik a tehetséget, a technológiát és a toleranciát. A Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója hozzátette, az iskolákban meg kell tanítani a fiatalokat arra, hogyan jussanak előrébb, hogyan szerezzék meg a tudást. Emellett ugyanakkor fontos a bölcsesség is, megkülönböztetni a jót a rossztól, a hasznosat a haszontalantól – fogalmazott.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
