A német kormány felderítő missziót küld Grönlandra, miközben a kancellári hivatalban már az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról egyeztetnek. Épül a litvániai dandár is, a tervek grandiózusak és ambiciózusak. Csak egyetlen égető kérdésre nincs válasz: honnan szereznek ehhez elegendő katonát? – teszi fel a kérdés a Die Welt. A felvetés jogos: Európa gyakorlatilag kétfrontos háborúba került: keleten az oroszok feltartóztatására akar óriási erőforrásokat fordítani, de most már nyugaton, az amerikai területigények miatt is komoly vállalásokat kell tennie.
A Dánia meghívására Grönlandra érkező 13 német katona jelenléte elsősorban szimbolikus üzenet. Berlin jelezni kívánja Washingtonnak és a világnak, hogy kész nagyobb szerepet vállalni az Északi-sarkvidék védelmében az orosz és kínai fenyegetésekkel szemben. Ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök felé is szól a figyelmeztetés: Grönland esetleges erőszakos bekebelezése nem járható út. Ez a lépés ugyanis a NATO végét jelenthetné, ami Washingtonnak is túl nagy stratégiai ár lenne.
A német jelzés erejét azonban szándékosan tompították. Eredetileg katonai szállítógéppel mentek volna Nuukba, végül azonban csak egy dán csapattal kiegészülve, polgári légi járművel utaztak tovább. Ez tipikus diplomáciai kötéltánc: figyelmeztető táblát mutatni Trumpnak, de nem felbőszíteni őt túlságosan.
Körkép-vélemény:
Fontos kiemelni, hogy az USA nem éri be a sziget birtoklásánál kevesebbel. És itt nem csak a Kína vagy az Oroszország jelentette veszélyről van szó, hanem az Északi-sarkkör hajózhatóvá váló jeges óceánjának birtoklásáról. Pontosabban az ott húzódó kereskedelmi útvonalakról. Ezek egyik végpontja a Bering-szoros, amit az USA és Oroszország birtokol. A másik végpontja pedig Grönland partjainál van. Ha a szigetet az USA közösen ellenőrzi európai szövetségeseivel, akkor a belőle származó profiton is osztoznia kell. Ez a szempont egyelőre nem került be a hivatalos narratívába. Abban a pillanatban, hogy bekerül, már nem lehet politikai áldozatok nélkül elsimítani Európa és az USA konfliktusát.
Diplomáciai feszültségek és belső viták
Boris Pistorius védelmi miniszter szerint a cél a helyzet felmérése és a NATO-n belüli szorosabb koordináció. Friedrich Merz kancellár csütörtökre válságtanácskozásra hívta minisztereit, ahol Grönland mellett Ukrajna jövője volt a fő téma. A Bundeswehr vezetése már kidolgozta a forgatókönyveket egy esetleges moszkvai-kijevi béke esetére. A kérdés az, hogyan vehetne részt a német hadsereg a biztonsági garanciák betartatásában.
A politikai egység azonban hiányzik a koalíción belül a washingtoni stratégiát illetően. Míg Merz és a CDU óvatosan és konstruktívan fogalmazna az Egyesült Államokkal kapcsolatban, az SPD élesebb hangot üt meg. Lars Klingbeil alkancellár szerint a transzatlanti kapcsolatok épp „felbomlóban” vannak. Ezzel szemben Merz kitart amellett, hogy a NATO továbbra is a nyugati értökközösség alapköve, amely képes megbirkózni a kihívásokkal.
Bárhogyan is kommunikálnak, a fő probléma változatlan: a német haderő cselekvőképessége korlátozott. A politikai ígéretek – az északi-sarkvidéki jelenléttől az ukrajnai békefenntartásig – éles ellentétben állnak a valósággal. A Bundeswehr fejlesztése lassú, jelenleg nincs hiteles elrettentő erejük, amivel alátámaszthatnák ambícióikat.
Hiányzó dandárok és felszerelés
A Die Welt felhívja a figyelmet, hogy Grönland még a kisebb gond, oda elég néhány rotálódó egység és a tengerészeti jelenlét. Ukrajna biztosítása azonban tartósan nagy létszámú szárazföldi erőt igényelne, vélhetően egy évtizeden át. A britek és a franciák vezető szerepet ígértek, de a konkrét számok náluk is szerények. Németországnak a hiteles elrettentéshez dandár szintű erőkkel kellene hozzájárulnia.
A bökkenő csak az, hogy jelenleg egyetlen NATO-szintű, harcképes és fenntartható dandár sem áll rendelkezésre. A Litvániába tervezett egységnek 2027-re kellene felállnia, de ez a szövetségi védelem része, innen nem lehet erőket elvonni. A digitalizációs problémák és az új sorkatonai szolgálat miatti kiképzői igény tovább csökkenti a bevethetőséget. Norbert Röttgen (CDU) és az ellenzéki AfD is szkeptikus: szerintük a hadsereg túlterhelt, a létszámbővítés pedig csak papíron létezik, miközben a meglévő egységeket kannibalizálják.
Ha Grönlandon eszkalálódik a helyzet
Egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszió ráadásul nem a korábbi afrikai vagy balkáni bevetésekhez hasonlítható. Itt nem gyengén felszerelt milíciákat kellene féken tartani, hanem egy atomfegyverekkel rendelkező orosz haderőt és egy hatalmas ukrán sereget szétválasztani. A német erők jelenlegi állapotukban aligha lennének képesek a tűzszüneti jogsértések hatékony szankcionálására egy ilyen környezetben.
A helyzetet tovább súlyosbítja a geopolitikai összefüggés.
Ha a grönlandi konfliktus elmérgesedik az USA-val, az európai tervek Ukrajnára vonatkozóan azonnal érvényüket vesztik. Amerika nélkül az európaiak képtelenek lennének egy békeszerződést kitárgyalni vagy garantálni.
Ahogy Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője állítólag keserűen megjegyezte egy zártkörű beszélgetésen: a jelenlegi világhelyzetet látva talán itt az ideje elkezdeni inni.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
