Komoly diplomáciai feszültséget váltott ki J. D. Vance jelenléte a Grönland jövőjéről szóló washingtoni egyeztetéseken – számolt be róla a Politico. A háttérben megszólaló európai diplomaták szerint az amerikai alelnök fellépése érezhetően rontotta a tárgyalások légkörét, sőt egyikük úgy fogalmazott: „Vance gyűlöli Európát.”
A találkozóra azt követően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is nyilvánosan kijelentette: az Egyesült Államok biztonsági érdekeire hivatkozva szeretné megszerezni Grönlandot. Ennek nyomán Washingtonba utazott Lars Løkke Rasmussen, Dánia külügyminisztere, valamint Vivian Motzfeldt, a grönlandi diplomácia vezetője. A dán–grönlandi delegáció eredetileg abban bízott, hogy konstruktív, nyugodt megbeszélést folytathatnak Marco Rubio külügyminiszterrel.
A Politico értesülései szerint azonban a megbeszéléshez csatlakozott Vance alelnök is, ami azonnal érezhetően megemelte a feszültségszintet. Több európai diplomata szerint az ő jelenléte „keményebb, ellenségesebb” hangulatot teremtett, és közvetlenül rontotta az egyeztetések eredményességét.
Rasmussen a találkozót követően diplomatikusan fogalmazott. Közlése szerint bár az álláspontok világosan eltérnek, a felek egyetértettek abban, hogy érdemes magas szinten leülni és megvizsgálni, miként lehetne csökkenteni Trump elnök aggodalmait úgy, hogy közben ne sérüljenek a Dán Királyság „át nem léphető vörös vonalai”.
A Politico felidézi: Vance az elmúlt egy évben kifejezetten ellenséges hangot ütött meg Európával szemben. Nyíltan bírálta az európai kormányokat a migráció kezeléséért, a védelmi kiadások alacsony szintjéért, valamint azért, mert – szerinte – elutasítják az együttműködést a radikális jobboldallal. A lap tíz európai minisztert és diplomatát kérdezett meg, akik kivétel nélkül – névtelenséget kérve – azt mondták: Vance-t sem Grönland ügyében, sem általában a transzatlanti kapcsolatokban nem tekintik szövetségesnek.
Egyikük nyersen fogalmazott: „Vance nem kedvel minket. Kemény figura.” Mások szerint ugyanakkor épp ezért lehetett jelentősége annak, hogy ott ült az asztalnál: ő az, aki valódi befolyással bír Trumpra, így a döntések szempontjából megkerülhetetlen szereplő.
A dán fél mindazonáltal pozitívumként értékelte, hogy az amerikai vezetés a közösségi médiás üzengetés után végre hivatalos diplomáciai tárgyalásokba kezdett. Ugyanakkor több európai szereplő attól tart, hogy Vance hosszabb távon is meghatározó alakja marad az amerikai politikának – sőt, egyesek már most azzal számolnak, hogy Trump távozása után akár ő is eséllyel pályázhat a Fehér Házra.
Grönland ügye így nem csupán egy stratégiai terület sorsáról szól, hanem arról is, milyen irányt vesznek a transzatlanti kapcsolatok egy olyan amerikai vezetés alatt, amelyben az Európával szembeni bizalmatlanság egyre nyíltabban jelenik meg.
ČTK
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
