Alattomos ukránok és Brüsszel bátorító mosolya

Alattomos ukránok és Brüsszel bátorító mosolya

Az orosz elnöki rezidencia elleni dróntámadás alkalmas volt az ukrajnai békefolyamat megakasztására.

A világpolitikában annyi minden történt az utóbbi hetekben, hogy csaknem elfelejtettük a novgorodi régióban található, Valdaj melletti orosz elnöki rezidencia ellen irányuló, december végi ukrán dróntámadást. Az orosz védelmi erők semlegesítették a támadó drónokat, Putyin elnök pedig nyomban tájékoztatta Trump elnököt az esetről. Alighogy a hírt felkapta a világsajtó, Zelenszkij ukrán elnök máris tagadta, hogy közük lenne az incidenshez, német szakértők pedig azzal siettek lehűteni a kedélyeket, hogy semmilyen képi vagy technikai bizonyíték nem támasztja alá a történetet. A cáfolatok hatására még Trump elnök is elbizonytalanodott, pedig a hír hallatán először úgy nyilatkozott, hogy nagyon dühös.

Vártuk, hogy tisztuljon a kép, és e nagy horderejű ügy kapcsán valami elfogadható érvet találjunk az igazság kiderítéséhez. És akkor 

az oroszoktól jött az újabb információ, amit Zelenszkij és az oroszellenes nyugati sajtó persze dezinformáció­nak tekintett: az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy sikerült visszafejteni a támadó drónok útvonaladatait, s ennek alapján bizonyítást nyert, hogy a végső célpont az orosz elnöki rezidencia volt. 

A közlemény szerint a bizonyítékokat átadták az amerikai félnek.

Bármi is az igazság a dróntámadással kapcsolatban, az incidens alkalmas volt a Donald Trump által szorgalmazott békefolyamat megakadályozására. Ha a „kinek az érdekében” szemszögéből vizsgálódunk, akkor nyilvánvaló, hogy

 a békekötés ellehetetlenítése a háborúpárti klikknek, vagyis Zelenszkijnek, továbbá az amerikai elnök brüsszeli és brit ellenlábasainak fontos.

Ami Vlagyimir Putyin tervbe vett likvidálását illeti, azzal kapcsolatban emlékszünk: 2023-ban a The Washington Post már utalt Zelenszkij agresszív ösztöneire azzal kapcsolatban, hogy az amerikai katonai hírszerzés dokumentumai szerint az ukrán elnök tervei között szerepelt a hazánknak és Szlovákiának kőolajat szállító Barátság olajvezeték felrobbantása. Ez idő tájt 

Zelenszkij a BBC-nek adott interjújában kijelentette: „akik ott vannak a Kremlben, higgyék el, rossz véget érnek. Őszintén szólva, nem tudom, hogyan, de nagyon szeretném, hogy gyorsan végük legyen.”

Hírdetés

Zelenszkij azóta bizonyára tudja, miként lehet végük az orosz vezetőknek, mert hosszú a listája az ukrán titkosszolgálat által likvidált orosz tábornokoknak, akiket többnyire pokolgépekkel küldenek a másvilágra. Karácsony előtt, Moszkva délkeleti részén, Fanyil Szarvarov altábornagyot, az orosz vezérkar operatív kiképzési igazgatóságának vezetőjét ölték meg az autója alá rejtett robbanószerkezet segítségével. Jaroszlav Moszkalik altábornagyot ugyancsak az autójába rejtett robbanószer ölte meg Moszkva környékén, 2025 áprilisában. Igor Kirillov altábornagy, az orosz vegyi–biológiai–nukleáris védelem parancsnoka is bombamerényletben halt meg Moszkvában, 2024 decemberében.

 

Tényleg hosszú a lista, ezért már csak arra a kirívóan felháborító merényletre emlékeztetek, amely nem katonai vezető, hanem Alekszandr Dugin orosz filozófus ellen irányult. Az ukrán titkosszolgálat Moszkvában, 2022 augusztusában robbantotta fel a Dugin terepjárójába rejtett pokolgépet. A filozófus azonban – nagy szerencséjére – éppen nem ült az autóban, így a bomba helyette huszonkilenc éves lánya, Darja Dugina újságíró életét oltotta ki.

Az ukrán hadviselés egyik gyáva és visszataszító módszere az ellenség katonai, illetve politikai vezetőinek pokolgépekkel, netán drónokkal történő, célzott kiiktatása. Ezt a hadi erkölcstől távol álló, alattomos eljárást nemcsak az ukránok alkalmazzák, de sajnos látni kell, hogy a modern háborúk egyre erkölcstelenebbek.
Akik nekik nem tetsző filozófusokat képesek felrobbantani, azok semmitől sem riadnak vissza. Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés egyik vezetője 2023-ban már nyíltan elárulta a Die Weltnek, hogy különleges egységük fő feladata Putyin orosz elnök megölése. Szkibickij semmibe vette azt az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatot, amely szerint állami vezetők likvidálása nem megengedett, mert egyrészt láncreakciót vált ki, másrészt − atomhatalmak esetén − kockáztatja az atomháború kitörését.

Civilizált európai polgár nehezen érti, hogy a diplomá­ciai protokollra, az írott és íratlan szabályok betartására oly sokat adó brüsszeli „elitnek” miért megfelelő partner az a szalonképtelen, kegyetlen és korrupt népség, amely ma Ukrajna élén áll. 

Ám mindent megért, ha arra gondol, hogy a hírhedt bűnözők fehér gallért viselnek, és ha eszébe jut a régi latin közmondás: „hasonló a hasonlónak örül”.

Bánó Attila

A szerző író, újságíró

www.magyarnemzet.hu

 


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »