A NATO vezetése gőzerővel keresi a kiutat abból a diplomáciai válságból, amelyet Donald Trump Dániával szembeni fenyegető kijelentései okoztak. Az amerikai elnök a napokban ismét hangot adott azon szándékának, hogy „megszerezné” Grönlandot, és ennek érdekében a katonai beavatkozást sem zárta ki. Mette Frederiksen dán miniszterelnök válaszul jelezte: egy szövetséges elleni amerikai katonai akció a NATO végét jelenthetné – számolt be róla a NOS holland portál.
A háttérben azonban már formálódik a kompromisszumos megoldás. A szövetség nagyköveteinek legutóbbi ülésén – amely a hírek szerint kifejezetten nyugodt, békülékeny légkörben zajlott – felmerült egy speciális, közös grönlandi misszió indítása. A tervezett „Arctic Sentry” (Sarkvidégi Őrszem) nevű művelet célja az Északi-sarkvidék védelmének megerősítése lenne az összes tagállam, így az Egyesült Államok aktív részvételével.
Mark Rutte NATO-főtitkár feladata most annak tisztázása, hogy Trump nyitott-e a közös misszióra. Amennyiben az amerikai elnök áldását adja a tervre, a művelet heteken belül elindulhat, hasonlóan a Balti-tengeren és a keleti határokon már működő védelmi kezdeményezésekhez. Ez a lépés jelentősen javíthatná a szövetség megtépázott hitelességét.
Bár katonai szakértők és a brüsszeli központ tisztviselői aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államok esetleges katonai fellépése végzetes belső válságot okozna, a hangulat nem pánikszerű. A remények szerint a dán külügyminiszter és amerikai kollégája, Marco Rubio jövő heti találkozója tovább enyhítheti a feszültséget, és a katonai terveket sikerül diplomáciai mederbe terelni.
Körkép-vélemény:
Nem világos, hogy miért oldaná meg a problémát egy közös hadgyakorlat. Az USA-nak most is van katonai hozzáférése Grönlandhoz, ám stratégiai okokból ennyivel nem elégszik meg. A közös hadgyakorlat a jelen helyzetben inkább csak egy PR-akció, amivel elaltatnák a sajtót. Ahogy mindig, Európa nem a problémát akarja megoldani, csak a sajtóban akar tetszelegni és időt húzni, arra játszva, hogy a félidős választásokon Trump kellően meggyengül. Hozzátesszük, hogy ha Grönland amerikai kézbe kerül, akkor a globalista vezetésű országok (Kanada valamint Nyugat-Európa) közé ékelődik majd be egy nagyhatalom. Az utóbbi időszakban egyre többen emlegetik új transzatlanti „Római Birodalomként” a Kanadával és Nagy-Britanniával kiegészült Európai Uniót. Az amerikai és európai érdekek között tehát ég és föld a különbség.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Ebrahim Noroozi
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
