A rendező elárulta, mi lesz, ha nem hoz elég pénzt az Avatar 3 Juhász Katalin2025. 12. 30., k – 13:11
Kétség nem férhet hozzá, hogy James Cameron történelmet írt az Avatarral, és szó szerint megvalósította álmát, hiszen elmondása szerint nagyon fiatalon megálmodta Pandora világát. A harmadik rész azonban akár az utolsó is lehet.
Az Avatar 3- Tűz és hamu nem kevesebb, mint 13 évvel az első rész premierjét követően került a mozikba. A rendező már tavaly utalt arra több interjúban, hogy aggódik a fogadtatás miatt, mert a közönség nem biztos, hogy ilyen sokáig kitart az Avatar-sztori mellett.
A fantasy-sztori második része, A víz útja ugyanúgy kétmilliárd dollár feletti bevételt termelt, mint az első rész. A direktor azonban ezúttal is számít arra, hogy a Tűz és hamu nem lesz eléggé jövedelmező ahhoz, hogy a széria mozivásznon folytatódjon. Ez esetben az Avatar 4 és 5 története könyv formájában jelenik meg.
„Jellemző, hogy az emberek elpártolnak a folytatásoktól, hacsak nem a Gyűrűk Uráról van szó, amely esetében a nézők tudni akarják, mi történik az egyes karakterekkel. És szerintem nálunk is ez a helyzet. Filmünk egy nagyobb sztori tetőpontja lesz, de persze lehet, hogy a közönség ezt nem így látja” – mondta James Cameron a The Town with Matthew Belloni című podcast legfrissebb epizódjában.
A rendező szerint továbbra is rizikófaktort jelent, hogy a covid óta átalakultak a filmnézési szokások, azaz kevesebben járnak moziba, mint korábban. Így hát az olyan nagy költségvetésű produkciók, mint az Avatar, bajba kerülhetnek, mert nem termelnek elég bevételt az előállításukra fordított összegekhez képest.
„Ez egy kib*szott tonnányi pénzbe került, ami azt jelenti, hogy két tonnányi pénzt kell termelnie ahhoz, hogy profitot termeljen. Ahhoz szerintem nem fér kétség, hogy a film tejelni fog. A kérdés inkább az, hogy elég pénzt fog-e termelni ahhoz, hogy legyen létjogosultsága a folytatásoknak”– mondta Cameron, hozzátéve, hogy alapvetően optimista a jövővel kapcsolatban. „Húsz évet töltöttem el az Avatar világában. Sőt, inkább harmincat, mivel már 1995-ben megírtam a sztorit, de akkoriban, az első tíz évben még nem folyamatosan ezen dolgoztam. Úgyhogy igen, abszolút az a helyzet, hogy ha ennek itt a vége, akkor nincs semmi gond. […] Van egy elvarratlan szál a harmadik részben. Ehhez írhatok egy könyvet!”
A rendező ugyanakkor leszögezte, hogy nem fogja lepasszolni senkinek sem az Avatart, mármint produceri minőségben mindenképp marad a fedélzeten, történjék bármi. Az Avatar 4-et már évekkel ezelőtt elkezdték forgatni, hogy a gyerekszínészek jelenetei meglegyenek, és ha az ötödik, záró rész is elkészül, a jelen állás szerint 2029-ben és 2031-ben láthatjuk őket.
Kapcsolódó cikkünk
Folytatódik James Cameron ötfelvonásosra tervezett sci-fi-sorozata. De vajon sikerül meggyőznie, hogy még kétszer visszatérjünk?
Közvetlenül A víz útja után vesszük fel a fonalat. Sullyék gyászolják nemrég elhunyt fiukat, az emberek pedig tovább araszolnak a bolygó teljes leuralása felé. Mindeközben a na’vik nevelt lánya, Kiri egyre bensőségesebb kapcsolatba kerül az ökoszisztémával, az embergyerek Gekkó pedig azt kívánja, bár ő is na’vi lehetne. Aztán váratlanul egy agresszív új törzs is belép a képbe, hogy bonyolítsa a helyzetet.
Cameron látszólag elfelejtette, hogy az előző film óta eltelt 3 év, és sokan valószínűleg nemhogy a történésekre, de a szereplőkre sem fognak igazán emlékezni. A Tűz és hamu az eddigi filmek ráérős, hangulatépítő nyitányaival szemben azonnal belecsap a lecsóba. Kapásból négy-öt különböző történetszálon indul el, és nem is oldja fel egyiket sem, amíg össze nem futnak a fináléban – és valahogy még ott sem sikerül előidézniük a szériától megszokott katarzist.
Most kezd először problémának érződni az ötfilmes felépítés. A Tűz és hamu egész egyszerűen nem áll meg a saját lábán. Az alapkonfliktusai túlságosan ragadnak az előző filmhez, már-már az egyéni stílus teljes rovására. Ugyanakkor a cselekmény még három óra alatt sem mozdul eleget ahhoz, hogy teljes értékű folytatásként csapódjon le. A stáblista indulásakor kis túlzással ugyanott tartunk, ahol a második rész végén.
Persze amint elkezdenénk túl sokat gondolkodni, a figyelmünket azonnal elterelik a gyönyörű vizuális effektek. És a „gyönyörűt” itt nem afféle eldobható jelzőként kell kezelni. Az Avatar változatlanul az egyik legszebb film a piacon, és a minőségétől függetlenül abszolút el fogja adni a látvány, na meg Cameron frenetikus akciórendezése. A tétek magasak, a küzdelmek annyira brutálisak, amennyire csak a besorolás engedi, a történetet pedig a legjobb nagy szabású csatajelenet koronázza meg, amit A Gyűrűk Ura óta láttunk.
Ugyanakkor most először nem sikerült érdemben kibővíteni Pandora világát. Egy-két apróságtól eltekintve a film nagyrészt az első két epizód helyszíneit és lényeit hasznosítja újra, így pedig egy idő után a látványelemek elkezdenek összefolyni. Mindezt az írók egy, az eddigieknél fordulatosabb cselekménnyel próbálják felturbózni, ám sajnos a szereplők változatlanul felszínesek. Hiába kreatívabbak a dilemmák, amikkel küszködnek, ha kivétel nélkül mindig érdekesebb őket egyszerűen csak bunyózni látni. Mivel pedig ezúttal a környezetvédelmi és a spirituális szál is háttérbe szorul, a konfliktusokat is nagyrészt ez oldja meg: ki tud nagyobb pofont vagy ijesztőbb vicsort villantani.
A nagy pillanatok továbbra is betalálnak, az akció változatlanul vonzza a tekintetet, de Cameron talán most először nem mutat eleget a géniuszából ahhoz, hogy elnézzük a gyengeségeit. Ellentétben A víz útjával, melynek egy 13 éves kihagyás után kellett újra meggyőznie mindenkit, a Tűz és hamu látszólag alapvetésnek veszi, hogy érdekelni fog minket. És végül pont ez a magabiztosság leplezi le a nagy csínyt – hogy ezúttal csak repetázni jött, nem utat törni.
Kapcsolódó cikkünk
Rövidesen mozikba kerül az Avatar harmadik része. Néhány éve ezt még abszurd lett volna kimondani. Bár James Cameron 2009-es sci-fije minden rekordot megdöntött, a közönség mindig is szkeptikus volt vele szemben, és sokáig a négy folytatás gondolata is jóindulatú költői túlzásnak érződött. Pedig ha valamivel még a legnagyobb kritikusai sem vádolhatják az Avatart, az az, hogy szemfényvesztés volna.
James Cameron a 20. század egyik legjelentősebb és legtermékenyebb sci-fi-rendezője volt. A 90-es évek végére azonban, miután a Titanic képében letette az asztalra az addigi filmtörténet legsikeresebb alkotását, és Oscar-díjat is nyert érte, vérszemet kapott. Eldöntötte: következő projektje monumentális, sosem látott teljesítmény lesz. A mozi alfája és omegája. Valami olyan szinten fejlett, hogy akkoriban még elképzelni (és legyártani) sem lehetett.
Űrlényekkel táncoló
Az Avatar ötlete először akkor fogant meg Cameronban, amikor a Disney-féle Pocahontast nézte. Megérintette őt a szerelmes katona története, aki belehabarodik az őslakosba, akit le kéne igáznia. Sajátos sci-fi-szűrőjén át elkezdtek kirajzolódni Pandora bolygó, a törzsi életet élő na’vik és a kolonizáló emberi hadseregek képei. Főszereplőjének, Jake Sullynak ugyanazt a monogramot adta, amit a Pocahontas John Smith-je is viselt, a női főszereplőt pedig eredetileg egy amerikai őslakossal akarta eljátszatni. Csakhogy a casting ekkor még szóba sem jöhetett – a projekt már a számítógépes animációnál elakadt.
A legnagyobb problémát a na’vik jelentették. Cameron azt akarta, hogy a színészek valóban a szereplők bőrébe bújhassanak, és hogy a digitális effektusok mögött felismerhető legyen az arcmimikájuk. Ez a technológia akkoriban annyira döbbenetesen hangzott, hogy az Avatart sokáig olyan filmként tartották számon, mely sosem fog elkészülni. Egészen addig Cameron is így gondolta, amíg nem látta Peter Jackson grandiózus fantasyját, A Gyűrűk Urát, mely egyszer s mindenkorra bizonyította, hogy a számítógépes technológia nem ismer lehetetlent.
Cameron körei
Ahogy a technológia fokozatosan felzárkózott Cameron fantáziájához, megkezdődtek az Avatar munkálatai. Pandora színes, egyedi világát odaadó technikusok, kreatív látványtervezők és hivatásos nyelvészek szoros együttműködése építette fel. A hangzásvilághoz újrahasznosították a Jurassc Park díjnyertes dínóhangjait, miközben James Horner, aki a Titanic zenéjét is szerezte, elmondása szerint egészen új hangszereket hozott létre digitálisan, hogy megragadhassa a film futurisztikus, mégis természetközeli érzetét. A forgatás végül nagyjából 400 millió dollárt emésztett fel, a stúdió pedig rágta a körmét minden részlet miatt – a projekt ugyanis tagadhatatlanul fura volt.
Ott volt például a főszerep, melyre eredetileg a kor nagy sztárjait, Matt Damont és Jake Gyllenhaalt is felkérték. Végül azonban egyikük sem ért rá, így a szerep egy feltörekvő ausztrál színész, Sam Worthington ölébe hullott, aki ekkor még az autójában élt. Ez még annyira nem is lett volna aggasztó, hiszen a főhős arcát nagyrészt digitálisan tervezték megalkotni, Cameron azonban minden másban is ment a maga feje után. A stábnak csak növényi alapú ételt volt hajlandó felszolgálni, illetve az a pletyka is elterjedt, hogy a falhoz szögez minden telefont, ami megszólal a forgatás alatt. A stúdió végül csak annyit kért, hogy legalább a „hippi, faölelgetős” elemeket vegye ki az akciófilmjéből. A válasz egyértelmű volt: nem.
Pandora szelencéje
A stúdió aggodalmaskodása feleslegesnek bizonyult. Amikor az Avatar 2009 telén végre mozikba került, azonnal hódítani kezdett. A decemberi premier Cameron ötlete volt, így ugyanis a tavaszi látványfilmáradatig szinte semmi konkurenciája nem akadt. Az Avatar ráadásul az egyik első film volt, ami teljes mellszélességgel beállt az ekkor még alig ismert 3D-technológia mögé. A marketing nagy részét a közönség végezte szájhagyomány útján. Mindenki át akarta élni a 3D-s élményt, akár többször is, mert tudták, hogy a tévében már nem lesz ugyanolyan. A látvány mögött meghúzódó „hippi, faölelgetős” szál pedig adott egy erős társadalomkritikai alapot, ami nagyrészt elterelte a figyelmet arról, mennyire egyszerű a cselekmény.
Az Avatart 2010 novemberéig semmi nem tudta letaszítani a trónról, mozis pályafutása során pedig csaknem 3 milliárd dolláros bevételével minden idők legsikeresebb filmje lett. Oscar-díjakat nyert, az első filmmé vált, amit a Cirque du Soleil nevű világhírű cirkusz is feldolgozott, de mindennek ellenére a közönség már ekkor is kételkedett abban, hogy hosszú életű kulturális jelenség lesz. Hiszen sci-fi-világa szép, de felszínes, történetét pedig olyan filmektől kölcsönözte, melyek már a 90-es években is klisésnek számítottak. Ahogy pedig teltek az évek, és híre-hamva sem akadt a folytatásoknak, az emberek továbbléptek.
A víz útja
13 év telt el, mire Pandora visszatért a mozivásznakra, a háttérmunkálatok azonban sosem álltak meg. Cameron egyrészt ismét példát akart venni A Gyűrűk Uráról, és nem kezdeni forgatni, amíg nincs megírva az összes betervezett folytatás. Másrészt pedig meg kellett várni egy újabb technológiai mérföldkövet, hogy a víz alatti felvételeket is ötvözni tudják a számítógépes ráncfelvarrással. Merthogy a mélytengeri kutatóként is híres Cameron a fejébe vette, hogy ő tényleg víz alatt akarja leforgatni a víz alatti jeleneteket. Fel is épített hozzá két hatalmas, nagyjából 10 méter mély medencét, melyekben a stábtagok a forgatás során csaknem 200 ezer merülést hajtottak végre. Mindemellett pedig a környezettudatosság is még inkább előtérbe került: a helyszínen minden műszert napenergia működtetett, a légifelvételeket pedig helikopterek helyett drónokkal készítették. A szakmai háttér tehát adott volt. Csak a közönség volt kérdéses.
Időközben a szuperhősökre fordult a mozik reflektorfénye. A Bosszúállók: Végjáték egy időre még el is orozta az Avatart elől a minden idők legsikeresebb filmje címet. Mindemellé csak hab volt a tortán, hogy 2009 óta széles körben elterjedt az álláspont, miszerint az első rész középszerű volt. Ahogy azonban filmes körökben mondani szokás: soha ne fogadj James Cameron ellen. Az Avatar: A víz útja 2022 decemberében jelent meg, és mintha egy nap sem telt volna el – az emberek ezúttal is özönlöttek a vetítésekre. 2,3 milliárd dolláros bevételével a filmtörténelem harmadik legsikeresebb produkciója lett, és nem is akadt riválisa egészen a Barbie és az Oppenheimer dupla megjelenéséig.
A nép szava
Néhány napon belül érkezik az Avatar: Tűz és hamu. Újra visszatérhetünk Pandorára, a bolygóra, mely talán felszínes, és környezetvédelmi metaforái ellenére is inkább látványával, mintsem történéseivel ragad meg; azonban ez is elég hozzá, hogy látszólag mindenki kíváncsi legyen rá. Cameron azt mondta, a negyedik és ötödik rész csak akkor készülnek el, ha a harmadik is tartja a sikerszériát. A döntés tehát a nézők előtt áll: tényleg elég volt Cameron Avatarjából, vagy többet akarunk belőle?
Sanszos, hogy a kérdést egy esetleges negyedik résznél is újra feltesszük majd. Az Avatar varázsához minden jel szerint hozzátartozik az is, hogy felszínessége miatt újra meg újra megkérdőjelezzük – hogy aztán profizmusával még egyszer beszippantson.
Pandora felbecsülhetetlen értékű, unobtainium nevű nyersanyaga nem a képzelet szüleménye – vagyis nem egészen. Az angol „megszerezhetetlen” kifejezésből képzett szó egy olyan, teoretikusan létező, a fizika ismert törvényeinek ellentmondó anyagot jelöl, melyet a tudomány jelenlegi állása szerint még nem tudunk bizonyítani.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
