Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy exkluzív interjúban értékelte a háború jelenlegi állását, minimális betekintést engedve a harctéri helyzetbe, a diplomáciai kilátásokba és az országot feszítő belső kihívásokba. Az ukrán elnök a Fox Newsnak nyilatkozva ezúttal borús képet festett a frontvonalakról, amelyeket stratégiai patthelyzetként mutatott be (ami nem teljesen igaz), de előre vetítette az orosz haderő számbeli megtorpanását is (ez meg nem több tippnél). Ezzel párhuzamosan hangsúlyozta, hogy a továbbra is komoly kihívást jelentő korrupciós ügyek feltárása éppen a demokratikus intézmények működését bizonyítja a háború közepette.
A frontvonalak stagnálnak, az orosz veszteségek utolérték a mozgósítást
Zelenszkij szerint a harctéri helyzetet patthelyzet jellemzi, a frontvonalak lényegében nem mozdultak el (ez nem teljesen igaz, több nagy orosz siker is volt az elmúlt hónapokban, amelyek területileg nem nagyon, hadászati szempontból viszont jelentősek – a szerk.).
Az ukrán elnök arról beszélt, hogy „egyik fél sem képes döntő áttörést elérni”. Tegyük hozzá, hogy az ukránok mindig is jobb helyzetben próbálták feltüntetni magukat, mint amiben tényleges vannak. Vagyis ha Zelenszkij patthelyzetről beszél, akkor a valóságban rosszabb helyzetben vannak, mint az oroszok.
Zelenszkij szerint egy kulcsfontosságú fordulat körvonalazódik az orosz haderő utánpótlásában. Előrejelzése szerint 2025 lesz az első év, amikor az Oroszország által mozgósított és szerződést aláíró katonák száma már nem haladja meg a veszteségek számát, ezzel pedig megáll a hadseregük növekedése.
Körkép-vélemény:
Ez a kijelentés erősen politikai indíttatású. Azt akarja sugallni az amerikai választóknak, hogy most aztán elkezd fogyni az orosz hadsereg. Csak azt nem teszi hozzá, hogy az ukrán hadsereg régebb óta fogy, mint az orosz, a hátrány behozhatatlan.
Amennyiben ez a tendencia tartós marad, Zelenszkij szerint a háború 2026-ra véget érhet. Ugyanakkor felhívta a figyelmet egy alternatív forgatókönyvre is: Vlagyimir Putyin egy általános mozgósítással próbálhatná meg áttörni a holtpontot. Zelenszkij szerint azonban ez egy politikai szempontból kockázatos lépés, amelyet a Kreml a lehetséges hazai társadalmi ellenállástól tartva eddig elkerült. Ez a frontvonalakon kialakult kimerítő patthelyzet óhatatlanul a diplomáciai színtérre helyezi a hangsúlyt, ahol Zelenszkij kulcsfontosságú szerepet szán a nemzetközi nyomásgyakorlásnak.
Körkép-vélemény:
Az ukrán elnök vágyálma és üzenete tehát a következő: az Ukrajna számára vesztes pozíciót jelentő úgynevezett patthelyzet töri majd meg Putyin hatalmát, mert általános mozgósításra kényszerül. Zelenszkij nagyon átlátszó módon próbálja meg mesteri húzásként beállítani Ukrajna tarthatatlan gyengeségeit és helyzetét. Az egyetlen jó hír, hogy az ukrán elnök elkezdett a diplomáciáról, mint járható útról beszélni.
Az USA nyomásgyakorlása kulcsfontosságú lehet a béke elérésében
Zelenszkij a Foxnak azzal érvelt, hogy külső nyomásgyakorlásra van szükség ahhoz, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz kényszerítsék, és ebben a folyamatban kiemelt szerepet szán az Amerikai Egyesült Államoknak. Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy az USA „gyorsabban a béke irányába mozdíthatja a helyzetet”, ha határozottabban lép fel Oroszországgal szemben.
Körkép-vélemény:
Mi azért hozzátesszük, hogy Putyin már ott van a tárgyalóasztalnál. Aki nincs ott, az Európa, akinek jelenlétéért a korrupciós ügyekkel zsarolt Zelenszkij most kőkeményen lobbizik. Putyin kényszerítésének emlegetése nem a tárgyalásokra vonatkozik, hanem az ukrán és európai elképzelése kierőszakolására. Vagyis az ukrán elnök győztesként akar tárgyalni és vesztes pozíciót szán Putyinnak, ami szöges ellentétben áll a harctéri és geopolitikai helyzettel. Ez az igazi vágyvezérelt politika.
Zelenszkij: A korrupcióellenes szervek függetlenül működnek
A belső sikerek mellett azonban Ukrajnának komoly belső kihívásokkal, köztük a korrupcióval is szembe kell néznie. Amikor az interjúban szembesítették a közelmúlt korrupciós vádjaival – köztük egy 100 millió dolláros kenőpénzüggyel, amelyben állítólag hozzá köthető személyek is érintettek, valamint az igazságügyi minisztere elleni vádakkal –, Zelenszkij védelmébe vette az ukrán intézményrendszert (vagyis saját elnöki hivatalát – a szerk.).
Körkép-vélemény:
Érvelése szerint az a tény, hogy a korrupcióellenes ügynökségek „teljes függetlenséggel” rendelkeznek és politikai beavatkozás nélkül végezhetik munkájukat, éppen a demokrácia működőképességét igazolja. (Fontos kiemelni, hogy a nyáron Zelenszkij az elnöki hivatal hatásköre alá akarta vonni mind a két korrupcióellenes hivatalt, és csak a nyugati nyomásgyakorlás miatt nem tudta véghezvinni tervét. Most persze ártatlannak próbál feltűnni.
A kimerültség és a személyes vágyak a háború árnyékában
A több mint két éve tartó háború hatalmas terhet ró az ukrán társadalomra és a nemzetközi támogatókra egyaránt. Zelenszkij megértését fejezte ki azokkal az amerikaiakkal szemben, akik belefáradtak a konfliktusba, elismerve, hogy a küzdelem a vártnál sokkal hosszabbra nyúlt. Az interjú személyesebb részében az elnök bepillantást engedett a háború utáni vágyaiba is: a konfliktus lezárása után egyszerűen csak pihenni szeretne a családjával.
A beszélgetés végén Zelenszkij egy hipotetikus üzenetet is megfogalmazott Vlagyimir Putyinnak. Bár hangsúlyozta a mélységes bizalmatlanságot – „ő az ellenségem, és nem bízom benne” –, mégis fontosnak tartaná megérteni a háború valódi okait. Úgy véli, a konfliktus gyökereinek feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy jövőbeli, harmadik háborút el lehessen kerülni, és biztosítani lehessen, hogy Oroszország ne térjen vissza újra.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Alex Brandon
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
