Mottó:
„Számomra a kultúra akkor valódi, ha él – ha megéljük, együtt éljük át, közösen visszük tovább, és közben új tartalommal is gazdagodik.“ (Agócs Ildikó)
A gömöralmágyi Agócs Ildikó 2025-ben került a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának élére. Kultúrális szervezetünk vezetésének átalakítása keretében a tagság úgy látta, kultúraszeretete, aktív személye, eddigi munkája és eredményei elegendő garanciát nyújtanak ahhoz, hogy a néphagyomány ápolása mellett elhozza a fiatalok által vágyott új kultúrális elemeket is a Csemadok munkájába a gömöri kulturális élet számára.
A beszélgetésből megismerjük eddigi tevékenységét és terveit. Azt, hogyan lehet újraszervezni a nagymúltú gömöri alapszervezeteket, valamint hogyan lehet a fiatalokat és a roma közösség tagjait bevonni a Csemadok munkájába.
Gyermekkorom nagy részét Péterfalán, a nagyszüleimnél töltöttem. Szüleimmel minden Csemadok rendezvényen részt vettem, annál is inkább, mert anyukám öccse, Ádám István volt az alapszervezet elnöke. Így már kislányként magamba szívtam a magyar kultúrát, azt is mondhatom, hogy abban nőttem fel. Tettem is akkor egy olyan kijelentést, hogy, ha nagy leszek, azt szeretném csinálni, amit Pistu bátya…
Az álmom 2011-ben valóra vált, amikor a Csemadok Almágyi Alapszervezetének vezetését elvállaltam egy lelkes kis csapattal. Energiát, szabadidőt nem sajnálva, nagy szeretettel, szívvel-lélekkel végeztem ezt a feladatot. Rendszeresen megrendezésre került a „Gortva-völgyi Hagyományőrző Ünnepség” és a „Mesterségünk címere… Hagyományőrző Gyerekfesztivál“. Nagy sikere volt az „Együtt a kultúráért, Magyar – Roma Kulturális Ünnepélynek“ is. Minden évben megemlékeztünk nemzeti ünnepeinkről, az I. és II. világháború áldozatairól, Szent Istvánról, májfát állítottunk, fogadtuk a Betlehemi Békelángot, adventi koszorút készítettünk, ahol mind a négy vasárnap ünnepélyes keretek között, kis műsor kíséretében gyújtottuk meg az adventi gyertyát. Rendezvényeinkbe bevontuk a helyi óvoda és iskola tanulóit, a Csemadok mellett működő Almágyi Népdalkört, a Pirosrózsák Asszonykórust és az Almágyi Férfikórust. Testvérszervezetként együttműködtünk a Baglyasalja Barátainak Köre civil szervezettel is Salgótarjánból.
2012-ben a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának tagja, majd egyik alelnöke is lettem. A választmány rendszeresen szervez járási, illetve országos jelentőségű programokat. Ezekből a rendezvényekből is igyekeztem aktívan kivenni a részem. Mindezek a programok a közösségünket építik, értéket teremtenek, és számomra mindig természetes volt, hogy aktív részese legyek ezeknek a kezdeményezéseknek. Ahogy említettem, helyi szinten összekapcsoltuk a családokat, az iskolát, az óvodát és az önkormányzatot, területi szinten pedig régiókat hoztunk közelebb egymáshoz.
A területi választmány elnöki jelölését örömmel és megtiszteltetéssel fogadtam el. Köszönöm Tóth Csillának, hogy stabil és megbízható alapokat hagyott – innen lehet lendületet venni és továbbépítkezni.
Két éve nagymama lettem. Ez az életszerep új nézőpontot hozott az életembe. Még fontosabbá vált számomra az a kérdés: mit hagyunk hátra az unokáinknak? Milyen közösséget, milyen értékeket? Ezért szeretnék a jövőben még nagyobb figyelmet fordítani a fiatal generációkra. Szeretném, ha a Csemadok nemcsak fennmaradna közöttük, hanem élő, vonzó közösség maradna számukra.
A Csemadok meg tudja szólítani a fiatalokat és a romákat is, de nem automatikusan – ehhez tudatos változtatások és nyitás kellenek.
Fiatalok esetében a hagyományos néptánc, népzene, helytörténet önmagában távoli lehet. Akkor működik, ha modern formában jelenik meg: fesztiválhangulat, közösségi élmény, kortárs zene, slam, film, közösségi média. Fontos, hogy ne csak nekik szervezzünk programokat, hanem velük együtt. A fiatalok kapjanak valódi szerepet a szervezésben és döntésekben. Ha a Csemadok látszik az Instagramon, TikTokon, stb. és nem csak plakátokon, az sokat számít.
Roma közösségek esetében a legfontosabb a bizalom és a partnerség. Úgy gondolom, nem elég „megszólítani”, hanem együttműködni kell. A roma kultúra (zene, tánc, történetek) érték, ha ez egyenrangúan jelenik meg a magyar kultúrával, az valódi nyitást jelent. Jó belépési pont lehetnek a közös kulturális programok, helyi közösségi események, gyerek- és ifjúsági projektek. Kulcsfontosságú, hogy a roma szereplők ne csak résztvevők, hanem szervezők is legyenek.
A Csemadoknak megvan a háttere és a hálózata ahhoz, hogy mindkét csoport felé nyisson.
Úgy a területi közgyűlés, mint az én elsődleges célom a jelenleg kevésbé aktív alapszervezetek újjáélesztése, valamint a tagság létszámának növelése. Az első lépés ez irányban már meg is történt. Albert Éva alelnökasszonnyal látogatást tettünk az újbásti alapszervezetnél, ahol Vincze Dezső elnökkel és néhány lelkes támogatóval a vezetőség fiatalításáról és az alapszervezet újraszervezéséről döntöttünk.
Tajtira azzal a célzattal mentünk, hogy a közösség tevékenységét látva, felajánljuk a területi választmány segítségét helyi alapszervezet megalapításában. Básti Róbert polgármester úr, a képviselőtestület tagjai és a Tajti Menyecskék fogadtak bennünket. Többen megjegyezték, hogy ők már korábban is gondolkodtak azon, hogy Csemadok tagok lennének. Valamennyi jelenlévő pozitív hozzáállást mutatott, és örömüket fejezték ki látogatásunk célját illetően. Ezeket a látogatásokat szeretném folytatni, ugyanis azt is célomul tűztem ki, hogy valamennyi alapszervezetnél tiszteletemet teszem.
Kiemelt jelentőséggel bír a továbbiakban is az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, óvodákkal, iskolákkal és egyházi közösségekkel való szoros együttműködés. Fontos törekvés az alapszervezetek munkájának segítése, a hagyományőrző csoportok működésének támogatása és fellépési lehetőségeik biztosítása. Továbbra is nagy figyelmet fogok fordítani a jól bevált rendezvények folytatására, illetve új programok szervezésére is.
Szeretném, ha az alapszervezetek a jövőben is aktívan részt vennének a községek eseményeinek, rendezvényeinek megszervezésében, különös tekintettel nemzeti ünnepeink méltó megünneplésére. Fontosnak tartom a járási titkársággal való szoros kapcsolattartást, valamint a rendszeres tájékoztatást az alapszervezetek tevékenységéről és eseményeiről.
A Tompa Mihály Országos Verseny több évtizedes hagyományra tekint vissza. 2025-ben és 2026-ban a kultúrház felújítása miatt az érsekújvári alapszervezet vette át a verseny lebonyolítását. Szintén fontos célkitűzésem, hogy a rendezvény 2027-ben újra hazataláljon Rimaszombatba.
Az országos Ferenczy István Képzőművészeti Verseny levelezős formában valósul meg.
A területi választmány szervezésében a Területi Gyermekfolklór Fesztivál Feleden, amely a jövő évtől új arculatot kap, a Czinka Panna Fesztivál Sajógömörben, a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélye, valamint a Győry Dezső Kulturális Napok változatos irodalmi és zenés rendezvényekkel gazdagítják a régió magyar közösségének kulturális életét.
Mint a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke, munkámat tisztességgel, alázattal és teljes odaadással fogom végezni. Számomra a kultúra akkor valódi, ha él – ha megéljük, együtt éljük át, közösen visszük tovább, és közben új tartalommal is gazdagodik.
Békés, boldog új évet kívánok a Körkép olvasóinak!
Köszönjük a beszélgetést, mi is kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves csemadokos embernek!
Mede Géza
Képek: Agócs Ildikó archívumából valók
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
