Az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű Donald Trump amerikai elnök béketerveinek egyik fő ütközőpontja – vagy inkább szakítópróbája. Európa legnagyobb nukleáris létesítménye központi kérdés az orosz-ukrán háború lezárásában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervének pontjai között is szerepel az erőmű. Oroszország 2022 márciusában vette át az irányítást a létesítmény felett és azóta is tartja. A létesítmény elleni támadásokkal a nyugati sajtó a körülmények ellenére folyamatosan az oroszokat vádolja. Ám ezek a támadások is mutatják, hogy milyen hatalmas értéket képvisel mindkét fél számára a hat reaktorblokkal rendelkező létesítmény, amiét szemlátomást megéri nekik kockáztatni egy fél világot elpusztító nukleáris katasztrófát is.
Bár szinte minden ország Ukrajna tulajdonának tekinti, Moszkva sajátjának vallja a zaporizzsjai atomerőművet. Erre minden oka megvan: három és fél éve ellenőrzése alatt tartja.
Az üzemet jelenleg az orosz állami Roszatom egyik egysége működteti, igaz, hogy jórészt az eredeti ukrán alkalmazottakkal együttműködve.
Most a béketárgyalások miatt az erőmű sorsa kritikus kérdéssé vált, mert nélküle Ukrajna sokadrangú, energiabehozatalra szoruló félkarú óriás lenne.
Zelenszkij december végén egy olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint az erőmű irányítását fele-fele arányban osztanák meg Ukrajna és az USA között – étsd: a megtermelt áram feléről Kijev, a másik feléről Washington döntene saját belátása szerint.
A Kommerszant szerint Oroszország is fontolóra vette a közös irányítást, de ő orosz-amerikai koprodukcióban gondolkodik úgy, hogy ha az USA akarja, a megtermelt áram felét úgy osztja meg Ukrajnával, ahogy akarja.
A hat reaktorral rendelkező erőművet a szovjet időszakban tervezték. Az egységek összkapacitása eléri az 5,7 gigawattot. Négy reaktor már nem orosz, hanem az amerikai Westinghouse fűtőanyagával üzemel – ez alapozta meg az amerikai cég sikerét a közép-kelet-európai atomerőművek ellátása terén.
A reaktorok állapota és a hűtés kihívásai
Az orosz vezetés szerint jelenleg mind a hat reaktor „hideg leállás” állapotában van. Az erőmű berendezéseit, ami alatt elsősorban a hűtést kell érteni, Ukrajnából érkező villamos energiával táplálják. Az elmúlt években az ellátás tizenegyszer szakadt meg „vezetékhibák” miatt. Ilyenkor vészhelyzeti dízelgenerátorok biztosították a reaktorok hűtését.
Fontos kiemelni, hogy az erőműnél húzódik a front. Az ukránok többször megpróbálták visszafoglalni – nem kis kockázatatot vállalva -, az oroszok pedig katonai bázisként rendezték be, és innen lövik a folyó túlpartján lévő Nikopol városát.
A kahovkai gát 2023-as felrobbanása súlyos hűtővíz-hiányt okozott a térségben. A hűtőtó vízszintje több mint három méterrel csökkent azóta. Ukrán tisztviselők szerint a vízkészlet legfeljebb egy-két reaktor működésére elég. A pihentetőmedencék vízellátása nélkül a hidegleállásban lévő reaktorok túlmelegedhetnek.
Oroszország 2025 decemberében engedélyt adott az 1-es blokk üzemeltetésére. Ez egy kulcsfontosságú lépés lehet a reaktor újraindítása felé. Ukrajna energiaügyi minisztériuma illegálisnak és felelőtlennek nevezte a döntést. Szerintük ez növeli egy nukleáris baleset kockázatát. (Tegyük hozzá az ukránok a saját korábbi akcióiknál közel sem voltak ennyire aggodalmasak…)
Stratégiai érdekek és energiahiány
Moszkva az erőművel Dél-Oroszország illetve az elfoglalt ukrajnai régiók jelentős energiahiányát kívánja fedezni. A Roszatom vezetője nem zárta ki az áramszállítást Ukrajna egyes részeire sem – persze, csak a békekötés után. Az újraindítás azonban a helyi biztonsági helyzettől függ.
Ukrajna számára az erőmű elvesztése hatalmas kiesést jelent a rendszerben. A hiány mintegy 4 gigawatt, ami négy reaktor teljesítményének felel meg. A pótlólagos kapacitások kiépítése 5-7 évet venne igénybe. Az erőmű visszaszerzése esetén is évek kellenének a helyreállításhoz.
Tűzszünet a biztonságos üzemeltetésért
A közelmúltban a felek helyi tűzszünetet kötöttek a javítási munkálatok idejére. A megállapodás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közvetítésével jött létre. A kritikus fontosságú javítások az erőmű közelében lévő távvezetékeket érintik. A NAÜ csapata a helyszínen felügyeli a munkálatokat.
Rafael Grossi főigazgató köszönetet mondott a „fegyvernyugvás időablakának” biztosításáért. A cél az elektromos átvitel helyreállítása az alállomások között. Grossi szerint a harcok folyamatos veszélyt jelentenek a nukleáris biztonságra. A nemzetközi szervezet továbbra is a balesetek megelőzésén dolgozik.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Andriy Andriyenko
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
