A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár gyűjteményében számos olyan különleges kötet található, amelyek nemcsak könyvtörténeti, hanem művelődéstörténeti és tudománytörténeti szempontból is kiemelkedő értéket képviselnek. Ezek közé tartozik az a 18. század elején készült atlasz is, amely a közelmúltban, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restaurálva újra eredeti szépségében tanulmányozható.
Az Atlas manualis scholasticus et itinerarius complectens novae geographiae tabulas XLII című kötet feltehetően 1724-ben jelent meg Nürnbergben. A mű szerkesztője Johann David Köhler történész és egyetemi tanár volt, a rézmetszetes térképeket pedig Christoph Weigel, a kor egyik legismertebb nürnbergi metszője és könyvkiadója készítette. Az atlasz eredeti rendeltetése szerint „kézikönyv” volt: iskolai használatra és utazók számára egyaránt szánták, hogy a kor földrajzi ismereteit tömören, áttekinthető formában közvetítse.
A kötet 42 térképet foglal magában, amelyek bemutatják a világot, a kontinenseket és számos régiót. Külön térképet kapott Európa nagy része, az Oszmán Birodalom, valamint a Szentföld is. A térképek nem csupán földrajzi ábrázolások: rövid magyarázó szövegek, megjegyzések és korabeli értelmezések egészítik ki őket, amelyek sokat elárulnak a 18. század elejének világképéről.
A magyar vonatkozású részek különösen figyelemre méltók. Az atlasz egyik lapján rövid leírás olvasható a magyar népről és az országról, amely a külföldi szemlélő szemszögéből mutatja be hazánkat: termékeny földként, gazdag természeti kincsekben, ugyanakkor harcias nép lakta vidékként. Ezek a megjegyzések ma már értékes kultúrtörténeti forrásnak számítanak.
A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár példánya nem csupán egy atlasz. A kötet második püspökünk, Milassin Miklós (1790–1811) tulajdonában volt, aki II. József császár egykori tábori főlelkésze és gyóntatója. A kötetben ma is jól olvasható tulajdonosi bejegyzése tanúsítja, hogy az atlaszt valóban használták, nem csupán dísztárgyként őrizték.
Milassin püspök feltehetően hosszú éveken át forgatta és utazásai során is magával vitte a kötetet. Erre utalnak a használatból eredő kopások és sérülések. A könyv különlegessége továbbá, hogy az atlasz mellé több ritka kisnyomtatványt is beköttettek: helyet kapott benne a Hold korabeli leírása (Selenographia, sive Lunae descriptio), címerek, zászlók, kitüntetések, valamint különféle hadászati eszközöket bemutató metszetek. Ezek a mellékletek a kötetet egyedi, máshol nem fellelhető összeállítássá teszik.
A több mint háromszáz éves atlasz állapota az intenzív használat miatt jelentősen romlott. A papírlapok szennyezettek voltak, a kötés meglazult, egyes térképlapok sérültek voltak. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy a kötetet szakszerű restaurálásnak vessék alá.
A restaurálás során a szakemberek megtisztították a lapokat, megerősítették a kötést, és olyan védőmegoldásokat alkalmaztak, amelyek hosszú távon is biztosítják a kötet fennmaradását. A cél nem csupán az esztétikai helyreállítás volt, hanem az is, hogy az atlasz kutatható és bemutatható maradjon a jövőben is.
A restaurált atlasz ma már nem csupán egy régi könyv, hanem élő tanúja annak, hogyan látták a világot három évszázaddal ezelőtt. A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár számára különösen fontos, hogy ezt a kivételes művet megőrizze és bemutassa, hiszen egyszerre kapcsolódik az egyházmegye történetéhez, a magyar művelődéstörténethez és az európai tudományos gondolkodás fejlődéséhez.
Bővebb információ a csatolt és letölthető PDF-en olvasható.
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegyei Könyvtár/Székesfehérvári Egyházmegye
Fotó: Székesfehérvári Egyházmegyei Könyvtár (képmetszet)
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
